Neal Shusterman: Everlost - Elveszve élet és halál között

Neal Shusterman könyvei nem a könnyed kategóriába tartoznak. Előfordulhat, hogy a testedet szétbontják, bezárnak egy félelmeidből épült vidámparkba, vagy éppenséggel halálod után eltévedve az elveszettek erdejében találod magad. Ez utóbbi történt a napokban, Tilos az Á könyvek kiadónál, megjelent Everlost - Elveszve élet és halál között című könyvében. Tartsatok velünk ti is, hogy megismerjétek Everlostot, és lehetőségetek legyen megnyerni a kiadó által felajánlott könyvet!

Tilos az Á Könyvek 2016
344 oldal
Fordította: Bartók Imre
Goodreads: 3,93
Besorolás: YA, paranormális

Everlost egy varázslatos, ugyanakkor veszélyes vidék. Azok a gyerekek kerülnek ide, akiknek a lelke nem talál nyugalomra, és így egy köztes világban reked: félúton élet és halál között. Fénylelkekként bandákba verődve élnek, és együtt ismerkednek az új világ adta váratlan lehetőségekkel… Nick és Allie utolsó emléke egy autóbaleset, mely után Everlostban ébrednek. Vándorlásuk során rátalálnak Maryre, az elveszett gyerekek királynőjére és különös birodalmára, ahol Nick úgy érzi, otthonra lelt. Allie azonban nem akar az örökkévalóságig ott maradni, ezért kockázatos vállalkozásba fog: gyakorolni kezdi a bőrtérítés tudományát, melynek során a lelke képes egy halandó testébe költözni. Miközben hőseink saját útjukat keresik, Everlostban felbukkan egy irtózatos szörnyeteg, aki McGillnek nevezi magát. Neal Shusterman magával ragadó könyve életről, halálról, és mindenről, ami közötte lehet…

Nekem ez az első olvasásom a szerzőtől, bár beszereztem már az Unwindet is a rengeteg jó kritikán felbuzdulva. Most, hogy alkalmam nyílt olvasni az Everlostot, kétségkívül új kedvenc szerzőt avattam.

A halál utáni lét kérdése minden egyes halandót foglalkoztat. A különböző vallások magyarázata nem érdekel, nem hiszek a papok által gyártott teóriákban, viszont az írók fantáziájából kipattanó ötleteken mélyen el tudok gondolkodni. Neal Shusterman elképzelése különösen megérintett, egyrészt azért, mert gyerekekről van szó benne, másrészt olyan remek eszközökkel mutatta be ezt a világot, hogy igazán nem bánnám, ha valójában így lenne. Mit is művelt a szerző? Megteremtette Everlostot, egy olyan világot, ami félúton van a mi világunk és aközött, ahová halálunk után jutunk. Ez nem olyan hely, ahol mindenki áthalad a halála után, ide csak gyerekek kerülnek, akik valami oknál fogva nem tudnak áthaladni a túlvilágra, mert nem egyértelmű a céljuk, vagy csak nem állnak készen elhagyni az életet. Itt rekednek ezen a helyen, ahol a halott fák élők, a lerombolt épületek mégis léteznek, ahol minden lépésükre vigyázniuk kell, mert ha nincsenek mozgásban, vagy biztonságos helyen, akkor szépen besüppednek a földbe, egészen a föld középpontjáig, hogy a lelkük az idők végezetéig  vegetáljon. Kitűnő világfelépítés ez!

Nyomasztó jelenetekkel indul a történet, frontális ütközés áldozata lesz két fiatal, Allie és Nick, akik 9 hónappal a baleset után térnek magukhoz, immár szellemként, a tragédia helyszínéhez közel. Egy náluk valamivel fiatalabb fiú, Leif várja már türelmetlenül az "ébredésüket", ő már sok éve él itt az erdőben, leginkább egyedül. Allie a leghatározottabb közöttük, ő mindenáron azt szeretné, ha visszamehetne a családjához, hogy megbizonyosodjon, apja túlélte-e a balesetet és egyáltalán mi van a családjával. Azt hiszem ennél a gondolatnál nincs olyan olvasó, aki másképpen érezne Allie helyében. Azonnal rohannék én is a helyében, hogy lássam a családom.

Az út hosszú és közben számos akadályba ütköznek, legfőképp más fénylényekbe, ahogy magukat nevezik ezek a gyerekek. Akár a felnőttek között, itt is vannak erőszakosak, csúfolódók, bűnözők.

De akadnak segítők is, akik jó szándékkal fordulnak az elveszettekhez. Kissé hatásvadász ötletnek találtam néhány New Yorkkal kapcsolatos helyszínt, de ez még belefér. Mary karaktere nagyon összetett, ő a mentora és gondozója az elveszett gyerekek egy csoportjának, ahol főszereplőink is megfordultak. Szimpatikusnak kellene érezni őt a tettei alapján, de inkább szemellenzőssége jut eszembe róla és az, hogy vajon mi alapján képzeli magát Everlost úrnőjének?

Feltűnik a színen McGill, aki egy mindenki által rettegett szörnyeteg,  a külseje és a tulajdonságai is erre mutatnak. Ugyanakkor őszintén szólva számomra szórakoztató figura volt, a végén hatalmas csattanóval. Imádtam a szerencsesütis vonzódását, tényleg rá lehet kapni!

Nagyra értékeltem a könyv egyik gondolatát, hogy mennyire fontosak az emlékek, az agy, a szellem mozgatása. Minél több idő telik el, Everlostban a szellemlények elfelejthetnek dolgokat, például a saját kinézetüket, nevüket is, ezáltal eltorzulnak, belül pedig nem vágynak semmire, csak a napi monoton unalmasságra. 

A szerző ebbe a paranormális világba még további misztikumot is vitt, néhány szereplőnek különleges képességeket adott, ami még izgalmasabbá tette a történetet. A legjobban viszont az utolsó pár fejezet tetszett, amikor rájönnek a titkokra, az érmék hasznára, ez nagyon szép csúcspontja volt a cselekménynek, Nick karaktere erőteljes fejlődésen ment keresztül, míg idáig jutott. A szerző stílusa remek, gördülékeny és érthető a szöveg, fájdalmasan gyönyörű leírásokkal. A karakterek egytől egyig átgondoltak és jól felépítettek. A szereplők életkora 16 év alatt van, és ez nem egy romantikus regény, mégis a kamaszkorú szereplők között alakulnak romantikus vonzódások.

Összességében nagyon tetszett a történet, azoknak ajánlom, akik nem ijednek meg a misztikumtól,  garantálom, hogy elmélkedős, élvezetes kalandban lesz részük. Rám megtette a hatását, nem egy felejtős történetről van szó, máris várom a folytatást!

Borító:  Pontosan tükrözi a megteremtett világot.

 

Kedvenc karakter: Allie, Nick

Szárnyalás: McGill "tanítása".

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce:  A romantikát abszolút félretéve, itt inkább a lelki megrázkódtatás az érdekes, ki hogyan tud megbirkózni és felülkerekedni a gondolaton, hogy már nem élő.

Értékelés:

HA MEGTETSZETT ITT MEGRENDELHETED!!!

Nyereményjáték

Az Everlost egyik központi kérdése a haláli utáni élethez köthető. Az irodalomban többször is felbukkan ez a téma, azonban az írók igencsak különbözőképpen látják ezt a kérdést. A mostani nyereményjátékban az lesz a feladatotok, hogy a leírás alapján kitaláljátok, melyik, ezzel a témával foglalkozó, regényre gondoltunk. A helyes megfejtők között kisorsolunk egy, a kiadó által felajánlott. példányt Neal Shusterman: Everlost című könyvéből

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

Jobb füldugót használni Kaylee közelében, ugyanis amikor valaki a halálán van, ő pedig a közelben van, a sikításától poharak törnek és dobhártyák repednek be. Kivéve, ha te is banshee vagy, mert akkor gyönyörű dallamot hallasz. Az biztos viszont, hogy így pasizni igazán nagy kihívásnak számít.


a Rafflecopter giveaway



Résztvevő blogok:
03.14 Always Love a Wild Book
03.16 Deszy Könyvajánlója
03.18 Kelly & Lupi Olvas
03.20 Media-Addict.hu

Janet Evanovich és Lee Goldberg - A nagy hajsza (Fox és O’Hare 2.)

A Maxim Kiadónál jelent meg a napokban Janet Evanovich és Lee Goldberg sorozatának második része A nagy hajsza címmel. A sármos svindler Nick Fox és az okosan profi Kate O'Hare ügynök újabb kalandjait már nagyon várták a rajongók. A tökéletes szórakozást és remek kikapcsolódást nyújtó regény blogturnéját érdemes követnetek, mert az izgalmas nyereményjátékunk során esélyetek lesz megnyerni a könyv egyik példányát a kiadó felajánlásában.

Maxim Kiadó 2016. március
328 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia
Goodreads: 3,89
Besorolás: krimi, vicces, műkincsrablás

A nemzetközileg is neves tolvaj és szélhámos, Nicolas Fox és a csinos, elszánt FBI-ügynök, Kate O’Hare újra a legveszélyesebb bűnözők nyomába ered. Egyetlen céljuk van: hogy elfogják a legjobban keresett, de eddig el nem kapott rosszfiúkat. Küldetésükben segítségükre van egy zseniális színész, egy görög számítógépzseni, egy profi sofőr és Kate apja. Legújabb célpontjuk Carter Grove, a Fehér Ház egykori kabinetfőnöke. Grove egy igazán ritka kínai műalkotás birtokosa, melyet a Smithsonian Intézetből tulajdonítottak el. Nicknek és Kate-nek észrevétlenül és gyorsan kell cselekedniük, ha vissza akarják szerezni a műtárgyat. Látszólag minden rendben megy, ám egy aprócska hiba mégis becsúszik. Grove rájön, kik vitték el a kínai bronzkakast, és megzsarolja Kate-et, ha nem játssza a kezére Foxot, megöli a családját. O’Hare-t azonban kemény fából faragták, így ahelyett, hogy meghátrálna, beavatja Nicket, és eszelős tervet dolgoznak ki, hogy megleckéztessék a nagyravágyó Grove-ot. Újra indul a versenyfutás az idővel. Nick és Kate egyre jobb csapatot alkotnak, és úgy tűnik, nemcsak körülöttük forrósodik fel a levegő, hanem közöttük is vibrál valami.

Már a sorozat első részének olvasása során éreztem, hogy a krimi műfajban pontosan ez a könnyed, szórakoztató stílus a kedvencem, amit ez a szerzőpáros produkál.  Tény, hogy ők ketten vérprofik a szakmájukban, mégis együtt dolgozva sikerült valami üdítően újat mutatniuk. Számomra fontos, hogy az imádott young adult zsáneremből időnként kiszakadjak, olvassak néhány teljesen más műfajú könyvet, és erre a Fox és O'Hare sorozat az egyik legjobb választás.

Egy műkincsrablással foglalkozó történetben elvileg elsősorban a cselekményre kellene összpontosítanom, de nekem ebben a sorozatban a karakterek különösen kiemeltek.  Már az első résznél is írtam, hogy Nick Fox  a White Collar-ból (is) ismert Matt Bomer képében "szerepelt" a fejemben, nagyon is kellemes volt újra kalandozni vele. Mert ez a regény ismét kaland volt a javából.

A remekül ívelt cselekmény mellett fontos eleme a regénynek Kate O'Hare és Nick Fox közötti különleges kapcsolat, ami évekre nyúlik vissza, a macska -egér játékból immár újabb szintre lépett, ők ketten kénytelenek együtt dolgozni a törvény oldalán, ez Nick szabadságának az ára. Imádtam minden egyes szóváltásukat, mert közben szikrázik közöttük a tér, és bizony egyre nagyobb várakozás alakul ki az olvasóban, legalább egy csók férjen már bele...  Kate kemény, edzett, három hamburgert képes bevágni, míg Nick egy kifinomult, elegáns bűnöző, aki nem által folyamatosan flörtölni vele, ez a nemek közötti felcserélt jellemzés egyedivé teszi a párosukat. Nick annyira laza, könnyed, imádom, na.

Ha még valakit kiemelhetek a karakterek közül, az Boyd Capwell lesz, az előző részben már jól megismert segítő csapat hivatásos színésze. Rajongok ezért a karakterért, annyira élethű, vicces, és mégis halálosan komolyan veszi magát, ezért szakadtam raja a nevetéstől. 

A cselekmény abból indul ki, hogy a kínai kormány vissza szeretné kapni az egyik nagyértékű  műkincsét, egy  többszáz éves bronzkakast, mely a Smithsonian-ban van kiállítva. Csakhogy ez egy hamisítvány, az eredetit már ellopták és most egy korábbi kabinetfőnöknél, Carter  Grove milliárdos tulajdonában van. Nem lövöm le a poént, hogy sikerül vagy sem visszaszerezni a kakast, de miután kiderítik, hogy még mennyi lopott szajré van Grove-nál, Nick különleges tervvel áll elő. A remekül összeválogatott csapatával ellopnak Montreálban 3 valódi Rembrandtot, és vételre ajánlják fel neki, így állítva csapdát a leleplezéshez. A csapat  megkísérli a lehetetlent.

A cselekmény egy pillanatra sem áll le, sorra követik egymást az akciók, fordulatokkal, előre kiszámított precíz terv szerint, vagy éppen improvizálva. Szó szerint odaszegez a foteledhez a regény, hajt a kíváncsiság, mi sül ki a végén. El kell azt is mondanom, hogy nem diadalmenet ez az út, itt éles fegyverekkel küzdenek és bizony néhány erőszakos jelenet is hozzátartozik  a történethez, hiszen itt dollár százmilliókról van szó. 

A regény helyszínei igen változatosak, New Yorktól Skócián és Sanghai-on át, a nyugodt vidéki terepig érdekes utazáson vehettem részt, más életében nem utazik ennyit, mint a könyv szereplői pár hét alatt. A történet persze felveti az olvasóban a kérdést, vajon valójában is léteznek-e Carter Grove-ok, akik hatalmas értékeket halmoznak fel, és légmentesen elzárva tárolják atombiztos bunkereikben? Időnként végignézik őket és elmorzsolnak egy-két könnycseppet, mert hát mekkora boldogság ez  kérem?  Én elhiszem!

Egyetlen oka van a fél pillangónyi levonásnak, a két főszereplőnek sokkal mélyebben szeretnék belelátni a gondolataiba. Remélem lesz alkalmam a következőkben ennél sokkal több érzelem nyilvánítást látni. Összességében kiválóan szórakoztam a könyvön, izgultam, nevettem rajta és nagyon várom a következő részt. Korosztálytól függetlenül ajánlom mindenkinek, aki könnyed kikapcsolódásra vágyik.

Borító: Eredeti borító, krimis stílusú.

 

Kedvenc karakter: jaj, hát Nick !!!

Szárnyalás: Boyd minden alakítása kiváló volt:)

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Sajnos semmi érdemleges Nick és Kate között, ez a dolog még várat magára.

Értékelés:

Blogturné extra:

A történetben komoly szerepet kapnak Rembrandt festményei, hármat is elrabolnak a montreáli múzeumból. A valóságban is történt 1990-ben egy híres műkincsrablás, amely során egy Rembrandt képnek is lába kelt. Két férfi 1990. március 18-án (majdnem pont 26 éve) rendőrnek öltözve jutott be a bostoni múzeumba, ahol lefegyverezték az őröket és 13 vagyonokat érő műkincset tulajdonítottak el, köztük Vermeer, Degas és Rembrandt műveket. A múzeumban azóta is a falon hagyták az üres kereteket, bízva abban, hogy valamikor még előkerülhetnek. Nos, a könyv olvasása után kötve hiszem! Azért ha bárhol látjátok ezt a képet, tudjatok róla, hogy 5 millió dolcsit kap a nyomravezető!

Nyereményjáték:

Kate O’Hare és Nick Fox a mű kincsek keresése közben olyan ellopott különleges festményekre bukkannak, amiket nem is sejtenek. Az elképesztően értékes festmények a Blogturné blogjain is elbújtak, neked az lesz a feladatod, hogy felismerd és beazonosítsd őket.

Ha minden blogon felismered a festmény alkotóját és a festmény címét, majd ezeket beírod a Rafflecopter  dobozba, akkor a turné végén megnyerheted a Maxim Kiadó által felajánlott könyv egyik példányát. Jó festmény vadászatot!

a Rafflecopter giveaway

A turnéban résztvevő blogok

03.13. Zakkant olvas
03.15. Dreamworld 
03.17. Kelly és Lupi olvas 
03.19. Bookheaven

Brigitte Riebe: A három grácia

Nemrégiben jelent meg a General Press Kiadó gondozásában Brigitte Riebe történelmi regénye, A három grácia. A történet a 16. századi Wittenbergbe, a nagy reformátor otthonába kalauzolja olvasóit. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, és fedezzétek fel velünk a valódi történelmi személyek és a fiktív szereplők különleges elegyének világát! Ha velünk játszotok, a turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát!

General Press, 2016

400 oldal

Fordította: B. Szabó Károly

Goodreads: 3,69

Besorolás: történelmi fikció
 

Egy titokzatos, maszkot viselő férfi különleges kéréssel fordul a híres wittenbergi festőhöz, Lucas Cranachhoz: egy képet szeretne, amely a három gráciát ábrázolja – meztelenül. A felkérést még szokatlanabbá teszi, hogy a megbízó azt is meghatározza, kik legyenek a modellek.
Cranach mester az egyik legényét, a prágai Jan Semant bízza meg azzal, hogy elnyerje az asszonyok beleegyezését, és lefesse őket. Ám Jan alig fejezi be az első grácia portréját, a modellt holtan találják a folyóparton. Amikor aztán a második modell is eltűnik, felbolydul a város, és kezdetét veszi a hajsza a gyilkos után, amelynek során nemcsak Jan élete, de újdonsült szerelme is veszélybe kerül.

Brigitte Riebe (A boszorkány és a herceg) izgalmas történelmi regénye felvonultatja a reformáció korabeli Wittenberg híres figuráit: Martin Luthert és a feleségét, Katharina von Borát; a későbbi választófejedelmet, I. János Frigyest és a feleségét, Klevei Szibillát; Melanchthont és Lucas Cranachot, miközben érdekes tablót fest a városról és annak mindennapjairól is.

Lucas Cranach

Még mindig tartom magam ahhoz, hogy az én világom a YA és az NA könyvek, de ahogy máskor is megtörtént már, most is elcsábultam. Elcsábított a könyv fülszövege, ami egy általam kicsit viszolygással vegyes kíváncsisággal kevert világba kalauzol egy izgalmas, brutális "sorozatgyilkossággal" tetézve.
Ami először az eszembe jutott a könyv olvasása után, az az, hogy a sorozatgyilkosságok nemcsak a "modern" kor velejárói, hanem már a középkorban is előfordulhattak, csak az akkori ember babonássága miatt gyakran az "ördögre" kenték és előfordult, hogy sosem derült ki, hogy ki áll a borzalmas tettek mögött. Persze az a korszak, amiben ez a történet játszódik már egy fokkal talán felvilágosultabb, így ebben az esetben nyomozás indul a tettes után.
A történet két volt apáca kálváriájával kezdődik, hiszen Susanne és Bini a kolostoruk megszűnése után az utcára kerültek és próbálnak túlélni. Természetesen két nőnek, kíséret, család és védelem nélkül az a korszak maga a pokol, hiszen pénzük nincs, a portyázó férfiak pedig kirabolhatják, megerőszakolhatják vagy akár meg is ölhetik őket. Nekik szerencséjük van, hiszen az életben maradásukhoz szükséges szerencsétlen lopásuk közben összeakadnak Jannal, korának egyik legnagyobb festőjének, Cranachnak a mesterlegényével, aki végül is szállást és munkát szerez a két fiatal nőnek Luther Márton házában, pontosabban a felesége, Katharina von Bora szárnyai alatt.

Katharina von Bora

Cranach közben egy titokzatos férfitól megbízást kap, hogy fesse le a három gráciát, de megköti, hogy kik legyenek a modellek. Mind csupa olyan nő, aki vagy tiszteletreméltó, vagy magas rangú, így nem egyszerű őket rávenni, hogy meztelenül álljanak modellt. Mivel a festő nem ér rá, ezért a mesterlegénye, Jan kapja a megbízást, aki lelkesen áll neki a feladatának, nem is sejtve, hogy mekkora bajnak lesz ezáltal az okozója...
A regényben a gyilkosságok és a nyomozás mellett leginkább a korhű leírások fogtak meg. Nagyon tetszett, ahogy az írónő megpróbált minket megismertetni az akkori Wittenberg városának az életével. Milyen lehetett egy háztartás elvezetése, milyen lehetett egy festőműhely, hogyan készültek a festmények, hogyan tanultak a tanoncok, milyen volt egy akkori piac, hogyan működtek az akkori bordélyok, hogyan éltek, dolgoztak és haltak az akkori emberek. Még Luther Márton életébe is érdekes volt betekinteni, bár azt elismerem, hogy a családjáról többet tudtunk meg, mint róla. A mai szemmel érdekes, de mellette szívszorító volt olvasni arról, hogy mennyit ért akkor egy emberélet, hogy olyan betegségekbe, amelyek ma már gyógyíthatóak, akkor még belehaltak emberek, főleg kisgyerekek és hogy milyen kezdetleges gyógymódokat használtak.

Luther Marton

Persze azért nem csak leírásokról szól a könyv, hanem van benne cselekmény is, méghozzá bőven! Egyrészről persze ott vannak a gyilkosságok és az azt követő nyomozás, ami azért is érdekes, hiszen nemcsak a szereplők, de mi is teljes sötétségben tapogatózunk és nem minden az, aminek látszik, hiszen én is jó párszor félrenyúltam, amikor a lehetséges tettest próbáltam beazonosítani:). Nagyon különlegesnek éreztem, hogy betekinthettünk az áldozatok vizsgálatába, hogy már akkor is elég ügyesen meg tudták állapítani a halál okát és ugyanolyan apró jelekből, amelyekből a mai helyszínelők és kórboncnokok is dolgoznak.
A másik cselekményszál pedig természetesen a szerelmi szál, hiszen ez a könyv részben történelmi romantikusnak mondható. Jan eleinte nem túl szimpatikus karakter, hiszen a sármja révén szinte az összes nő a lábai előtt hever - legyen az magas rangú úrinő vagy csak egy szajha. De ahogy haladunk előre a történetben, úgy lesz egyre szimpatikusabb a karaktere és a végefelé már én is nagyon szurkoltam neki, hogy sikerüljön összejönnie a szíve hölgyével és ne szúrja el a dolgokat a nagy "közkedveltsége" miatt.
Ami nagyon tetszett még, az a könyv borítója. Egy valódi Cranach festmény láthatunk a borítón és ez a kép ihlette az írónőt a regény megírására. Engem pedig olyannyira magával ragadott, hogy időről-időre otthagytam a történetet és megcsodáltam újra a képet és próbáltam kitalálni, hogy melyik grácia melyik szereplő lehetett. Persze a végén kiderült, de én addigra már a festményen lévő hölgyek arcából rájöttem, hogy ki kicsoda:).  

Két dolog azért zavart olvasás közben, az egyik a történetben volt, a másik pedig egy aprócska alaki hiba. A történetben Luther Márton volt számomra a gyenge pont. Ő egy elég híres személy, a regényben is többször meg lett említve, de túlságosan sok vizet nem zavart. Néha úgy éreztem, hogy csak azért került bele a regénybe, mert "kell egy híres személy is, akit majdnem mindenki ismer". A másik pedig egy alaki hiba. Engem speciel nagyon zavart olvasás közben a hiányzó elválasztások a jelenetek között. Sok esetben új bekezdések mutatták, hogy másik helyszínen vagyunk, másik szereplővel és ez így jó is volt, de pár esetben csak annyi volt a változás, hogy az új jelenet az új lap tetején kezdődött, de más nem mutatta, hogy máshol járnánk és ez összezavart. Itt valahogy másképpen kellett volna jelölni, hogy váltás van, mert ezekben az esetekben vissza kellett lapoznom, hogy most kiről is van szó? Hol is járunk?

Ezektől az apró hibáktól eltekintve összességében egy nagyon jó kis regényt olvashattam, érdekes és izgalmas volt a XXI. század kényelméből elkalandozni a XVI. századba, részt venni az ott élő emberek mindennapjaiban, megismerni őket; a fotelünk biztonságából pedig végigkövetni egy brutális gyilkosságsorozatot és megkeresni a tettest az akkori körülmények között. A regényt pedig nemcsak lányoknak, nőknek ajánlom, hanem férfiaknak is, hiszen nem kifejezetten a romantika a legfontosabb eleme ennek a regénynek, hanem az írónő egy érdekes korról mesél egy véres krimi kereteként.


Borító: Kifejező, nagyon tetszik, olvasás közben és rá-ránéztem, hogy vajon melyik szereplő melyik hölgy lehet a képen:) 

Kedvenc karakter: Jan, Susanna, Bini, Hain von Thorau 

Szárnyalás: a történetvezetés 

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: Van benne romantika is azért a brutális gyilkosságok és a nyomozás közben:) 

Értékelés:

Nyereményjáték:

A blogturné nyereményjátékán egy kis mitológiai-művészettörténeti utazásra hívunk Titeket. A három grácia, vagyis a görög-római mitológia szépség és kegyesség istennői több művészt is megihlettek, az aktok visszatérő szereplői voltak ők. A turné játékán minden állomáson találtok egy-egy műalkotást a három gráciáról. A feladatotok, hogy a rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok, kinek az alkotását osztottuk meg veletek.

Figyelem! A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy az értesítő üzenetre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. 

a Rafflecopter giveaway  

A blogturné további állomásai:

Március 12 - Szembetűnő

Március 14 - Insane Life

Március 16 - Kelly Lupi olvas

Melissa De La Cruz: Az Elveszettek Szigete

A Kolibri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Melissa De La Cruz Az Elveszettek Szigete című regénye, az Utódok mozifilm és filmsorozat regényváltozata. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja a legfélelmetesebb mesehősök gyermekeinek izgalmas kalandját, melyben kiderül, ki Auradon legokosabb, leggonoszabb, legromlottabb utódja.

2016. március 7-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Kolibri Kiadó 2016.
345 oldal
Fordította: Nagy Ambrus
Goodreads: 3,86
Besorolás: fairy-tale retelling

Húsz évvel a történet kezdete előtt a gonosz lelkeket száműzték Auradon királyságából, és az Elveszettek szigetére kerültek. Egy energiapajzs veszi körül ezt a barátságtalan helyet, hogy ne tudjanak elmenekülni sem ők, sem utódaik: így esett fogságba a szigeten Demóna és lánya, Mal; a gonosz királynő és Evie; Jafar és fia, Jay, Szörnyella de Frász és Carlos.
Megfosztva varázserejüktől, elvágva a külvilágtól, teljesen elfeledve élik életüket. De a Tiltott Erőd mélyén ott rejtegetik a Sárkányszemet: a kulcsot, ami a valódi sötétséghez vezet, és amivel elmenekülhetnek a szigetről. Csak a legokosabb, leggonoszabb, legromlottabb találhatja meg... Vajon ki lesz az? A nagysikerű Utódok című Disney mozifilm és a Disney Channelen futó sorozat regényváltozata.

Hogyan találkoztam a könyvvel? Eredetileg ez a regény 2015. május 5-én jelent meg a Disney-Hyperion kiadásában, de már jóval előtte megjelent a borítója a különféle beharangozó posztokban kedvenc külhoni bloggereimnél. A borító annyira megtetszett, hogy tavaly januárban posztoltam is a Molyon a Borítómánia zónában, itthoni megjelenésről akkor még szó sem volt. A májusi külföldi megjelenés után is gyakran találkoztam a könyvvel, ugyanis hónapokig szerepelt a NYT Bestseller top 10-es listájában. Szóval minden adott volt, hogy érdekeljen a könyv, nagy örömömre a napokban megjelent magyarul.

A szerzővel kapcsolatban nem voltak eddig jó tapasztalataim, a Kékvérűek sorozat első részét olvastam tőle és attól nem voltam elájulva, de az már több éve volt, mindenképp megérdemelt egy új esélyt, és nem is kellett csalódnom benne, a stílusával meg voltam elégedve.
A könyv témája remek ötlet, és én ezt nagyon díjazom egy regénynél, eleve imádom a retellingeket, ez ráadásul gonosz szereplőkkel foglalkozik, tehát rögtön érdekesebben hangzik, mint egy újabb Hófehérke sztori a 21. században. A történet első pár fejezete bemutatja az olvasónak a helyszínt és a szereplőket, egy elzárt, varázsbúrával  fedett szigetet, ahová húsz évvel ezelőtt száműzték a mesevilág gonosz szereplőit. Ez a búra (nem véletlenül a Stephen King féle tv sorozat ugrik be erről) hivatott arra, hogy blokkolja a mágiát, tehát a szigeten semmilyen varázslatos tevékenység nem végezhető. Keményen érinti ez az itt élőket, ha már a foglalkozásukat nem tudják folytatni, valahogy a családalapítás felé vették az irányt, de nem túl sikeresen, mert a partnerek/házastársak közül egy sem él  valódi családban, tehát ne keressétek Demóna pasiját, vagy Jafar feleségét, magányosan nevelik a gyerekeket. Bár a nevelés szót nem igazán használnám, mert bizony egyetlen gonoszban sem találtam meg a szülői szeretetet. Inkább csak sulykolják a gyerekeikbe a génjeiknek megfelelő viselkedésmódokat és szlogeneket. Valójában a most 16 éves főszereplők önmagukat keresik, de abban mindegyikük hasonló, hogy megpróbálnak megfelelni a szülők elvárásainak, mert elismerést várnak tőlük, akkor is, ha érzik, hogy nem helyes amit tesznek.
Ez adja a fő cselekményszálat, kiderül ugyanis, hogy "rés esett a pajzson", és egy elrejtett varázseszköz segítségével változtatni tudnának a helyzetükön. Minden szereplőnek nagy fogás lenne a megszerzése, különösen Malnak, akinek Demóna az édesanyja, és egyben ő az eszköz eredeti tulajdonosa.
A másik cselekményszál Auradon királyságban játszódik, ahol a Szörnyeteg fia, Ben készül átvenni a királyságot apjától. A srác szintén próbál megfelelni az elvárásoknak, és az olvasó láthatja, hogy a világ "szabad" részében is problémákkal küzdenek az utódok, egyáltalán nem biztosak abban, hogy azt kell tenniük és érezniük, amit elvárnak tőlük. Valójában a folytatásban fog összetalálkozni ez a két szál, de örülök, hogy körvonalazódott Ben karaktere is, és megismerhettem Csipkerózsika lányát is. Az is kiderül, hogy a királyságban is egyre nehezebben viselik a mágia eltűnését, ugyanis aránytalanul megnövekedett a kiszolgáló személyzet munkája. A jövendő királyfi próbál megoldásokat találni...
Visszatérve a négy ifjú gonoszra, elismerést vívtak ki belőlem, ugyanis nagyon jól szórakoztam a küldetésükön. Előtte is díjaztam, hogy mindegyikük valamilyen fura módon, de egyéniségek, az együtt megtett útjuk alatt hatalmasat fejlődtek, és a maguk módján megnyitották egymás előtt magukat.
Egy interjúban olvastam, hogy a szerző kedvenc szereplője Carlos, és ezt nagyon meg tudom érteni. Szörnyella fia egy félénk, de nagyon okos karakter, aki tudományos alapon magyarázza meg a dolgokat, feltaláló is egyben. Egyértelműen hozzá kapcsolódnak a legviccesebb jelenetek is, ő lett a kedvencem nekem is.
A korosztályos besorolás szerintem ezen könyv esetében felesleges, és nem is egyértelmű. A kiadó a 9-12 éves middle-grade korosztálynak javasolja és a könyves sikerlistákon is így szerepel, holott a szereplők korosztálya 16 év.  Összességében nagyon ajánlom a könyvet minden korosztály számára, akik kedvelik a Disney történeteket, karaktereket, és nem tartanak egy jó kis gonosz szórakozástól.

Borító: Imádom, hogy megkaptuk az eredeti borítót!

 

Kedvenc karakter: Carlos, Mal

Szárnyalás: Szörnyella gardróbjának védelmi rendszere mindent vitt.

Mélyrepülés:  Miért nem szerepeltek a "másik" szülők?

Érzelmi mérce: Abszolút kiskamasz kategória.

Értékelés:

 Ha megtetszett ITT MEGRENDELHETED!

A könyvhöz  kapcsolódó kiegészítő kiadványok, a képre kattintva meg is rendelhetitek:

Nyereményjáték

A Blogturné Klub bloggerei szinte egytől egyik nagy Disney mese és -zene rajongók, így mostani játékunk során kedvenc meséink dalbetétei lesz a főszerep. Ám a gonosz hősőkről sem feledkezünk meg!

Feladatok:
1) Minden állomáson találtok egy betűjellel ellátott dalszöveg részletet. Találjátok ki, hogy melyik főgonosz énekli, majd a nevét írjátok be a rafflecopter megfelelő sorába. Fontos, hogy ne a dal vagy mese címét, hanem a karakter nevét küldjétek el!
2) A blogokon a dalszövegek mellett találtok még egy számjellel ellátott dalt is. Ezeket a dalokat össze kell párosítanotok az adott mesében fellelhető főgonoszokkal. Itt egy betű és számjel párt várunk tőletek. Fontos, hogy mindegyik dalt és főgonoszt megtaláljátok a turnék állomásain. (Pl. ha X blogon S) Gonosz Királynő dalszövege szerepelt, és Y blogon Hófehérke dalolt a videóban, akkor nektek azt kell beírni, hogy S9)
3) A párosítást ne kapkodjátok el, mert akár egy picike turpisságba is belefuthattok.
4) Összesen 7 db főgonoszt és 7 db párosítást kell elküldenetek Ha ez megvan, esélyetek nyílik megnyerni a könyv egyik példányát.
5) Extra pontért megírhatjátok kedvenc Disney mesétek címét.

6) Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

D) dalszöveg

“Ugye múltakat feledni,

Az a szép, sőt nagy erény,

Na de vagyok én oly kemény,

Hogy ki betart meg nem él!”

4) dal

a Rafflecopter giveaway
 

A turné állomásai

03/07 Deszy könyvajánlója
03/09 Always Love a Wild Book
03/11 Dreamworld
03/13 Kelly & Lupi olvas
03/15 MFKata gondolatai
03/17 CBooks

03/19 Media Addict

Louise O'Neill: Örökké a tiéd

Ha unod a tucatszerű, nyálas disztópiák sorát, csatlakozz a BTK hat bloggeréhez, akik március 3. és 13. között egy teljesen más szemléletű világba kalauzolnak el Benneteket Louise O’Neil: Örökké a tiéd című könyvén keresztül, amit a Tilos az Á Könyvek jelentetett meg itthon. Egy nem mindennapi történet olyan fiatal lányokról, akiket arra terveznek, hogy idővel a férfiak minden igényét kielégítsék. Csavaros és lebilincselő regény, ami biztosan meglep majd Benneteket, mert bár egyszerűnek tűnik minden, valójában senki sem az, aminek látszik.
Ha érdekel Titeket, hogyan lehet egy ilyen bezárt világban talpon maradni, mindenképpen tartsatok velünk és játszatok a kiadó által felajánlott két könyv egyikéért!

Tilos az Á Könyvek, 2016

440 oldal

Fordította: Farkas Krisztina

Goodreads: 3,84

Besorolás: YA, disztópia

Egy szép új világ, ahol a lányok már nem természetes úton születnek. Ahol a nőket az iskolákban csak arra tanítják meg, hogyan tudnak örömet okozni a férfiaknak, miután kikerültek a való világba A végzős év után a legmagasabb értékelést kapott lányok házastársakká válhatnak, hogy tehetős és befolyásos férjük mellett fiúkat szüljenek. A többi lány jövője mint szeretők és tanárok leírhatatlanul kegyetlen. freida és isabel legjobb barátnők, és biztosak abban, hogy évfolyamuk kiválóságaiként mindketten feleségek lesznek. De ahogy egyre feszültebbé válik az utolsó év, ahogy egyre nő a nyomás, hogy tökéletesek legyenek, isabel önsanyargatásba kezd, veszélyeztetve az egyetlen lényeges dolgot: a szépségét. A leendő férjek pedig megérkeznek, csak arra várva, hogy menyasszonyt válasszanak maguknak freidának meg kell küzdenie a jövőjéért még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia az egyetlen embert, akit szeret és aki viszont szereti.

Erre a könyvre már azóta kíváncsi voltam, amióta csak megláttam a borítóját és fülszövegét. Nagyjából sejtettem is, hogy mit kaphatok, de a valóság minden képzeletet felülmúlt. Valahol arra tippeltem, hogy egy "Nagy Ő" vagy egy "Párválasztó" jellegű könyvet kapok, ahol a lányok harcolnak a fiúkért, de végül minden jó, ha vége jó. Ehhez képest ez a regény egy nagyon kemény történet. Nem túl sok disztópiát tudnék felsorolni, ami ennyire kiborított, padlóra küldött és olvasási válságba sodort. Nem azért, mert annyira rossz lett volna, hanem mert olyan szinten szíven ütött, hogy el kellett telnie 2-3 napnak, mire újra bármilyen könyvet a kezembe tudtam venni. Addig pedig agyaltam a történteken, beszélgettem róla CBooks Zsófival és a többi bloggerrel, akik már olvasták.

A történet egy (szerintem) nem túl távoli jövőben játszódik. Azért is mondom a nem túl távoli jövőt, mert ami ehhez a világhoz vezetett, az a mai világunkat is teljesen reális módon fenyegeti. Megolvadt jégtakarók, megáradt tengerek, elárasztott területek, rengeteg ember meghal, a többiek pedig menekülnek a szárazföldek belseje felé. De az áradások és a nem túlzottan befolyásolható természeti csapások miatt sok mindent változtatni kell, sok mindentől meg kell szabadulni. Túl sok nő van, ami gond, ezért a lányokat, nőket nem kívánatosnak tekintik. Egészen addig, ameddig már annyira kevés nő marad, hogy rájönnek a férfiak, hogy ez így gond lesz. Így génsebészek kezdenek el újra nőket "alkotni", de akkor már olyanokat, amelyek a férfiak ízlésének is megfelelnek. Szépeket, soványakat, kívánatosakat. A lányokat pedig 4 éves koruktól 16 éves korukig bentlakásos intézetekben nevelik, fogyasztják, szépítik, képzik ki a jövőbeni életükre. Beléjük plántálják, hogy a férfi az "Isten", nekik kell megfelelniük, bármit kérnek tőlük azt örömmel kell teljesíteni.
Ugye, hogy ezt még olvasni is borzalmas?
És főhősnőnk, freida is ide tartozik. Nem véletlenül írtam kis betűkkel a nevét, a könyvben is így szerepel végig. Eleinte azt hittem, hogy szerkesztési hiba és hogy nem vették észre a kiadónál, de egy idő után rájöttem, hogy direkt kezdődnek a lányok nevei kis betűkkel, míg a fiúké pedig nagy kezdőbetűkkel, mintegy kifejezve, hogy ki mennyit ér. Mert szerintem mostanra már ti is rájöttetek, hogy a lányok semmit sem érnek. (mondjuk ezt teljesen nem értettem, hiszen ők azok, akik végül is megszülik a jövő generációját, tehát nélkülük nincs nagyon férfi sem, de ezt nem fejtette ki az írónő jobban).
Az élet pedig egy ilyen bentlakásos neveldében nem sokban különbözik egy mai középiskolától. Itt is megvannak a klikkek, a méhkirálynők, a páriák, mindenki harcol azért, hogy elismerjék, hogy jobb helyen legyen, hiszen a jobb hely sok esetben azt jelenti, hogy bekerülhetnek abba a szűk körbe, akik "feleségek" lehetnek és pár éven át talán picivel jobb soruk lehet. Akik nem kerülnek be ide, azok "szeretők"- ezt mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mivel jár vagy pedig "nevelők" lesznek. A könyv olvasása közben próbáltam azon elgondolkodni, hogy vajon melyik "kaszttal" járnék a legjobban, de nem sikerült dűlőre jutnom. A szerető eleve kiesett, a feleség sem túl jó választás, hiszen ahogy a könyvben olvashatjuk, a férjek bármit megtehetnek a feleségükkel: bántalmazhatják, átszabathatják, sőt ki is végeztethetik őket. És a nevelők? Ők pedig örök bezártságra vannak utalva, parancsokat teljesítenek és mindent megvonnak maguktól, csak a feladatukra koncentrálhatnak. És akkor még nem is meséltem a negyedik opcióról, ami talán a legborzalmasabb...

Ami számomra nagyon érdekes volt, hogy a kinti világról nem sokat tudtunk meg. A fiúk egy-egy elszólásából parányi darabkákat kaphattunk, hogy hogyan élnek az emberek a nevelde falain túl, de ez nem volt túl sok. Aki felületesen olvassa el a könyvet, az akár azt is mondhatná, hogy "hiányzik a világfelépítés". De én nem így érzem, mert szerintem pont azzal, hogy nem tudtunk szinte semmit a külvilágról, azzal még nyomasztóbbá vált az egész, még inkább bele tudtunk érezni a lányok helyzetébe. Hiszen ők se tudták, hogy mi vár rájuk kinn, milyen jövőjük lehet vagy, hogy mit hagynak ki, mi hiányozhat az életükből. Helyette persze ott volt a szociális média, a Facebook akkori helyettese a myFace, ahol ugyanúgy pletykálhattak, tönkretehették egymás életét, mint a mai Facebookon. Úgy is mondhatjuk, hogy a szociális média mindent túlél:).
A regény persze sok más mindennel is foglalkozik, amelyek akár teljesen mai problémák is lehetnek: a kirekesztés, a mindenáron megfelelni vágyás, a másik terrorizálása, az önbecsülés hiánya, a bulimia és még sorolhatnám, hiszen a lányokat folyamatosan versenyhelyzetbe állítják, az önbecsülésüket pedig a sárba tiporják, hogy a "megfelelő nőt" alkossák meg belőlük.

"MINDIG LEHETSZ TÖKÉLETESEBB!"

freida pedig eléggé megosztó szereplő lesz, már most látom. A könyv végeztével sem tudtam eldönteni, hogy szerettem, haragudtam rá vagy pedig inkább sajnáltam. Ezt nagyon nehéz meghatározni, hiszen ebben az elszigetelt helyen megpróbál mindent: megfelelni, túlélni, feljebb jutni, valami emberi érzéseket kicsiholni magából, de mindeközben hibázik, nem is keveset. Az írónő pedig nagyon ügyesen megalkotta a karakterét, elkövette a jó és rossz döntéseit, minket pedig nagyon nehéz helyzetbe hozott ezzel, mert tényleg nehéz eldönteni, hogy mit is érzünk freida iránt. De ugyanígy leszel a többi szereplővel is, hiszen a rosszak iránt is fogsz némi rokonszenvet érezni, a jókra is fogsz haragudni, egyes szereplők pedig maguk a rejtélyek egészen a regény végéig. Hogy is írtuk a bevezetőben? "bár egyszerűnek tűnik minden, de semmi sem az, aminek látszódik."
A lassú kezdet után pedig rengeteg minden történik a könyvben, így most többet nem is szeretnék mondani a történetről, mert szerintem már így is többet meséltem el, mint amit kellett volna:). De azért még pár szót említenék a regény végéről. Én speciel a befejezés után nem sírtam, de olyan sokkot kaptam, hogy csak ültem és néztem magam elé. Próbáltam elképzelni, hogy én mit tettem volna, velem mi történt volna és hogy mi volt a könyvben. És még mind a mai napig az eszembe jut és rágódok rajta.

Összességében annyit mondhatok, hogy ez a könyv az egyik legbrutálisabb, legfájóbb disztópia, amit eddig olvastam. Nincsenek benne világmegváltó felkelések és harcok, de néha nem is kellenek ahhoz, hogy átérezd egy ilyen jövő borzalmait.
És kinek ajánlom? Mindenkinek. Lányoknak azért, hogy kívülről lássátok, mintegy görbe tükörként, hogy milyen az örökös harc a megfelelésért, a kilók ellen és milyen lenne egy olyan világban élni, ahol ez a legfontosabb... A fiúknak pedig azért, hogy bármi is történjen, de soha NE bánjatok így a nőkkel, mert ennél sokkal többet érünk.

Borító: Nagyon tetszik, eléggé kifejező 

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: ebben a történetben? Nem találtam... 

Mélyrepülés: ha elmondanám, azzal spoilereznék. Így csak annyit mondok, hogy a történtek... 

Érzelmi mérce:  fájdalom, bánat, közöny, remény - rengeteg érzelem van a könyvben, de nem a jobbik fajtákból.. olvasóknak pedig? egy szó van rá - rettentően nyomasztó 

Értékelés:

Nyereményjáték: 

A regényben a tökéleteshez minél inkább hasonlító lányokat “készítenek”, így mi is olyan filmeket kerestünk, ahol tökéletes hasonmások, klónok szerepelnek. A feladatotok, hogy felismerjétek a filmeket, amelyekben szerepelnek és a rafflecopter megfelelő mezőjébe beleírjátok a filmek címeit.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk. 

 

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Március 3 - CBooks
Március 5 - Bibliotheca Fummie
Március 7 - Kelly Lupi olvas
Március 9 - Deszy könyvajánlója
Március 11 - Zakkant olvas
Március 13 - Media Addict

Volker Kutscher: Csendes halál (Gereon Rath #2)

Volker Kutscher Gereon Rath felügyelője 2014-ben mutatkozott be nálunk a Tisztázatlan bűnüggyel, mely a General Press Kiadónál jelent meg. Idén elérkezett a folytatás is, melyben Rath már a gyilkosságiaknál dolgozik az erkölcsrendészet helyett és még önfejűbb, mint az első részben volt. Szüksége is van rá, hiszen Berlinben egy sorozatgyilkos munkálkodik, aki a feltörekvő színésznőket pécézte ki magának és a bürokrácia nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagyágyút elkapjanak. Az izgalmas nyomozás és Rath szórakoztató stílusa mellett az író elkalauzol minket a filmkészítés világába, ahol újdonságként és a jövőt erősen meghatározva felbukkan a hangosfilm.
Tartsatok velünk ezen a három állomásos turnén és ismerjétek meg Rath felügyelőt és a filmtörténelem egyik átütő korszakát. Ha szerencsések vagytok és helyesen válaszoltok, akkor esélyetek van megnyerni a General Press Kiadó által felajánlott három Csendes halál regény egyikét.

General Press Kiadó, 2016
596 oldal
Fordította: Csősz Róbert
Goodreads: 3,94
Besorolás: krimi

Élete a film - ölni tudna érte...
Gereon Rath újra nyomoz!

Berlin, 1930. Betty Winter, az ünnepelt színésznő halálos balesetet szenved egy filmforgatás alatt. Rázuhan egy fényszóró, színész kollégája pedig kétségbeesésében egy vödör vizet önt az összeégett nőre, aki az áramütés miatt azonnal életét veszti. Az ügy kivizsgálására az önfejű Rath felügyelőt jelölik ki, aki hamar rájön, hogy a filmsztár halála nem a véletlen műve. Amikor beleveti magát a nyomozásba, a filmek világának sötét oldalán találja magát: rivalizáló producerek, derékba tört karrierek, megcsalt szerelmesek közt. Időközben színésznők tűnnek el, majd bukkannak fel elhagyatott mozik színpadán - holtan, kisminkelve, a hangszalagjaik kivágva: egy sorozatgyilkos garázdálkodik Berlin utcáin. Rathnak nemcsak az alvilág árnyaival kell felvennie a harcot, hanem a saját démonaival is: indulatai és konoksága miatt kiesik a pikszisből főnökeinél, egykori szerelme újra feltűnik a színen, és korábbi ballépéseinek emlékei is kísértik.

Volker Kutscher (Tisztázatlan bűnügy) letehetetlenül izgalmas regénye ismét a harmincas évek Németországát kelti életre, és a történelmileg pontos korrajz ezúttal a hangosfilm megjelenésének nyertesei és vesztesei közé kalauzolja az olvasót. 

Őszintén bevallom, régebben faltam a krimiket, de úgy látszik, ahogy öregszem, egyre inkább az ifjúsági regények vonzanak, így egyre ritkábban olvasok felnőtt krimiket. Erre a regényre azonban már a fülszövege alapján felfigyeltem, hiszen a mozik világában játszódik, ráadásul abban a mozis korban, amiről túl sok mindent nem tudok.

A regény az 1930-s évek Németországába kalauzol el minket, ahol egy borzalmas baleset történik az egyik filmforgatáson és az ünnepelt és gyönyörű színésznő szörnyethal. Azonban nem csak ez az egy haláleset történik, így a nyomozással megbízott Rath felügyelő egy eléggé szövevényes ügybe keveredik.

Az író egy nagyon különleges korszakot elevenített meg a könyvében, a 30-s éveket. Azt a korszakot, amikor a némafilmeket kezdik felváltani a hangosfilmek és ez hatalmas nyomásként nehezedik mind a filmstúdiók, mind pedig a színészek vállára, hiszen az addig jól bevált módszereiket többé nem használhatják. Stúdiók mennek tönkre, akik nem tudják követni az újdonságokat, ünnepelt színészek tűnnek el a süllyesztőben, hiszen nem mindenki tud hangosan is játszani, illetve új csillagok kerülnek elő, akik képesek szépségüket és tehetségüket a vásznon úgy csillogtatni, hogy közben beszélniük is kell. A regény ebbe a világba vezet el minket és "megnyugodva" konstatáltam, hogy a világ akkor is ugyanolyan volt, mint most - az erősek elnyomják a gyengéket és nem mindig a legtehetségesebb lesz a befutó. Azért picit sajnáltam, hogy nem töltöttünk annyi időt a kulisszák mögött, mint amennyit szerettem volna, de az biztos, hogy az író meghozta a kedvemet ehhez a korszakhoz és addig keresek és kutatok, ameddig nem fogok egy olyan könyvet találni, ami az akkori mozizásról picit többet mesél.
Persze a nyomozás során nemcsak a stúdiók világát ismerhetjük meg, hanem a 30-s évekbeli Németországot is, a két háború közti  időszakban, amikor a német nemzetszocializmus - nácizmus - kezd erőre kapni. Szerencsére az író ebbe nem mélyedt bele nagyon, épp csak érintettük ezt a témát. Nem, mintha nem lenne fontos, hogy mi is történt akkoriban pontosan, de ez a könyv nem erről szól, így hiba lett volna, ha túl nagy hangsúlyt fektetett volna az író erre. Itt egy őrült sorozatgyilkos van a középpontban, őt kell megtalálnia Rath felügyelőnek bármi áron.

Természetesen nem tudtam elvonatkoztatni az adott kortól és nem egyszer vettem észre, hogy elkalandoztam, amikor egy-egy számomra szimpatikusabb szereplőről vagy akár gyerekekről olvastam, hogy ezek a szerencsétlenek vajon hol lesznek 10-12 év múlva? Vajon túlélik-e a II. világháborút? Vajon mit csinálnának, ha tudnák, hogy mekkora borzalom fog bekövetkezni? Persze ez nem azt jelentette, hogy a történet nem kötött le, hiszen izgalmas volt a nyomozás és azzal, hogy a gyilkos is néha "megjelent", így még érdekesebbé vált az egész. De úgy látszik, hogy már kijöttem a gyakorlatból, mert csak a könyv háromnegyedénél kezdtem kapizsgálni, hogy ki lehet a gyilkos:).
Rengeteg ilyen típusú sorozatot nézek a tévében (Gyilkos elméktől kezdve a sok helyszínelős sorozatig) és érdekes volt látni, hogy milyen különbségek vannak az "AKKOR ÉS MOST" között. Mennyivel nehezebb körülmények között dolgoztak az akkori helyszínelők, a nyomozók, a mai speciális segítő eszközök nélkül, de mégis mennyire sok a hasonlóság a mostaniakkal. 
A felügyelővel pedig még barátkozom. Egyelőre nem mondhatom, hogy a kedvencemmé vált volna, pedig az író abszolút egy két lábbal a földön álló, teljesen emberi karaktert alkotott. De még kell egy kis idő, hogy megszeressem, bár az a tény, hogy azt a kiskutyát megmentette és magához vette, sokat javított a megítélésén:).

És a történet vége? Egyrészt kapunk egy lezárást, hiszen ez a regény önálló könyvként is megállja a helyét (ezért is mertem belevágni egy sorozat második részébe ennyire bátran), de az író mégis úgy mozgatja a szálakat, hogy biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó részt olvashattuk Rath felügyelő kalandjaiból.

Összességében örültem, hogy a kezembe vettem ezt a krimit, amit mindenkinek ajánlok, aki kíváncsi a régi mozik világára és szeretné megtudni, hogy az akkori rendőrök hogyan voltak képesek felgöngyölíteni egy nem éppen hétköznapi sorozatgyilkosságot.

Borító: Nagyon tetszik, szerintem teljesen illik a történethez.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: a 30-s évek filmkészítésébe való belepillantás

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: ez egy ízig-vérig krimi, mindenféle külön szerelmi szál nélkül

Értékelés:

Nyereményjáték:

A filmtörténelem során a hangosfilm megjelenése volt az egyik olyan sarkalatos pont, amely fellendítette az ipart. Volker Kutscher regényében szintén fontos szerepet játszik, hiszen a gyilkosságok indítéka akár lehet a rivalizáló filmcégek közötti harc is. Néhány filmstúdió ellenzi az új ötletet és legyintenek a hangosfilmre, mintha csak múló szeszély lenne, mások pedig előrelátók és mindenáron az elsők akarnak lenni, akik piacra dobják az első hangosfilmjüket. A mostani játékunk során olyan világhíres filmstúdiók nevét keressük, amik már léteztek az 1920-as években és mivel a mai napig aktívan működnek, kockáztattak a hangosfilm kedvéért. Hogy mely filmstúdiókra vagyunk kíváncsiak, azt megtudjátok az állomásokon lévő leírásokból. Kérjük, hogy a cégneveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Mivel az évtizedek során a felvásálások, összeolvadások és eladások miatt a filmstúdiók neve és cégformája állandó változásban volt, ezért elfogadjuk az 1900-as évekbeli elnevezést és a mait is, a cégforma (pl. Inc., Corp.) feltüntetése nélkül. A nyeremény a General Press Kiadó által felajánlott három Csendes halál regény egy-egy példánya. Jó játékot!

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

A világ egyik legnagyobb filmvállalata, melyet a magyar származású Adolph Zukor alapított az 1920-as években. 1933-ban a cég becsődölt, Elvis Presley musicaljei tartották fenn, de egészen a ’70-es évekig nem rendeződött a filmstúdió pénzügyi helyzete. Az igazi áttörést Francis Ford Coppola A keresztapa című filmje hozta, innentől kezdve a cég stabilan működött. Sok ismert film mellett olyanokat köszönhetünk a cégnek, mint pl. a Viharsziget, az Így neveld a sárkányod, Thor. 

a Rafflecopter giveaway  

A blogturné további állomásai: 

Február 28 - Könyvszeretet

Március 1 - Kelly Lupi olvas

Március 5 - Szembetűnő

Jodi Picoult, Samantha van Leer: Sorok között (Between the Lines)

Az Atheneaum Kiadó jelenteti meg Jodi Picoult első young adult regényét Sorok között címmel, melyet a lányával, Samantha Van Leer-el közösen írtak. A történetben szereplő 15 éves Delila különösen vonzódik egy tündérmeséhez, amit ezerszer is elolvasott már, mégis újra és újra felnyitja a könyvet. A mesében szereplő herceg akár álmai pasija is lehetne… És ha ez nem is olyan eszement ötlet? Tartsatok velünk a Sorok között blogturnéján, ismerjétek meg Oliver herceg világát! A kiadó jóvoltából egy szerencsés játékos megnyerheti a könyvet a nyereményjátékunkon!

Atheneaum Kiadó 2016. március
368 oldal
Fordította: Babits Péter
Goodreads: 3,57
Besorolás: YA, tündérmese-feldolgozás

Ha megtetszett, itt megrendelheted!

Az igazi tündérmesék nem a nyúlszívűeknek valók. Ezekben a gyerekeket boszorkányok falják fel és farkasok kergetik; a nők kómába esnek vagy éppen gonosz rokonaik áldozatául. Valahogy mégis minden fájdalom és szenvedés megéri, amikor a mese jóra fordul, és boldog vége lesz. Hirtelen nem számít, ha az ember négyest kapott a francia röpdogára, vagy ő az egyetlen lány a suliban, akinek nincs randija a bálra. A boldog vég jóvátesz mindent. De mi van, ha ez mégsem a vége?

Delila éppúgy gyűlöli a sulit, amennyire szereti a könyveket. Van is egy nagy kedvence, amivel képtelen betelni. Ha valaki – különösen a népszerű lányok közül – megtudná, hányszor olvasta el újra és újra a könyvtár poros mélyéről előásott tündérmesét, a poklok legmélyebb bugyrába száműznék… örökre.

Delila számára ez a mese mégis több papírra vetett szavaknál. Persze ebben is van egy jóvágású (oké, dögös) királyfi, fényűző palota és elvetemült gonosztevő, mégis olyan, mintha valami mélyebb jelentése lenne. Delila egy napon azt is megtudja, mi ez. Mint kiderül, a nem is olyan szőke herceg nemcsak valóságos, de nagyon szemrevalónak találja tizenöt éves olvasóját. Csak hát… egy világ választja el őket egymástól. Így aligha működhet…

A New York Times sikerszerzője, Jodi Picoult ezúttal a lányával, Samantha van Leerrel közösen írt klasszikus tündérmesét – egyedülállóan modern hangnemben. Az olvasót rövid úton elvarázsolja egy olyan kamaszlány története, aki kész átkelni valóság és fantázia határán, hogy a legnagyobb veszedelmek árán is ráleljen a boldogságra.

Nekem ez az első regényem Jodi Picoult-tól, korábban még nem futottunk össze, tehát összehasonlítással nem szolgálhatok, hogy a többi történetéhez képest mennyiben más az első young adult korosztálynak szóló könyve. Persze több szempontból is különleges ez a könyv, hiszen együtt írták a lányával, erről az előszóban részletesen be is számol Jodi. Természetesen azért nagyjából ismerem Jodi munkásságát, nagyon komoly témákról ír, ahol mindig valamilyen lélektani témát boncolgat, nos itt ilyesmire nem kell számítani, a Sorok között egy kifejezetten szórakoztató, igazi tündérmese.

Ami  azonnal szembeötlik a regény kézbevételekor, az a gyönyörűséges kivitelezés. Yvonne Gilbert nevét egy életre megjegyeztem, annyira megtetszettek az illusztrációi. Részletesen kidolgozottak a meséhez tartozó rajzok,  hosszan lehet bennük gyönyörködni. A másik illusztrátorról is essék szó, Scott M. Fisher készítette a könyvben felbukkanó árnyrajzokat, szintén remekül kiegészítve a szöveget.

A szerzőpáros remekül teljesített, élvezetes, sodró lendületű történetet alkottak, amit nem könnyen hagy félbe az olvasó. Végig feszültségben tartottak, vajon milyen módon sikerül megoldani a herceg "kiszabadítását".

Ami engem azonnal megfogott Delila karakterében, az a mesék iránti vonzalma. Én még élénken emlékszem a gyerekkori meséimre, pontosan azért, amit Delila is előszeretettel alkalmaz, egy-egy kedvenc mesét a végtelenségig újraolvassa. Igenis van olyan történet, amit nem lehet megunni, és újraolvasva mindig fel lehet fedezni olyan részletet, ami felett korábban elsiklottál. Az sem hátrány, ha olyan szereplőkkel találkozol a mesékben, akiket nagyon is el tudnál képzelni a valóságban is. Delila pont erről ábrándozik az olvasás során, nagyon tetszik neki Oliver herceg, aki hősies és bátor, megmenti a szerelmét és boldogan élnek, amíg ...  Egy újraolvasás alkalmával rájön, hogy kapcsolatba tud lépni Oliverrel, méghozzá egy bizonyos oldal olvasásánál, ahol Oliver egyedül szerepel. Ha más is a színen van, akkor a mese zajlik a maga útján. De azon a bizonyos 43. oldalon Oliver a segítségét kéri. Szeretne kiszabadulni a könyvből, mert meg akarja ismerni a kinti világot, és persze Delilát.  Természetesen a lány tisztában van vele, hogy erről senkivel sem beszélhet, mert hibbanttá nyilvánítják. Anyjának egyébként is az a véleménye, hogy túlságosan ragaszkodik a könyvhöz, és pszichológusra van szüksége.

A regény felépítése nagyon ötletes, váltott szemszögben olvashatjuk Delila és Oliver nézőpontjait, de a könyvbéli meséből  is több részlet szerepel a regényben, teljes képet alkotva ezzel a herceg világáról.

Ha már itt tartunk, nagyon szerettem ezeket a részeket olvasni, amikor becsukódik a könyv, és a mesebéli szereplőknek nem a szerepüket kell játszaniuk, hanem élhetik a saját életüket, "civilben" beszélgetnek egymással, vagy épp a hobbijukkal foglalkoznak. Így sokat megtudhattam róluk, a főgonosz valójában inkább kedves és segítőkész, a kutyus egy átváltoztatott péklegény, és így tovább.  

Az a különleges ebben a történetben, hogy abszolút kortalan. Ugyanolyan lelkesedéssel olvashatja egy kiskamasz, egy nagyobbacska középiskolás vagy éppen a felnőtt korosztály. Nekem nagyon tetszett a történet, mindenképp a beszerzendő könyvek közé tartozik, olyan, amit a család minden tagja elővesz és szívesen olvassa.

Borító:  Cuki, bár inkább a külföldiek jobban tetszenek.

 

Kedvenc karakter: Delila, Oliver

Szárnyalás: Köszönöm a szerzőknek ezt a remek ötletet! Ezután nem tudok úgy a kezembe venni egy könyvet, hogy ne gondoljak arra, vajon, ha becsukom, a szereplők önállóak lesznek? És kit is kéne kiszabadítanom?

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce:  Ártatlan szerelmi történet, egy lágy csók az érzékiség csúcsa.

Értékelés:

Blogturné exrtaként nézzétek meg a könyv külföldi borítóit, jobbnál jobbak!

Játék:

A játékunkhoz Yvonne Gilbert illusztrációit hívtuk segítségül, aki a Sorok között gyönyörű rajzait is készítette. Minden állomáson egy-egy híres mesét kell felismernetek és beírnotok a címét a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kisorsolt nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levélre. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
03.01 Kelly és Lupi olvas
03.03 CBooks
03.05 Deszy könyvajánlója
03.07 MFKata gondolatai
03.09 Dreamworld