KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2016. október 14., péntek

Jacob Grey: Az éjfél köve - Vadak #2

A Kolibri Kiadó jelenteti meg Jacob Grey Vadak sorozatának második részét Az éjfél köve címmel. Az ifjú olvasók nagyon várják már Kra és társai újabb kalandjait, ahogy a Blogturné Klub három bloggere is. A véleményeket ismét érdemes követni, a játékunk során három példány nyereménykönyv vár szerencsés gazdájára!

Kolibri Kiadó 2016.
Fordította: Magyari Andrea
Oldalszám: 312
Goodreads: 3,9
Besorolás: Middle grade, fantasy

Jacob Grey rejtélyes figura. Kevesen ismerik őt személyesen. Azt beszélik, az Egyesült Államok egyik nagyvárosában él, éjjelente pedig az utcákat rója, így találja ki sötét hangulatú, izgalmas történeteit.
Hála Krának, a Varjúvadnak, aki végső vereséget mért a Szövőemberre, a város megszabadult a gonosztól.
A béke azonban nem tart sokáig. Feltűnik a félelmetes Légyanya, aki viszályt és káoszt szabadít Blackstone-ra.
Kra és barátai Lydia, Morzsa és Magonc ismét szembeszállnak a rettegett árnyakkal. Sötét titkokra derül fény, és az igazak között is árulók ólálkodnak.

Nagyon tetszett már az első része is a sorozatnak, az értékelésemet itt találod! Végre megérkezett a folytatás, Kra újra szembeszáll a hatalomra törő ellenséggel, mert a gonosz sosem alszik, a várost új veszély fenyegeti.
Kra ugyan sokat megtudott magáról és a családjáról, valamint a Vadakról az elmúlt időszakban, mégis leghőbb vágya, hogy válaszokat kapjon a származására vonatkozó kérdéseire. Emlékeket keres, ez hajtja vissza a hajdani családi házhoz is, ami fájó eseményeket idéz, itt dobták ki az ablakon a saját szülei, hogy aztán a varjak elkapják és biztonságba helyezzék. Félve járja be újra az elhagyatott házat, de nem azt találja meg, amit keres, hanem egy fiatal lányt, aki  épp az ő régi szobájában csövezik.  Selina elszökött otthonról és mivel Kra pontosan tudja mit jelent éhezni és fázni, megbeszéli a lánnyal, hogy másnap megmutatja neki a környék kajalelőhelyeit. A házból kilépve újabb meglepetés éri, egy öregember egy fekete követ ad át neki, azzal, hogy ezt az édesanyja bízta rá évekkel ezelőtt, és senkinek sem beszélhet róla. A másnapi portya balul sül el, majdnem otthagyják a fogukat, Kra rájön, hogy az a kő veszélyes,  hiszen a vadak gonosz egyedei ölni is képesek érte. Miután Kra és barátai újabb összetűzésbe keverednek a rendőrséggel, a srác úgy dönt, kitálal, és a tiltás ellenére beszámol a kő létezéséről. Össze kell fogniuk, hogy kiszabadítsák a börtönből a társaikat és legyőzzék Légyanyját.
Brrrr. Legyek.. Ha valamit utálok, azok a bogarak,  az első rész pókjaitól is kivert a víz, most újra válogatott borzongásokban lehetett részem, nem is tudok undorítóbb főgonoszt elképzelni, mint egy zümmögő legyekből álló rajt, ami emberi formát ölt. Belepnek mindent, csípnek, halálosak. Érzed az undort? Ó és van egy jelenet a legyek lakmározásáról is.
Gratula a szerzőnek, mert valami félelmetesen jól megalkotta ezeket a negatív karaktereket, az egyébként is sötét hangulatú történetre ez még rá tud tenni egy lapáttal. A történet végig izgalmas, feszültséggel teli, újra és újra adódnak a fordulatok, amikor úgy érzed, hogy sínen vannak a főhősök, akkor jön egy újabb bonyodalom. Kra sokat bizonytalankodik az elején, de az ereje és a kitartása folyamatosan nő, egyre jobban tud összpontosítani. Érdekes volt az új karakter, Selina, róla nem lehet sokat elárulni spoilerek nélkül, viszont jókat mulattam Lydia hozzáállásán az új "barát" felé.
A cselekmény felépítése hasonló az első részhez, néhány új karakterrel kiegészülve, de úgy gondolom, a middle-grade korosztály ugyanúgy élvezni fogja, mint az első részt. A kötet kivitelezése príma, a keménykötés védőborítója gyönyörű. Öröm kézbe venni és csodálni!
Minden kiadónak hálás vagyok, akik ilyen minőségi kiadványt jelentetnek meg, kevés az olyan történet, amit kimondottan fiúknak is lehet ajánlani, ez viszont telitalálat. Az első résszel együtt remek ajándék lehet a 10-14 éves korosztály számára, olvassátok, jó szórakozás!

Borító:  Az idei legszebbek közé tartozik.
 
Kedvenc karakter: Kra, Rikacs

Szárnyalás: Az állatkavalkád a végén.

Mélyrepülés: A disznófej.

Érzelmi mérce: Vannak ijesztő jelenetek, 10 éves korhatárt ajánlok.

Értékelés:


Nyereményjáték:

A regényben számos állatfaj megjelenik, ehhez kapcsolódik a játékunk. Minden állomáson találsz kiemelt betűket, melyeket összerakva megkapod a vadak egy-egy csoportját, ezt kell beírni a rafflecopter megfelelő sorába. Sok szerencsét!
Megjegyzés: A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levélre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz!

a Rafflecopter giveaway
A turné állomásai
10.12 KönyvParfé
10.14 Kelly és Lupi olvas
10.16 Deszy könyvajánlója

2016. október 13., csütörtök

Brittainy C. Cherry: Lebegés (Az vagy nekem #1)


Az Insomnia könyvek újabb sikertörténetet hoztak el nekünk. Tristan és Elizabeth gyönyörű szerelmi történetét olvashatjuk magyarul, Brittainy C. Cherry lehengerlő stílusának előadásában. A Blogturné Klub bloggerei is olvasásra invitálnak mindenkit, a megszokott bejegyzésekkel, extrákkal és nyereményjátékkal, amelyen 3 példányt sorsolunk majd ki.

Libri, 2016
392 oldal
Fordította: H. Prikler Renáta
Besorolás: romantikus, realista
Goodreads: 4,27

Óva intettek Tristan Cole-tól. Azt mondták, kegyetlen, jéghideg, durva. Elítélték a múltja miatt. Ha csak ránéztek, egy szörnyeteget láttak, akinek bűnhődnie kell. Én tehetetlennek és dühösnek láttam, mert bennem is hasonló erők dolgoztak. Üresek voltunk. A múlt sebei a földre húztak minket, pedig mi lebegni szerettünk volna. Ő mennydörgés volt, én villámfény – soha nem volt még ilyen tökéletes vihar. Tristan csókja haragos volt, és szomorú. Bocsánatkérő és gyötrelmes. Nyers és valódi. Mint az enyém.

Lizzie és Tristan torokszorító szerelmi története éppúgy szól veszteségről és újrakezdésről, mint a bennünk rejlő démonok legyőzéséről. Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Mindig megfogadom, hogy több olyan történetet már nem olvasok, ahol megtört szívű főhősök próbálnak újrakezdeni, mert a legtöbb esetben annyira egy kaptafára készülnek ezek a regények, hogy halálra unom magam egy idő után. Így mostanában már csak nagyon ritkán vetődöm el errefelé. De ez a könyv másnak tűnt. A fülszövege is valamiért levett a lábamról és akkor még nem is említettem a Tristan nevet, amit személyes okokból, de rettentően imádok.
Az már csak utólag derült ki, hogy mekkora hype van ekörül a könyv körül. Amikor a barátaim meglátták, hogy ezt olvasom, mindenhonnan irigykedő posztokat kaptam, hogy "úristen, mekkora mázlista vagy, hogy olvashatod." Ezek után még jobban izgatott, hogy mi ez a történet, amit ennyire akar mindenki olvasni.

A regény két megtört ember történetét meséli el. Tristan egy balesetben a feleségét és a kisfiát, Lizzie pedig szintén egy balesetben a férjét veszíti el. A férfi egyedül próbálja feldolgozni és túlélni ezt a tragédiát, amíg Lizzie-nek nincs sok ideje bánkódni, hiszen a kislányának ő maradt egyedül. Lizzie az újrakezdés reményében visszaköltözik a régi házukba és mit adj Isten, a szomszédja pont a rideg és mindenkit elutasító Tristan lesz.
Innentől pedig a történet elindul azon az úton, amit mindenki elvár egy ilyen regénytől. Tristan kellően rideg, kellően távolságtartó, titokzatos és félelmetes, egyetlen egy dologhoz kötődik, az pedig a kutyája, "aki" egyrészt támasza, másrészt viszont folyamatosan emlékezteti arra, hogy mit is veszített el. Persze ez az állapot nem marad sokáig így, hiszen Lizzie kislánya, Emma megtöri a férfi páncélját és rajta keresztül lassan Tristan észreveszi Lizzie-t is. Imádtam ezeket a részeket, egyszerre volt gyönyörű és fájdalmas, ahogy a két főhős apró léptekkel, óvatosan közeledett a másikhoz, de nem feledve közben azokat, akiket elveszített.
A békesség és a boldogság megtalálása azonban nem megy könnyen senkinek, Tristan és Lizzie útja is elég sok buktatókkal teli és ebben a városnak, a barátoknak hatalmas a szerepe - akár negatív, akár pozitív értelemben véve.
Egy szereplőt kiemelnék a főszereplők mellett - mégpedig Lizzie barátnőjét, Fayet. Még egy ekkora szabados szájú, szarkasztikus és mindent elszexualizáló szereplőről már régen olvashattam. Halálosan imádtam minden mondatát:) Ő volt az, aki egy kis életet vitt bele ebbe az eleinte komor és szomorú történetbe.
Szóval ott tartottam, hogy a szereplők még csak keringtek egymás körül. Én - ahogy már többször is leírtam, - ezeket a részeket szeretem a legjobban. Az apró jelzéseket, a kis oda-vissza csörtéket, amikor még semmi sem biztos, amikor minden mondatnak, mozdulatnak külön jelentősége van. És ezt a részt az írónő nagyszerűen rakta össze.
De akkor mi az, amiért mégsem lett számomra maximális pontszámú a regény? A történet második fele miatt. Az írónő beletett egy csavart, egy csattanót, ami számomra itt-ott töredezetté tette az általam addig tökéletesnek hitt történetet. Nekem ez a csattanó rettentő klisésre sikeredett és annyira banálisra, hogy nem hiszem, hogy ennél nem tudott volna jobbat kitalálni Brittainy C. Cherry.
Egészen a csattanóig azt mondtam, hogy igen, ez egy olyan regény, ami érdemes a maximális pontszámra, amit tuti, hogy újra fogok olvasni. A csattanó után viszont már nem voltam biztos ebben. A dráma, amit a csattanó okozott, még elviselhető lett volna számomra. Kicsit gyengítette volna a történetet, de átléptem volna rajta. De miért kellett beletenni azt a krimibe illő szálat? Ott úgy éreztem, mintha az írónő nem tudta volna eldönteni, hogy mit csináljon a regény második felével, így ami csak az eszébe jutott, azzal mind megszórta a történetet.

Mindezek ellenére nem rossz ez a regény. Sőt, nyugodtan merem mondani, hogy 80%-ban megközelíti azt, amit elvártam volna ettől a történettől és ha az írónő nem kavarta volna meg így a végét, akkor azt mondanám, hogy igen, ez így tökéletes.
Imádtam benne a visszaemlékezéseket, ez még teljesebbé tette a két szereplőnket. Az pedig külön említésre méltó, hogy amíg a szereplők a boldog beteljesülés felé haladtak, addig a visszaemlékezések pedig pont az ellentétjét mutatták - és ez a hatalmas kontraszt drámaivá tette az egészet.

Összességében  - a hibáitól függetlenül - szívemből ajánlom olvasásra ezt a regényt - talán csak én voltam túl szigorú és mások nem fogják érezni azokat a hibákat, amiket én felfedeztem.
Elsősorban női olvasóknak ajánlanám és azoknak, akik nehezen hisznek az újrakezdésben, mert ez a regény segíthet nekik abban, hogy ne zárkózzanak be örökre és adjanak egy újabb esélyt a boldogságra.

Borító: kifejező, bár valószínűleg én vagyok az egyetlen nőnemű lény, akinek ez a férfi nem tetszik. Nekem ő túl kemény, inkább egy börtönből frissen szabadult elítéltre emlékeztet.

Kedvenc karakter: Tristan, Lizzie és Emma

Szárnyalás: a tollas jelenet

Mélyrepülés: a történet második fele

Érzelmi mérce: megindító, fájdalmas, gyönyörű - és jó pár forró jelenettel tarkítva, úgyhogy inkább 16 éven felülieknek ajánlanám az olvasását

Értékelés: 

Nyereményjáték:
A könyvben mindkét szereplő elvesztette élete szerelmét, gyászolnak, özveggyé váltak. Rengeteg írót megihletett már, hogy olyan karaktereknek találjanak szerelmet, akik hitték, hogy már nem lehetnek új emberbe szerelmesek. És mégis, szavakkal csodákat lehet létrehozni, szomorkodásból reményt lehet fakasztani. 
A játék végén 3 példányt sorsolunk ki Brittainy C. Cherry: Lebegés című könyvéből, ehhez viszont minden pontot teljesítened kell a rafflecopterben. 4 író és könyv címet kell beírnod, amelyekben valamelyik főszereplő özvegy.


A blogturné további állomásai:
Október 7 - Kristina blogja
Október 9 - Angelika blogja
Október 11 - Sorok között
10.19. CBooks
10.21. Insane Life
10.23. Deszy könyvajánlója

2016. október 12., szerda

Sophie Jackson: Egy csepp remény


Szeptember 9-én a Libri Kiadó jóvoltából itthon is megjelent Sophie Jackson második regénye, az Egy csepp remény. A Blogturné Klub négy bloggerével együtt, október 3-a és 12-e között ti is jobban megismerhetitek Carter legjobb barátját, Maxet, akire az utóbbi időben igencsak rájár a rúd… De, ahogyan mondani szokták, mindig van felfelé, és a fiatalember esetében sincs ez másként. Tartsatok velünk, és ha részt vesztek a nyereményjátékban, lehetőségeket nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott 3 nyereménypéldány egyikét.


Libri Kiadó 2016. szeptember 9.
472 oldal

Fordította: Lukács Andrea
Goodreads: 4,22
Besorolás: erotikus-romantikus, felnőtt

Max O'Hare képtelen elengedni a múltat. Legjobb barátja nélkül nem élte volna túl a gyönyörű szőkeség, Lizzie tragikus elvesztését, és rég a drogosok poklát járná. Kap még egy esélyt a sorstól...  Az elvonón ugyan végigmegy a gyógyulás tizenkét lépcsőjén, de indulatos marad, és nem enged közel magához senkit. 

Grace Brooks lelkébe égett a seb, amit az a férfi ejtett, aki felesküdött, hogy tisztelni és védelmezni fogja. A lány messzire menekül, és titkait mélyen magába zárja. Az egyikük érezni akar, a másik elrejtőzik az érzések elől. Melyikük lesz elég erős, hogy a szerelem erejével átüsse a falat?

Az első rész engem maximálisan levett a lábamról, (az értékelésem itt található)  nagy reményeket fűztem a folytatáshoz, ugyanis tudni lehetett, hogy Max lesz a főszereplő, akit az első részből már megismerhettem, mint Carter jóbarátját. Max összeteheti a kezeit, és hálát adhat a sorsnak, hogy Carter révén bekerülhetett  az elvonóra, miután kétségbeejtő állapotba került. Ennyit tudtam tehát az előzményekről.
Lassan, fokozatosan alakult ki a kép Maxról, ahogy végigkövettem őt az elvonókúra lépésein. Megtudtam, hogy mi okozta az összezuhanását, részben az édesanyja majd az édesapja halála, aztán élete szerelmének elvesztése járult hozzá, hogy kiforduljon önmagából.  Részletek megemlítése nélkül is elmondható, hogy jó oka volt a barátnőjének elhagyni őt, ez egy külön tragédia, mégis mintha a szívét tépték volna ketté azzal, hogy egyetlen szó nélkül sétált ki a srác életéből és többé nem volt elérhető a számára.
Őszintén megmondom, nekem az elvonó elég könnyedre sikerült. Ez valójában egy sokkal de sokkal embert próbálóbb folyamat, amit nem tudott visszaadni a könyv. Ez az életben nem néhány pánikrohamról szól. Nem elég beszedni a gyógyszereket, ott kemény küzdelem folyik, egyik napról a másikra, tyúklépésenként. Keveset tudtam meg a terápiáról, a foglalkozásokról, egyszóval rövid volt ez a folyamat és nem mélyen kibontott, a téma megérdemelt volna részletesebb elemzést.
Max végül kikerült az elvonóról, de a régi életébe nem tudott visszailleszkedni, ezért a legjobb megoldás, hogy a nagybátyjához utazott Nyugat-Virginiába egy kisvárosba, ahol  az építőipari vállalkozásban segíthet a vendéglátásért cserébe.  Itt találkozik össze a történet másik főszereplőjével, Grace-el. A frissen elvált lány épp ide menekült, itt  vett egy felújítandó házat, és a helyi bárban vállalt pultos munkát. 
Itt álljunk meg egy percre. Grace egy rohadék elől menekült el, aki férjeként inkább a tulajdonának tekintette és úgy is bánt vele, nem a szíve hölgyeként, ahogy az udvarlás alatt. Ismét részletek nélkül, de végkicsengésében egy olyan nőt ismertem meg benne, aki tart a férfiaktól, valósággal fél az érintésektől. Hol vállal állást? Egy pult mögött, ahol ki van téve a kapatos vendégeknek, de úgy általában a férfiak vizslatásának. Nekem ez nem smakkolt. El kell árulnom, hogy ezen a ponton még csak a könyv ötödénél tartunk! Végre találkoznak, és elkezdődik a lassú, nagyon apró lépésekből álló folyamat, ahogy megismerik egymást és valamiféle barátság alakul ki közöttük. Kevés a bizalom mindkét oldalról, és hiába a fizikai vonzódás, aki egyszer már megégette magát, az nem adja könnyedén a szívét. 
Történik ezután sok sok esemény, természetesen félreértések, féltékenységek, szex... olvastatja magát a könyv, és ha nem is vagyok maradéktalanul elégedett, határozottan kellemes olvasásélmény volt. A szerző ismét kiteljesedik abban, amit az első résznél is érzékeltem, hogy nagyszerűen át tudja adni az érzelmeket, tud hatni az olvasóra. Tetszett, ahogy nevén nevezi a dolgokat, szerencsére a  fordítás sem szépít a szókimondáson, én szeretem, ha életszerűek a párbeszédek. Mégis, vártam  valami ütős dolgot, voltak is meglepetések, de kicsit másra számítottam. Barátnőmnek kommenteltem az olvasás során, meg is mondtam, nem adok 5 pontot, ha egyszer sem esik vissza a drogozásba, vagy nem lesz legalább egy félrekefélés.
Amit óriási pozitívumnak tartottam a könyvben, az a férfi karakterek barátsága volt. Őszinték voltak a beszélgetéseik, segítették egymást, de hagytak egymásnak teret és időt is, ha arról volt szó. Nagyon kíváncsi vagyok, Riley történetével meg tud-e újra venni magának a szerző. Mindenképpen ajánlom a könyvet, a stílusa, a végkicsengése szívet melengető az erotikus-romantikus olvasmányok kedvelőinek.

Borító: Tetszik, de a hátoldalnak nincs sok köze a regényhez.

Kedvenc karakter: Max

Szárnyalás:  A fotókiállítás.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Nem mondanám, hogy sok a szex, de ami van, az mélyen kibontott.

Értékelés:



Nyereményjáték:

Mivel Max a történet kezdetén komoly drogproblémákkal küzd, a játék is ehhez kapcsolódik. Olyan hírességekre kell ráismernetek az egy állomásokon található egy-egy kép alapján, akik hozzá hasonlóan szintén megjárták a poklot az efféle szerek - vagy éppen a súlyos alkoholizmus miatt. Mindössze annyi a dolgotok, hogy az adott ember nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:


10.03. - Kristina blogja
10.06. - Angelika blogja
10.09. - CBooks
10.12. - Kelly & Lupi olvas

 

2016. október 11., kedd

Alan Bradley: Amikor ​a csontok suttognak… Flavia de Luce #5

A Maxim Kiadónál immár az ötödik kötet jelent meg Alan Bradley sorozatában, a baljós című Amikor a csontok suttognak... Flavia de Luce most sem nyugodhat, hiszen mit is ér az élet egy kis detektívmunka nélkül? Természetesen mi sem maradhatunk ki a nagy kalandból, így október 7. és 11. között három állomásos turnén próbáljuk megfejteni mi is a hulla rejtélyét. És ha ügyes vagy, Te is megtudhatod, épp minek a nyomába indul Flavia!

Maxim Könyvkiadó 2016.
384 oldal
Fordította: Sóvágó Katalin
Goodreads: 4,18
Besorolás: nyomozás, MG-YA határeset


Flavia ​​de Luce, a tizenkét éves amatőr detektív és lelkes kémikus igencsak hozzászokott már, hogy nyomokat ásson elő, legyen szó akár a laboratóriumában fortyogó főzetekről, vagy akár nővéreinek titkos naplójáról. Ám holttestek előásása mostanáig nem szerepelt a megszokott repertoárjában. Szent Tankréd halálának ötszázadik évfordulója alkalmából Bishop’s Lacey a falu védőszentjének kriptáját készül felnyitni. Természetesen senki sem várja izgatottabban, hogy bepillanthasson a sírba, mint Flavia, akinek legújabb felfedezése azonban véget vet a falusiak szorgos ünnepi előkészületeinek. Egy holttestre bukkan, melynek arcán groteszk és megmagyarázhatatlan maszk van. És ami ennél is döbbenetesebb: a halott Collicutt úr, a templom orgonistája. Ugyan ki forralhatott bosszút ellene, és vajon miért éppen egy ilyen szent helyre rejtették el? És mi köze az egésznek a titokzatos kőhöz, Lucifer Szívéhez? A fékezhetetlen Flavia feltett szándéka, hogy lerántja a leplet a rejtélyről. A mélyből előásott titkok pedig végérvényesen bebizonyítják, hogy nem létezik egyértelmű és sima ügy a világon.

Amikor egy sorozat ötödik részét értékelem, ami nem sűrűn fordul elő a blogon, tulajdonképpen már nem képzelem azt, hogy  bárki is véletlenül téved ide, és meg kellene győznöm Alan Bradley sorozatának nagyszerűségéről. Egy ötödik résznél már az ember megszokja a karaktereket, elvárja, hogy a korábbi részek színvonalát kapja, remekül szórakozzon, stb...  Mégis, kedves olvasó, ha eddig még nem olvastál a sorozatból egy részt sem, nem késő elkezdeni! Ha hozzám hasonlóan várva vártad az újabb részt, megnyugtatlak, hogy tud újat nyújtani ez a rész, nem csak egy újabb "fláviás"    nyomozásnak lehetsz a résztvevője, számomra legalábbis sokkal többet jelentett.
Persze Flavia most is bebizonyítja, hogy mennyire jól vág az esze, remekül kombinál és ügyesen következtet, és ezzel ismét lenyűgöz. Nincs még egy ilyen fiatal nyomozó karakter, aki lány létére bátran mászkál a templom sírkertjében, gyakorlatilag minden utálkozás nélkül alámerül a sírboltba és a porladó csontok között lavírozva keres és talál nyomokat. Minden helyzetben feltalálja magát, most is remek megfigyelő és mindig képes a helyzetnek megfelelően reagálni a felnőttek elvárása szerint, még a hangsúlyt, az arckifejezést is megválogatva.
De miért is volt ez a rész más, mint a többi? Megható volt... Flaviának nem igazán jut sok szeretet a családja részéről, a nővérei nem keresik a társaságát, az apja is igen zárkózott, így a többi felnőtt között próbál kötődéseket kialakítani, barátokat szerezni. Vágyik az elismerésükre, "szakmailag" ez leginkább Hewitt felügyelőre vonatkozik, szeretne méltó társa lenni a nyomozásokban. De van itt más is..
Régóta rágta magát Flavia a nővérei szavain, miszerint ő nem is része a családnak, csak egy fogadott gyerek. Végre sikerül minden családtagtól mintát vennie, és kétséget kizáróan bebizonyítja magáról, hogy de Luce vér folyik az ereiben.  Sőt, a regényben többször is hasonlítják anyukájához, egy alkalommal össze is tévesztik vele. A nyomozása során jut el egy fogolyként őrzött személyhez, aki Hariett-et vélte felismerni benne. Dogger is  újabb részletekkel gazdagítja az apjával közös múltjának emlékeit, mindig értékes információkat nyújt Flaviának.  Szüksége is van minden segítségre, mert épp elég nyomás nehezedik rá. Feely férjhez fog menni, aminek Flavia annyira azért nem örül, a birtokra kitűzik az eladó táblát a pénzügyi nehézségek miatt, ez rettenetes, főleg mert apja ezek után olyan, mintha feladta  volna a küzdelmet Buckshaw-ért. Minden baj ellenére Flavia megőrzi a humorát, néhol hangosan felnevettem a beszólásain. Következő lépésként meg öreg bajtársa, Gladys nyergére pattanva suhan, legyen éjjel vagy nappal, vérfagyasztó jelenetek szemtanúja, de résztvevője is. Összességében imádtam a regényt, jó volt a nyomozás a szaftos részletekkel, és jót tett a sorozatnak a háttér továbbszövése.
Végül olyat követ el a szerző, amit ebben a sorozatban még nem tapasztaltam, erős függővéget ad, ami után nincs más megoldás, mint követelni a kiadótól a mielőbbi megjelenést a hatodik könyvet illetően.

BorítóHát ....öööööö...... jobb lett volna bármelyik eredeti.
 
Kedvenc karakter: Flavia, Dogger

Szárnyalás: A kihallgatós jelenet.

Mélyrepülés: Flavia belepottyan egy sírgödörbe, ami nem üres.

Érzelmi mérce: Vannak ijesztő jelenetek, 12 éves korhatárt ajánlok.

Értékelés:



Nyereményjáték
 
Mostani játékunk azoknak, akik Flaviához hasonlóan a kémia szerelmesei, igazi gyerekjáték lesz. De azért azok se csüggedjenek, akik nem kémiazsenik!
Minden állomáson találtok egy képet, amin valamilyen vegyészeti eszköz szerepel - csupa olyan, amilyet - vagy amilyen hasonlót - Flavia is használ a könyvben. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, miről van szó. Annyit segítünk, hogy minden állomáson elrejtjük a kitalálandó dolog betűit a bejegyzésünkben - de nem sorrendben, hogy azért legyen egy kis kihívás is benne!
A helyes megfejtők közül 3 szerencsés a könyv egy példányával lesz gazdagabb.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:
10.07. Könyvparfé
10.09. Deszy könyvajánlója
10.11. Kelly Lupi olvas

2016. október 10., hétfő

Julianne Donaldson: Blackmoore


Julianne Donaldson az Edenbrooke-kal mindenkit elvarázsolt. Az a történet bájos volt és szeretnivaló, így a Blogturné Klub tagjai nagy elvárásokkal vágtak bele az újabb regénybe - ami a közhiedelemmel ellentétben nem folytatás.

De vajon ezt is szerettük annyira, mint az Edenbrooke-ot? Tarts velünk hét állomásos turnénkon, és derítsd ki! És ha ügyes vagy, a három Blackmoore kötet egyike is a Tiéd lehet.

Könyvmolyképző, 2016
344 oldal
Fordította: Molnár Edit
Goodreads: 4,18
Besorolás: történelmi fikció, történelmi romantikus

Kate ​​Worthington jól tudja, hogy soha nem mehet feleségül kiszemeltjéhez, ezért elhatározza, Indiába utazik, hogy megzabolázza nyughatatlan lelkét, és megszabaduljon kellemetlen családjától. Kotnyeles édesanyjának azonban más tervei vannak. Az asszony alkut köt Kate-tel: elutazhat Indiába, de csak akkor, ha egymás után három házassági ajánlatra is nemet mond.
Kate, hogy teljesítse a megállapodást, az impozáns Blackmoore-i kastélyba utazik, és kedves gyerekkori pajtásához, Henry Delafieldhez fordul segítségért.
Ám ha szívügyekről van szó, nincs helye alkudozásnak, és a legalaposabb tervek is dugába dőlhetnek. A zord, szeles észak-angliai partvidéken Kate végül kénytelen szembenézni az igazsággal, amit még saját maga előtt is titkolt.
Lehet, hogy éppen az a házassági ajánlat szabadítja meg a szenvedéseitől, amit feltett szándéka elutasítani?
Az 1820-as években játszódó Blackmoore igazi romantikus regény, egy fiatal nő magával ragadó története, aki komoly áldozatok árán tanulja meg, hogy a szívére kell hallgatnia.

„Lebilincselően hangulatos. leíró részek, a vibráló feszültség és a fordulatos cselekmény teljesen magukkal ragadják az olvasót.” (Publishers Weekly)

A Blogturné bevezetőjével ellentétben engem még nem varázsolt el az Edenbrook. Anno megkaptam ajándékban, de a sok turné mellett még sosem volt rá időm, hogy elolvassam. Aztán jött a lehetőség, hogy a Blackmoore-ral turnézhassunk és mivel épp a romantikus korszakomat éltem, azonnal lecsaptam rá - anélkül, hogy bármit is tudtam volna az írónőről vagy az előtte lévő regényéről.

A választásom el kell, hogy mondjam, tökéletesre sikerült. Azt eddig is tudtam, hogy ha romantikus könyvet szeretnék olvasni, akkor ehhez a korszakhoz kell fordulnom, hiszen itt élt még minden, amiről a mai kor nője csak álmodozhat - a lovagiasság, az udvariasság, az eleinte lassú és romantikus, később pedig szenvedélyes udvarlás. De persze mindehhez persze az is hozzátartozik, hogy nem volt minden tökéletes, mert ezeket a szenvedélyes udvarlásokat gyakran beteljesületlen szerelem követte, hiszen még a nemes kisasszonyok között is ritka volt a szerelmi házasság.

Kate
Főhősnőnk, Kate is hasonló cipőben jár. A történet elején annyit tudunk róla, hogy akit szeret, az nem lehet az övé, így úgy dönt, hogy nem is megy férjhez soha, hanem az akkori kor nőihez "méltatlan" módon inkább egyedül szeretne maradni és elutazni a messzi Indiába.
Persze, amit ő elképzel az egy dolog, de a családja nem teljesen így gondolja. Az édesanyja szeretné, hogy a lánya valamilyen szinten a család nevén esett csorbát kiköszörülje, amit egy jó házassággal tudna leginkább megoldani. Kate azonban ellenáll, így hosszas viták után megegyezik az édesanyjával, hogy amennyiben három leánykérést elutasít, akkor elutazhat.
De egy dolog még hátravan az utazás és a próba előtt - Kate végre eljuthat álmai színhelyére, a Blackmoore kastélyba és eltölthet egy kis időt gyermekkori barátaival Henryvel és a testvérével. Kate elutazik, de a helyszínen nem teljesen az várja, amit annyira várt...

Blackmoore - a történet színhelye - meglátogatását ugyanolyan izgalommal vártam, mint Kate. Érdekes volt, mert valahányszor szóba került, ahogy Kate kívülről és belülről is végigjárta, nekem mindvégig Manderley volt a lelki szemeim előtt és szinte vártam, hogy legyen valami sötét titka a háznak, hiszen az írónő egy ködös, nedves, hideg, nap nélküli helyre tette, olvasás közben szinte éreztem a nedvességet, a tenger baljós morajlását. Az pedig szinte csak hab volt a tortán, amit az ott élők elkövettek a lánnyal. Ez összepasszolt teljesen a környezettel és szó szerint csodáltam Kate bátorságát, hogy képes volt még ezek után is ottmaradni és nem világgá futni.

A Howard kastély, amiről az írónő Blackmoore-t mintázta
Ezt a komor hangulatot egy valaki tudta picit megtörni, ő pedig Henry Delafield, Blackmoore örököse és Kate legjobb gyerekkori barátja. Az írónő szerintem teljesen tisztában volt vele, hogy a női olvasói milyen férfi főhősre vágynak és belőlük alkotta meg Henryt. Engem először ott vett le a lábamról, amikor utazás közben annyira vigyázott a lány "jó hírnevére", hogy még úgysem aludt velük egy fogadóban, hogy Kate-tel ott volt egy gardedám. Én már itt elvesztem teljesen. A közös jeleneteik Kate-tel pedig úristen, mennyire jók voltak. Imádtam a kettőjük közti kémiát, és azt, hogy az írónő mindezt úgy adta elő nekünk, hogy a körmömet lerágtam már azért is, hogy végre csattanjon már köztük el egy csók. Még az imádott vadászgörényeimnek is majdnem kimaradt a vacsorájuk, mert annyira izgatott, hogy mi lesz velük - egyszerűen képtelen voltam a könyvet letenni (ezt a mondatot Deszynek ígértem meg, hogy beleteszem az értékelésembe, mert közvetlenül olvasás után nekik ömlengtem a történetről és Deszy megígértette velem, hogy ha meglesz az értékelés, ezt beleírom:).

Az írónő pedig tökéletesen tudta megmintázni a két fiatalt és a vívódásaikat. Hiszen Henrynek menyasszonya volt, kötelezettségei, de a szíve mégis Kate-hez húzta. Kate pedig bár szerette Henryt, mégis megpróbálta magát távol tartani tőle, hiszen... (és itt megmarad a három pont, mert nem szeretnék spoilerezni:).
Kate egyébként egy számomra nagyon szerethető szereplő volt. Okos, intelligens, bár az akkori korhoz szerintem talán túlságosan modern lány. Imádtam a jó szívét, bár néha azért nem hagytam volna magam annyira elnyomni, ahogy ő tette. Itt még annyi minden mondanivalóm lenne, de nem szeretnék továbbra sem spoilerezni...

A történet végével csak két gondom volt. Az egyik az, hogy egy picikét elsietettnek éreztem, valahogy túl gyorsan történt minden, másrészt viszont bennem rengeteg kérdést vetett fel, amit egyszer, ha lenne rá lehetőségem, akkor feltennék az írónőnek. Más viszont feltette már őket, mire annyi volt az írónő válasza, hogy "Nincsenek válaszaim. Ez az én ajándékom nektek: találjátok ki a saját válaszaitokat és legyetek boldogok azzal a befejezéssel, amit ti hoztatok létre." Ezzel nem hozott könnyebb helyzetbe:).

Összességében egy olyan romantikus történetet olvastam, amit mindenkinek ajánlok, annak is, aki szereti ezt a műfajt, de annak is, aki még csak most ismerkedik vele. A regény addiktív, ha egyszer belekezdesz, akkor képtelen leszel letenni egészen a végéig, hiszen annyira szeretnéd tudni, hogy mi lesz a főhőseinkkel, vajon elnyerik-e a boldogságukat.
Én pedig most már biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben le fogok csapni az Edenbrookra is, mert ha az a könyv csak fele ilyen jó mint ez, már akkor is nagyon fogom szeretni. Az pedig tuti, hogy ezt a könyvet többször elő fogom venni, ha egy kis romantikára vágyom:).

Borító: Nem rossz, a történethez illik, de szerintem mégsem az igazi. Valami hiányzik belőle.

Kedvenc karakter: Henry, Kate

Szárnyalás: Henry és Kate kapcsolata

Mélyrepülés: Kate anyja...

Érzelmi mérce: romantikus, szerelmes, de mindez az akkori kor keretei között marad, nem lép át egy határt sem

Értékelés:

Nyereményjáték:
A regényben fontos szerepet kap egy énekesmadár és India is. Arra gondoltunk, ötvözzük ezt a kettőt, és Indiába invitálunk minden ifjú ornitológust. 
Azaz: a turné minden állomásán megtaláljátok egy Indiában is élő madár fotóját, és nincs más dolgotok, mint kitalálni, pontosan melyik madárfajról van szó. 
A helyes megfejtők közül 3 szerencsés a könyv egy példányával lesz gazdagabb. 

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




A blogturné további állomásai:
Október 6 - CBooks
Október 8 - Kristina blogja
10.10. Kelly Lupi olvas
10.12. Sorok között blog
10.14. Dreamworld
10.16. Insane Life

Egy téma, öt borító #25 - íjászat



Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :) 

AZ EHETI TÉMA :

ÍJÁSZAT

És a kedvencem:


Cassandra Clare: Tales from the Shadowhunter Academy series


Megosztanád az 5 kedvenc íjászatos borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)

2016. október 5., szerda

Bella Thorne: Autumn ajándéka (Autumn 1.)


Vigyázz, mit kívánsz! Autumn Falls, a suli új lánya nem a legnépszerűbb, hiába szerez barátokat, és hiába beszélget egyre többet a nagyon cuki Seannal. A kezébe kerül viszont egy napló, amibe ha beleírja a kívánságait, azok bizony teljesülnek...
Az imádnivaló regény az egykori Disney-sztár, Bella Thorne életéből merít, és a szép színész-énekesnő az egyik társszerzője.

Kövessétek velünk a turnét, amin a Menő Könyvek jóvoltából 1 példányt ti is megnyerhettek a regényből!

Menő Könyvek, 2016
280 oldal
Fordította: Steiner Kristóf
Goodreads: 3,86
Besorolás: YA, romantikus

Autumn Falls, a suli új csaja nem épp a legnépszerűbb lány az Aventura Gimiben. Bár szerencsére szerez magának barátokat, akik jóban-rosszban mellette állnak, az mégsem túl jó jel, hogy kivívja a gimnázium méhkirálynőjének haragját. Sőt, rájön, hogy a fiú, akit kinézett magának, sajnos szintén a gonosz csajokkal lóg. Attól kezdve, hogy Autumn elkezd az érzéseiről naplót vezetni, valóra válnak a legvadabb kívánságai. Vajon ez csak egy furcsa egybeesés? Vagy lehet, hogy a napló képes helyrehozni az életét?

Magáról a regényről nem tudtam sokat, az íróját is csak egy filmben láttam, de a fülszöveg felkeltette az érdeklődésemet - még mindig gyengéim az amerikai középiskolában játszódó történetetek:).

Autumn Falls az átlagos tinik életét éli - iskolába jár, együtt lóg a barátaival, küzd az öccsével ééés rajongásig szereti az édesapját. De ennek az idillnek hamar vége szakad, amikor kiderül, hogy a tanév közepén Floridába kell költözniük, majd ezt tetézi, hogy az édesapa egy tragikus balesetben az életét veszti. 
Ezzel a teherrel a vállán kell Autumnak új iskolát és életet kezdenie, ami semmiképpen sem egyszerű. Egyrészt már egy összeállt társaságba kell beilleszkednie, új barátokat szerezni és helyt állnia a tinédzserek könnyűnek egyáltalán nem mondható világában. A kezdet sajnos nem olyanra sikerül, ahogy azt a főhősnőnk tervezi, bár lesznek barátai, sőt a "legjobb" pasi is felfigyel rá, de sajnos a legjobb pasit mindig körülveszi egy "méhkirálynő", aki mivel nem veszi jó szemmel, hogy a kiválasztottja más körül zsong, így Autumn kerül a céltáblája közepébe.
Autumn azonban váratlan segítséget kap, a nagymamája megajándékozza egy naplóval, amit az édesapja hagyott rá és legnagyobb meglepetésére a napló teljesíti a beleírt kívánságokat...

Első körben nem éreztem semmi különlegeset a történetben, hiszen olvastunk már nem egy ilyet - új lány új suliba kerül, az iskola "top pasija" azonnal szemet vet rá, a pasi barátnője (általában a hajrá csapat kapitánya) pedig azonnal védeni próbálja a "tulajdonát". Sok harc, még több sírás, néhány csók és a teljesen esélytelen lány lesz végül az iskola koronázatlan királynője és megkapja mellé a királyfit is. Ebben a történetben azonban azért voltak kis apró plusszok, amelyek érdekesebbé tették az egészet. A legnagyobb ilyen plusz a NAPLÓ. Szerintem nem voltam vele egyedül, akinek néha jól jött volna egy ilyen napló, akár mérges voltam, akár reménytelenül vágyakoztam valami után. De a történetet olvasva az ember rájön (vagy csak az évek hosszú tapasztalata hozta ki belőlem:), hogy biztos, hogy jó, ha valaki az összes kívánságunkat teljesíti? Biztos, hogy mindennek így kell történnie? Tényleg jó, ha minden az ölünkbe hullik és nem kell megdolgoznunk érte?

Autumn segítsége azonban nemcsak a naplóban merül ki, hiszen azért a sok ellenség mellett barátokat is szerez. Imádtam a kis csapatot, akik körülvették és támogatták a lányt, de főleg J.J-t. Ő az a srác, aki most még csak jóbarát, de még bármi lehet belőle:). De ugyanúgy meg kell említenem Jennát is, a gyermekkori jóbarátot, aki úgy is Autumn mellett áll jóban-rosszban, hogy hatalmas távolság választja el őket egymástól. Ez azért nagyon ritka, hiszen a távolság és a közös programok hiánya általában elszakítja egymástól a legjobb barátokat is. Reméljük, itt ez nem fog megtörténni.

És ha már szóba kerültek a fiúk. Természetesen itt sem lehettünk meg a híres szerelmi háromszög nélkül, bár azért háromszögről beszélni még talán picit túlzás. J.J egyelőre barát státuszban van - még akkor is, ha a kívülállók már néha többet is látnak benne:). De szerintem ha így folytatja, akkor nagyon erős ellenfele lesz a suli jó pasijának, Seannak, akit, bár az írónő minden módon megpróbált fényezni, de valahogy mégsem sikerült megszeretnem. Én valahogy végig úgy éreztem, mint a filmekben, amikor az ügyeletes jópasi felszedi a szegény kislányt, de csak azért, hogy a végén majd jól pofára ejtse, lehetőleg minél nagyon közönség előtt és általában a "méhkirálynő" parancsára. Úgyhogy én speciel az összes jelenetét kicsit félve olvastam és vártam, hogy mikor fog bekövetkezni az, amit én előre tippelek. De ne legyen igazam:).
Természetesen a könyv nemcsak a randikkal és a pasikkal van elfoglalva, hanem egy nagyon komoly és aktuális témát is boncolgat, mégpedig az iskolai zaklatást és hogy a felnőttek hogyan állnak ehhez a témához. Számomra nagyon brutális volt nézni, hogy mennyire képesek kikészíteni a tinik egymást. Ahogy már egy régebbi értékelésemben is írtam, szerencsére engem ez elkerült, sőt nem is láttam ilyet személyesen, de úgy is kirázott a hideg, hogy csak olvastam róla. De ami a legjobban elborzasztott, az a felnőttek hozzáállása volt, hogy a pénz, a befolyás mennyire "vakká" tudja tenni még azokat a személyeket is, akinek a felelőssége az, hogy megkeressék a felelősöket és helyretegyék őket.
Az első rész vége viszont számomra, ha nem is volt függővég, de a csattanója nagyon tetszett. Ötletes volt és tanulságos. Kíváncsi lennék arra, hogy abban a helyzetben, amibe Autumn került, ti mit tettetek volna?

Összességében egy könnyed, egyszerű történetnek induló, de később komoly témákat boncolgató rövid regénykét olvashattam, amelynek bár nincs függővége, de nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy az írónő hová fogja elvezetni a szereplőinket, mi lesz a történet vége és persze melyik srác lesz a befutó:). Vajon Autumn képes lesz-e boldogulni a napló segítsége nélkül is? Vajon igazam lesz Seannel kapcsolatban vagy képes lesz szakítani a múltjával (és a hozzá kapcsolódó személlyel) és a lány valódi társa lesz? Ahogy ezeket a mondatokat írom, egyre több, újabb és újabb kérdés merül fel bennem, úgyhogy inkább lezárom, mielőtt elmesélném az egész történetet:).  

Borító: Szerintem nem lett igazán jó. De megnéztem, a külföldi kiadások is ugyanezzel a borítóval futnak... Valami picit figyelemfelkeltőbb kellett volna, mert én például ezzel a borítóval, ismeretlenül biztosan nem veszem le a polcról a könyvesboltban.

Kedvenc karakter: JJ

Szárnyalás: amit Autumn megtesz a barátaiért a könyv végén

Mélyrepülés: az iskolai zaklatás :(

Érzelmi mérce: vannak aranyos romantikus pillanatok, de még nem az igaziak

Értékelés: 

Nyereményjáték:
Mennyire ismeritek a kötet szerzőjét, Bella Thorne-t? A színész-énekesnő számos filmben és tévésorozatban mutatta már meg a tehetségét.

A feladatotok most a következő! Minden állomáson találtok 1-1 képet Bella Thorne valamely híres filmes, vagy sorozatos szerepéből. A feladat, hogy felismerjétek azt, és beírjátok a film/sorozat címét a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Hajrá!

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



A blogturné további állomásai:

2016. október 3., hétfő

Egy téma, öt borító #24 - logók

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.


A LÉNYEG:


Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :)


AZ EHETI TÉMA :


LOGÓK



És a kedvencem:



Megosztanád az 5 kedvenc logós borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)


2016. október 2., vasárnap

Rysa Walker: Timebound - Időcsapda

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában Rysa Walker: Timebound - Időcsapda című nagysikerű időutazós regénye. Félelmetes belegondolni, mi mindent lehetne megváltoztatni az életünkben, már azzal is, ha egy pillanatra visszaugorhatnánk a múltba. Négy blogger véleményét olvashatod erről a nem hétköznapi témájú könyvről, és esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét, ha velünk tartasz a blogturné során..

Könyvmolyképző Kiadó 2016.
400 oldal
Fordította: Varga Tibor
Goodreads: 3,86
Besorolás: YA, fantasy. időutazás

Amikor Kate Pierce-Keller nagymamájától egy különös kék medált kap ajándékba, majd az időutazásról kezd mesélni neki, Kate úgy érzi, az asszonynak elment az esze. Ám az egész hihetetlen história hirtelen szörnyen valóssá válik, amikor egy a múltban elkövetett gyilkosság veszélybe sodorja Kate evilági életét.
Kate megtudja, hogy a gyilkosság egy még sötétebb terv része, és genetikai adottságát kihasználva visszamegy az időben, hogy kezdetét vegye egy évszázadokon átívelő macska-egér játék.
Az események megváltoztatásáért azonban Kate-nek fizetnie kell – ha sikerrel jár, a fiú, akit szeret, a létezésére sem fog emlékezni. De ha bármennyire is jó szándékkal teszi, van joga megváltoztatni az egész világ sorsát?

Nincs olyan ember, akit ne izgatna az időutazás kérdése, számos mozifilm, sorozat és könyv foglalkozik ezzel a témával. Rysa Walker sorozatindító regénye nem is kaphatna jobb ajánlólevelet, mint az a tény, hogy ez a könyv nyerte a Young Adult and Grand Prize díjat 2013-ban az  Amazon Breakthrough Novel Awards.-on.

A 15 éves Kate élete azon a napon változik meg, amikor 10 év után újra felbukkan az életében a nagyanyja, akit az anyja egyébként nagyon  nem kedvel. Kiderül, hogy beteg és az utolsó idejét a családja közelében akarja tölteni, egy saját házat is vett nem messze Kate iskolájától. Valójában azonban sürgeti az idő, tudatnia kell Kate-el, hogy időutazó génnel rendelkezik, és történt valami a jövőben (vagyis a múltban), ami végzetes lehet az egész világra nézve. Csakis Kate szállhat szembe azzal a személlyel, aki világuralomra tör. Egy titokzatos kék fénnyel világító medál az időutazás kulcsa, és amikor egy idősík eltolódás következtében eltűnnek a szülei, Kate számára világossá válik, meg kell próbálnia helyretenni a dolgokat, amíg nem késő.
 
Igazából arra szeretném felhívni a figyelmét a leendő olvasóknak, hogy ezt a regényt lassan, aprólékosan, odafigyelve kell olvasni, ugyanis velem többször is előfordult, hogy nem értettem valamit és teljesen kizökkentem a történet ritmusából. Számomra zavaró volt néhány dolog, és amin nem tudtam túltenni magam, és ez mindig visszacsengett a fejemben. Nem értettem, hogy miért mondott el Kate mindent rögtön a barátnőjének, aki azonnal hitt neki, nem sokkal később Trey is azonnal elhitt mindent, jó ott az eltűnős trükk is bevetésre került. Nem volt kellő oka, hogy Trey egyik pillanatról a másikra ennyire közel kerüljön a lányhoz, tini szerelem ide vagy oda.  Nekem túl gyors volt ez a bizalomáradat, akár a nagyit nézzük, akár Connort, kevés volt a hiteles információ, emiatt nem éreztem hihetőnek a bevezetést. Később néhány ismétlést találtam feleslegesnek, bár azt is el tudom képzelni, hogy a szerző így erősíti meg az olvasó fejében a kialakult képet. Túlírtnak találtam a könyv első felét, túl sok magyarázattal, később viszont beindultak az események, ez már jobban tetszett.
A cselekmény nagyon átgondolt, látszik, hogy a szerző alapos kutatómunkát végzett, az időutazásos részek remekek, izgalmasak. Viszont egy cseppet talán zsúfolt is. Jó ötletnek éreztem az 1890-es évekbe vinni Kate-et, Chicago az egyik kedvenc városom, és a világkiállítások mindig remek helyszínnek bizonyulnak. Nem tetszett viszont a vallási része a történetnek  önmagában sem, számomra ez olyan volt, mint a mai időkben a szcientológia, gyűlölöm, ahogy embereket kihasználnak akár megérdemlik a saját vakságukért, akár nem. A sorozatgyilkost szálat nem éreztem feltétlenül helyénvalónak, de nyilván a szerző ezt indokoltnak tartotta.
A karakterek változatosra sikerültek, Kate számomra nem volt tökéletes, gyakran volt önfejű, igaz tanult a hibáiból. Az időutazások során érdekes, de sokkal hihetőbb volt a karaktere, míg a jelenben bosszantó is  tudott lenni.  Trey hiába aranyos, már-már cuki karakter, nem szerettem az instalove kapcsolatukat, bármennyire is szerelmi háromszög hívő vagyok, itt Kiernan viszi a pálmát, bár nem szerepelt túl sokat, borítékolható, hogy a sorozat folytatásaiban  jelentős szerepet kap.
Összességében egy nem átlagos ya regényt kapunk, nem könnyed olvasmányként kell kezelni. Meg kell találni azt a pillanatot, amikor beszippant a cselekmény, nem szabad feladni az elején a bonyolultságra hivatkozva. Főképp az időutazós téma rajongói körében lesz népszerű, én bár szeretem a témát, a hibákat nem tudom elnézni, így a közepesnél csak egy kevéssel jobbra tudom értékelni.

Borító: Gyönyörű.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Chicago

Mélyrepülés: A vallás eszméje.

Érzéki mérce:  A YA korosztály szintjének megfelelő mértékű, halvány szerelmi szállal, de az duplázva.

Értékelés:

Játék:
Mi más lehetne a játék témája, mint az időutazós filmek! Fejtsd meg minden állomáson a megadott kép alapján a film- vagy sorozatcímet és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába, így esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét! Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.


a Rafflecopter giveaway

További állomások:
09.26 Sorok között
09.28 Deszy könyvajánlója
09.30 Bibliotheca Fummie
10.02 Kelly és Lupi olvas

Rendszeres olvasók