KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2017. március 1., szerda

Kristin Hannah: Fülemüle



A II. világháború történetét már sokféleképpen feldolgozta a szépirodalom, azonban a mai napig vannak történetek, amelyek elmondásra várnak. Kristin Hannah a németek által elfoglalt Franciaország, azon belül is az otthon maradt különleges nők történetét tárja fel, akik a maguk módján próbáltak túlélni és segíteni társaikon. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével 2017. február 25-e és március 1-je között, hogy megismerhessétek a Fülemüléket. Ha pedig a nyereményjátékunkon is részt vesztek, esélyetek lesz megnyerni a Park kiadó által felajánlott példányt Kristin Hannah: Fülemüle regényéből.

Park Kiadó, 2017
544 oldal
Fordította: Farkas Kriszta
Goodreads: történelmi fikció
Besorolás: 4,53

Franciaország, 1939

Carriveau csendes kis falujában Vianne Mauriac férjétől, a frontra induló Antoine-tól búcsúzik. Nem hiszi, hogy a nácik megszállhatják Franciaországot, ám ez mégis bekövetkezik: menekülő franciák hordái érkeznek, teherautó-konvojok, tankok, az égboltot elsötétítik a repülőgépek, és bombák hullanak az ártatlan áldozatokra. Amikor egy német parancsnok rekvirálja a házát, Vianne a kislányával együtt rákényszerül, hogy egy fedél alatt éljen az ellenséggel. Élelem, pénz és remény nélkül, az egyre növekvő veszélyek közepette kénytelen egyik nehéz döntést hozni a másik után.

Vianne húga, Isabelle lázadó tizennyolc éves, aki az ifjúság nyughatatlan szenvedélyével keres értelmet az életének. Miközben párizsiak ezrei menetelnek a háború ismeretlen borzalmai elől, Isabelle találkozik a partizán Gaëtannal ‒ aki hisz abban, hogy a franciák az országhatárokon belül szembeszállhatnak a nácikkal ‒, és szenvedélyesen egymásba habarodnak. Ám amikor a fiú elárulja, Isabelle csatlakozik az Ellenálláshoz, és többé hátra se néz: újra és újra az életét kockáztatja mások megmentéséért.

Kristin Hannah érzékenyen tárja elénk hogyan harcoltak a második világháborúban a nők. A Fülemüle két nővér története, akiket tapasztalataik, ideáljaik, vérmérsékletük és körülményeik elválasztanak egymástól, és mindketten saját veszélyes útjukon indulnak el a túlélés, a szerelem és a szabadság felé a németek által megszállt, háborútól szétszabdalt Franciaországban. E szívszorító regény a lélek erejének és a nők állhatatosságának dicsérete. Olyan könyv, amely mindenkihez szól, és egy életre szóló élményt nyújt.

A New York Times bestseller-listáján szereplő szerző, Kristin Hannah huszonkét regényt írt. Az ügyvédből lett írónő fiával és férjével az Egyesült Államok északnyugati partvidékén és Hawaiin él.

A II. világháború áldozatairól és hőseiről már megszámlálhatatlan megrendítő történetet olvashattunk. Az írók az olvasmányaim alapján leggyakrabban a holokausztról írnak, amit egy percig sem tartok feleslegesnek, hiszen mindenkinek tudnia kell, ismernie kell, hogy mi is történt a háború alatt és jól az eszünkbe kell vésni, hogy nehogy újra megtörténhessen.

De ezen felül rengeteg olyan történet létezik még, amit érdemes megismerni. Én speciel néha kíváncsi vagyok a "hétköznapi" történetekre is, hogy az átlag ember hogyan tudta átvészelni ezt a borzalmas időszakot, épp ezért vettem érdeklődve a kezembe ezt a könyvet is.

A regény egy testvérpárról szól, Vianne-ről és Isabelle-ről. Az édesanyjuk meghalt, az édesapjuk az I. világháború és a felesége elvesztése után teljesen összetört és képtelen a lányait nevelni. Vianne az idősebbik testvér, a "jó kislány", Isabelle pedig az örök "lázadó" fiatal. A II. világháború kitörése egyiküket a vidéki Franciaországban, a másikukat pedig Párizsban éri és természetesen ezt mind a ketten másképp élik meg.

Vianne úgymond "védett" körülmények között van jó darabig, hiszen a vidéket kevésbé érintette eleinte a háború szele, csupán a megvonások, új szabályok, a megszállók jelezték, hogy itt és most háború zajlik és "természetesen" az is, hogy a férjét besorozzák, így kettesben kénytelen túlélni a kislányával. Isabelle viszont szinte egyből a háború sűrűjébe kerül, hiszen Párizsból a nővéréhez próbál menekülni, így már az elejétől fogva látja, hogy mit is hoz a háború: gyilkosságokat, éhezést, halottakat és rengeteg borzalmat.

Persze Vianne sincs annyira jó helyzetben, hiszen elszállásolnak nála egy német tisztet, Beck századost. A fiatal német katona nagyon érdekes karakter, nagyon nehéz volt eldöntenem, hogy milyen érzelmeim legyenek iránta (éppúgy, ahogy Vianne-nak is). Hiszen egy megszálló, egy náci katona, aki azért, ha kell, akkor kemény, de mellette egy férj, egy apa, egy sokszor nagyon emberségesen viselkedő férfi is. A végére - bármilyen borzalmasan is hangzik, de - megkedveltem a karakterét, az írónő rajta keresztül mutatta be, hogy a német katonák jó részét ugyanúgy kérdés nélkül besorozták, sokszor elítélték azt, ami nevében harcolniuk kellett, de sok választásuk nem volt nekik sem. Persze ezzel nem akarom mentegetni azt, amit tettek, csak arra akartam utalni, hogy azért köztük is voltak emberségesebbek.
Ahogy Isabelle-t elképzelem

A két lány közül mindenképpen Vianne-t kedveltem eleinte jobban. Egy fiatal nő, aki a háború borzalmai között is megpróbál szerető édesanya és feleség is lenni. Természetesen ő sem tud elmenni a sok kegyetlenkedés mellett, így végül olyan dolgokra kényszerül, amelyek a lelkét (és a testét is) teljes mértékben összezúzzák.
Isabelle eleinte számomra nagyon idegesítő volt. Állandóan lázadt, semmi nem volt neki jó, nem volt tekintettel senkire és semmire. Aztán ahogy haladtunk előre a történetben, úgy lett számomra egyre kedvesebb, a nagyszájú fruskából egy valóságos hős, akire a családján kívül egész Franciaország is büszke lehetett.
Kettőjük kapcsolata pedig folyamatosan változott, az eleinte inkább testvérharcból egy nagyon kemény véd és dacszövetség alakult ki köztük. A regény végére már nem tudtam, hogy melyiküket szeretem jobban.

Természetesen a háború szörnyűségei közé néhány percnyi romantika is beférkőzött, hiszen Isabelle gyönyörű lány volt és ezt a másik nem is észre vette. De a háborúban nincs sok idő a szerelemre és ezt Isabelle fejezi ki a legjobban:

"- Ha más időket élnénk, arra kényszerítenélek, hogy a nyomomban lihegj - lépett előre Isabelle. - A csillagokat kellene lehoznod nekem az égről, hogy levetkőztethess. De hát nincs időnk, ugye?"

"[... ] nincs idejük. Nem udvarolhatnak, nem szerethetnek egymásba, nem házasodhatnak össze, és nem lehetnek gyerekeik. Talán holnap sem lehetnek. "

És az, hogy ki marad életben a regény végén vagy egyáltalán valaki életben marad-e? Ez egészen az utolsó pillanatig kétséges volt. Igen, volt egy narrátor a könyvben, akihez többször is visszatért az író, de eleinte nem volt egyszerű rájönni, hogy egyáltalán a testvérek közül-e valaki, illetve, ha az, akkor melyikük. Őszinte leszek, engem egészen a végéig félrevezetett az író, teljesen másra tippeltem, mint aki végül lett:).
Egy visszaemlékezést pedig mindig nehéz szívvel olvasok, hiszen várható, hogy a megkedvelt szereplők egy része már nem lesz ott a történet végére. Ez most is így volt, egy-két zsebkendőt én is elhasználtam, ahogy az utolsó oldalakra jutottam.

Összességében egy megrendítő regényt olvashattam a testvéri és a szülői szeretetről, a bátorságról, a szerelemről még olyan vérzivataros időkben is, amikor az emberek ezen tulajdonságokat gyakran félretéve próbálnak túlélni. 

Mindenkinek ajánlom. 

Borító: Gyönyörű, bárhonnan is nézem, de ez a borító egyáltalán nem tükrözi a történetet. Eme borító alapján valami romantikus chick-litre tippelnék és nem egy olyan komoly témát feldolgozó, háborús történetre, mint a Fülemüle.

Kedvenc karakter: Vianne, Isabelle, Sophie

Szárnyalás: az anyai szeretet és a hősiesség

Mélyrepülés: a II. világháború

Érzelmi mérce: Erre a könyv egyik legsűrűbben idézett mondatával válaszolnék:

A szerelem rádöbbent, hogy ki szeretnél lenni, a háború rádöbbent, hogy ki vagy."

Értékelés:

Az alábbi LINK-re kattintva megrendelhetitek a könyvet

Blogturné extra - borítók
Sokféle borítóval jelent meg ez a regény, ezekből mutatnék párat.

A francia, az egyik angol és a portugál borítók adják vissza számomra leginkább a történet hangulatát:



A holland és a román borítók inkább a testvéri kapcsolatra összpontosítottak:



A horvát, a német és a legsűrűbben használt angol borító pedig a fülemülére koncentrált:



Nyereményjáték:
A mostani nyereményjátékunk főszereplői a II. világháború néhány női hőse lesz, akik életüket áldozták embertársaikért. A feladatotok az lesz, hogy a képet alapján megnevezzétek a rajta található hölgyet, és a helyes választ beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába. A helyes megfejtést adók közt kisorsolunk három példányt 

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



A blogturné további állomásai:
Február 27 - Szembetűnő
Március 1 - Kelly & Lupi olvas

2017. február 27., hétfő

Renée Ahdieh: Harag & Hajnal (The Wrath & the Dawn #1)

Ventus Libro Kiadó 2016.
384 oldal
Fordította: Robin Edina
Goodreads: 4,21
Besorolás: YA, retelling, fantasy

A ​véres kezű, ifjú uralkodó birodalmában minden hajnal szívszaggató bánattal köszönt egy újabb szerencsétlen családra. Kálid, Koraszán tizennyolc éves kalifája egy rémséges szörnyeteg. Minden éjszaka új feleséget vesz magához, amint azonban felvirrad a reggel, nyakára kötött selyemzsinórral kioltják a fiatal lány életét. Amikor a tizenhat esztendős Sahrazád legkedvesebb barátja is Kálid áldozatául esik, a lány kegyetlen bosszút esküszik, és önként vállalja a következő menyasszony sanyarú sorsát. Sahrazád feltett szándéka, hogy életben marad, sőt egyszer és mindenkorra véget vet a kalifa rémuralmának.
Éjszakáról éjszakára sikerül bűvöletbe ejtenie Kálidot varázslatos történeteivel, s közben kiderül, hogy a férfi egészen más, mint amilyennek képzelte. A rettegett szörnyeteg valójában egy megkínzott szívű ifjú. Sahrazád beleszeret. Ráébred, hogy a látszat bizony gyakran csal a pompás márványpalotában. Elhatározza, hogy felderíti a sötét árnyak között rejlő titkokat, miközben mindvégig készen áll, érzelmei ellenére is, hogy kitöltse a bosszúját Kálidon a megannyi ellopott életért. Vajon győzedelmeskedhet szerelmük a mesékből és titkokból szőtt világban?

Gyerekkorom  meghatározó meséi voltak a keleti mesék, Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi, de még inkább Az Ezeregynap legszebb meséi című válogatás. Imádtam, ahogy a varázslat átjárta a történeteket, tele voltak mágikus lényekkel, dzsinnekkel, ifritekkel,  mesésen csillogó drágakövekkel, kincsekkel. Sok mesében szerepelt olyan szerelem, amiért akár évekig is vándoroltak a szereplők, hogy elnyerjék a választottjukat. Számtalan alkalommal keltem hajóra a szereplőkkel, soha nem látott egzotikus tájak felé,  nem untam meg újra és újra  Szinbád utazásait olvasni. 
Ezek ismeretében gondolom nem csodálkozol azon, milyen várakozással figyelem a keleti mesék újragondolt változatainak megjelenését.  Így volt ez a Harag & Hajnal esetében is, melyet már hónapokkal ezelőtt kinéztem a külföldi blogok értékeléseit olvasva, és nagyon vártam a magyar kiadást.
A történet elvarázsolt, visszavitt engem abba a gyerekkori  rácsodálkozós keleti álmodozásba, ami már annyira hiányzott.
"Száz élettel fizetsz azért az egyért, amelyet kioltottál. Egy hajnal, egy élet. Ha csak egyetlen reggel is elmulasztod a kötelességed, elragadom tőled az álmaid. Megfosztalak a városodtól. S elveszem tőled ezeket az életeket, ezerszer is."
Nos, a történetet remekül összefoglalja a fülszöveg, idézőjeleben természetesen, ugyanis gyakorlatilag elmondja a regény kétharmadát, így az alapvető tudnivalókat alig kell kiegészíteni. Érdemes azonban tudni, hogy Sahrazád és Kálid romantikus főszála mellett más cselekmény is alakul. A lány ugyan önként ment a kalifához, és a barátnője halála miatt akar bosszút állni, de nem ő az egyetlen, aki véget akar vetni a kalifa életének avagy uralkodásának. A palotán belül is folyik az intrika és az országban is egyre nagyobb az elégedetlenség.  Nem egyértelmű, ki barát és ki ellenség, a külső fényes máz alatt törékeny a bizalom.
Elsősorban a szerző stílusát dicsérem, érzelemdúsan, szenvedélyesen keltette életre ezt a történetet. Látszik minden mondaton a "mesés kelet" iránti rajongás, és a könyv hatalmas külföldi sikerét látva úgy tűnik, sikerült megismertetnie és megszerettetnie a young adult műfaj nyugati olvasóival is.
Az olvasás minden pillanatát élveztem, ott voltam a helyszíneken a szereplőkkel. Részletes leírásaival könnyű volt elképzelni a környezetet, éreztem  az illatokat az orromban, és éreztem a selyemzsinór szorítását a nyakamon. Viccet félretéve, tényleg így volt! 
A karakterek messzemenően különlegesek, kezdve Sahrazáddal, akinél merészebb hősnőt nem láttam, ő el tudta érni, hogy a kalifa felfigyeljen rá, kíváncsivá tette a meséin keresztül, hiszen az életéről volt szó! Végül az ujjai köré csavarta. Igaz, közben a saját érzései a nem várt irányba haladtak, amit nagyon nehezen vett tudomásul, sokáig harcolt ellenük.   Rövid idő alatt annyi eseményen ment keresztül, ami nem csoda, hogy megviselte, mégis emelt fővel állt szembe minden nehézséggel. És a szerző a lány köré csempészett még egy csipetnyi varázslatot is, amit alig várok, hogy kibontakozzon a következő részben. Voltak pillanatok, amikor igencsak hullámoztak az érzései, és emiatt határozatlannak tűnt, de ki nem lett volna az a helyében?
Kálidról a fülszöveg is elárulja, hogy mégsem véreskezű szörny, hanem egy megtört ifjú. Óriási a felelősség a vállán és egyedül áll a világban, meghalt a családja. Nem minden nehézség nélkül, de sok mindenben befolyásolható volt a lány megjelenéséig. Azon a ponton viszont erőt merít belőle és sokat változik. Nehéz a bizalom felépítése kettejük között, főleg, ha mindkét félnek vannak titkai, sötét, elzárt gondolatai. Kálid fejébe sokáig nem láthattam bele, mivel főképp Sahrazád szemszögéből mesél a szerző, de eljön a pillanat amikor megnyílik, aztán egyre többet tudtam meg a múltjáról és a lelkéről. 
Meg kell ismerned  Tarikot is, akit bezzeg nem említ a fülszöveg, nos ő a gyerekkori szerelem, akire mindig is felnézett a lány, akitől annyi mindent tanult. Tarik bármi áron meg akarja szöktetni a palotából, ezért mindent megtesz, és kapóra jön neki az elégedetlenség az országban. Érdekes, nem tudtam igazán megkedvelni őt, talán mert annyira drukkolok Kálidnak, viszont imádtam a vadászsólymát. Nem lehet igazi szerelmi háromszögnek nevezni ami köztük zajlik, ahhoz több közös jelenet vagy több ismeret kellene a múltból.
A nyelvezet számomra könnyű és kellemesen keleties volt, kevés arab szóval tűzdelve, amelyek jelentését a könyv végi szómagyarázatban megtalálhattam. Nem is árt olyan szavakat megismerni, mint effendi, szahib, szaidi. Visszatérve a történetre, természetesen függővéggel zárul, jól ismerik ezt a jelenséget a sorozatolvasók, remélem nem kell sokat várni a folytatásra. Én nagyon ajánlom minden romantikus lelkű olvasónak, imádni fogjátok!  Az írónőnek rajongója lettem, jövőre újabb sorozatot indít Flame in the Mist címmel.
(Fotók: Tumblr)

Borító: A rácsos változat nekem sokkal jobban tetszik.
 
Kedvenc karakter: Kálid

Szárnyalás:  Imádtam a szőnyeg felbukkanását!

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Sahrazád és Kálid közötti jelenetek voltak a kedvenceim. 15 éves kortól ajánlom.

Értékelés:


Egy téma, öt borító #42 - virágok

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :) 

AZ EHETI TÉMA :


VIRÁGOK



Jennifer L. Armentrout: Half-Blood (Covenant #1)
Laurie Halse Anderson: Twisted
És a kedvenc:


Nicci Sefton: Luxuria

Megosztanád az 5 kedvenc virágos borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)


2017. február 17., péntek

Bihari Viktória: Tékasztorik és egyéb vikuságok



Magyarország legjobb videotékás humorista bloggere, kis Viku, azaz Bihari ​Viktória könyve garantáltan mosolyt csal az olvasók arcára. Készülj fel, hogy rekeszizmaid egy hétig fájnak majd a sok röhögéstől! A következő öt napban a Blogturné Klub öt bloggere mesél majd nektek arról, hogyan jutottak majdnem diliházba, hála a Tékasztoriknak. Tartsatok velünk, hiszen ezúttal is három szerencsés játékosunk egy-egy ‘Tékasztorik és egyéb vikuságok’ példánnyal lesz gazdagabb.

Libri, 2017
326 oldal
Besorolás: realista, humor

Bihari ​Viktória humorista, blogger és internetes szökevény. Nem szereti a címkéket, főleg a bloggert és a humoristát nem, szereti viszont a szórakoztató irodalmat és a jól átsütött sertésoldalast. A szerző nem nyert proccos díjakat, nem tanult külföldön, és nem is a férje farvizén ért el sikereket ha a sok-sok lájkot sikernek lehet nevezni. 
A könyv, amit a kezedben tartasz, nem regény, nincsenek benne hatalmas életbölcsességek, sem szerelmi szál, bőgés vagy dráma. Van benne egy videotékás csaj, számos elmebeteg, piálás, némi párkapcsolati mizéria, sok káromkodás, politikai inkorrektség, az évezred legjobb arca, Fater, lúzerkedés, menősködés, szex és annak hűlt helye, és annyi hülye szitu, hogy el sem hiszed. 
A könyvet leginkább az amolyan litera-gasztronómiai disznósajt kedvelőinek ajánljuk, akik szeretnek minden tálba belekóstolni, nem bánják, ha zsíros lesz a kezük, és úgy általában nem veszik komolyan az életet, cserébe az élet sem veszi őket komolyan.

Fater azt mondta, az igazi nő táskájában mindig van egy pakli magyar kártya, egy laposüveg és egy bicska, valamint az igazi nő hűtőjében mindig van egy liter pálinka, egy fél kiló csécsi szalonna és egy nagy adag pörkölt. 
Nos, egy adag pöri híján igazi nő vagyok.

Nem is tudom, hogy mikor találkoztam először Viku posztjaival a Facebookon, de az biztos, hogy már az első olvasott bejegyzése meghozta a kedvemet a blogjához. Napokon át idéztünk belőle, felolvastuk ahol csak lehetett és persze osztottuk mindenhol, így, amikor meghallottam, hogy könyv (sőt film is!) készül belőle, az elsők között jelentkeztem, hogy olvasni szeretném.

A könyvet egy ebédszünetben vettem át, így elsőként a kollégáim találkoztak vele, akik legnagyobb megdöbbenésére nagyrészt ismerték Viku posztjait. Egymás kezéből kapkodták ki a könyvet, legalább hárman mondták, hogy meg is veszik, a többiek meg összevesztek azon, hogy ki kéri el elsőként:). Szóval az első fogadtatása nagyon jó volt és tudom, hogy mostantól hosszú hetekig nem lesz nálam a könyv:).

Arra sosem volt időm, hogy Viku teljes blogját végigolvassam, így azért a sok ismert történet mellett kaptam persze újakat is. De akár régi, akár új volt a történet, az biztos, hogy majdnem mind újra hangos nevetésre késztetett - lehettem akár itthon egyedül vagy a metrón, villamoson egy rakás ember között.
Azt nem tudom, hogy Vikuval ezek mind megtörténtek-e, bár ő váltig állítja a könyvben, hogy megtörténtek, maximum egy kicsit kiszínezte, hogy érdekesebb, viccesebb legyen, de ha nem is történt meg, akkor is remek humorista. Néhol kicsit vulgárisan (ezért inkább 16+ -nak ajánlanám a könyvet), de az biztos, hogy rettentő jól humorral képes mesélni.

A könyv három részre tagolódik, az első rész a "Vegyesfelvágott", itt inkább a Tékában megesett sztorikról olvashatunk, illetve mindenféle gyermekkori és felnőttkori történetről. Ezt a részt éreztem talán a "leggyengébbnek", a három rész közül, de ezt is inkább idézőjelbe tenném, mert nagyon jól szórakoztam ezeken a történeteken is.
Aztán jött a kedvencem, a "Fater szerint a világ". Itt rengeteg ismerős rész volt, de nem tudom elmondani, hogy mennyire imádtam. Fater az egyik legnagyobb forma, akiről csak olvashattam. Végtelenül egyszerűen, de annál lényegretörőbben kommentálja és éli az életét. Nem tudom, melyik részt szerettem jobban - a vérvételest, a tiszai kenu túrát, a szörfös balatoni nyaralást, Ica totálkáros autójának a szerelését vagy pedig az autószerelős bulit. Jaj, tudnám estig sorolni, mert mindegyik rész szinte azonnal a kedvencem lett:)
És a harmadik rész pedig "Az igazi nő" volt. Itt Viku a párkeresős mizériáját osztotta meg velünk, a társkereső weboldalak világától egészen addig, ameddig végre egy valódi pasival találkozik. Nőként egyrészt nagyon jól szórakoztam rajta, másrészt viszont valahol fájó volt ezt olvasni, mert a társkeresők tényleg ilyenek. Ennél a résznél éreztem először azt, hogy ez itt akár mind tényleg igaz is lehetett. Az egyik barátnőm már évek óta próbál párt találni magának, szerintem az összes létező társkereső oldalt végignézte már és szinte szóról-szóra ugyanerről számolt be, mint amiről Viku (csak persze kevésbé humorosan:).
Szóval ez a rész inkább keserédes volt, de alapjában véve itt is nagyon jókat nevettem.

Összességében ezt a könyvet mindenkinek ajánlom, főleg ezekben a szürke, szmogos, barátságtalan napokban, mert higgyétek el, mosolyt fog csalni az arcotokra. (de azt is elárulom, hogy a szövege elég sok helyen szókimondó, néha vulgáris, így csak az olvassa, aki nem fog az első három oldal után ezen megbotránkozni). Szóval VIKUT MINDENKINEK! :)

Borító: Nekem annyira nem jön be.

Kedvenc karakter: Fater - hatalmas arc:)

Szárnyalás: Viki humora

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: nevetés, nevetés és nevetés minden téren:)

Értékelés: 

Az alábbi LINK-re kattintva a könyvet megrendelheted.

Nyereményjáték:
Hogy megnyerhessétek a három Tékasztorik könyv egyik példányát nem kell mást tennetek, mint helyesen megválaszolni a rafflecopterben feltett mind a 4 kérdést. Néhány választ a turné állomásokat olvasva is megtalálhattok, illetve Viki blogjain is találtok segítséget. 

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A blogturné további állomásai:
Február 14 - Szembetűnő
Február 15 - Insane Life
Február 16 - Deszy Könyvajánlója
Február 17 - Kelly Lupi olvas
Február 18 - Függővég

2017. február 15., szerda

Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs (Szunnyadó parázs #1)


Gyere most, mese szól. Jön a hely, hol a jó mindig szenvedni fog. Hol a pajzs, hol a kard örök izgalom, harc. E kaland izgalmas beszéd. Gyere hát! Hisz vár rád ezer veszély.

Tartsatok hát velünk, ismerjétek meg Sabaa Tahir, a Cartaphilus kiadó jóvoltából nálunk is megjelent regényét, mely a Szunnyadó parázs címet viseli, és ha szerencsétek van, meg is nyerhetitek.

Cartaphilus, 2016
446 oldal
Fordította: Ruzsa Kata
Goodreads: 4,32
Besorolás: YA, fantasy, disztópia

Laia rabszolgalány az írástudók népéből. Elias katonanövendék a harcosok közül. Egyikük sem szabad: mindketten a birodalom könyörtelen rendjének rabjai. A harcosok birodalmában az ellenszegülést halállal büntetik. Akik nem kínálják fel életüket és vérüket a császárnak, azok azt kockáztatják, hogy szeretteiket kivégzik, a birodalom elpusztít mindent és mindenkit, ami és aki kedves számukra. Ebben a kíméletlen világban él Laia, akit a bátyjával együtt nagyszüleik nevelnek. A kis család szegényesen tengődik napról napra. Igyekeznek kerülni a birodalom figyelmét, hiszen sokszor tanúi lehettek annak, mi történik az olyanokkal, akik szembeszegülnek a hatalommal. Ám amikor Laia bátyját lázadás vádjával lefogják, a lány nehéz döntésre kényszerül. Az Ellenállás titkos csoportjának tagjai segítséget ígérnek neki testvére kiszabadításához, de cserébe azt kérik, hogy legyen a kémjük a harcosokat kiképző Sötétszirt katonai akadémián, ahová a kegyetlen parancsnoknő szolgájaként kerül be. Munkája során Laia megismerkedik Eliasszal, aki évfolyamelső az akadémián, az avatás küszöbén áll. Mégis szökésre készül, pedig pontosan tudja, hogy ezért kínzás és halál jár. Ám Elias már nem hisz abban, hogy a harcosok kegyetlensége a birodalom érdekén kívül egyéb ügyet is szolgálna, és meg akar szabadulni a zsarnokságtól, melynek fenntartására kiképezték. Laiával hamar ráébrednek, hogy a sorsuk szálai összefonódtak, és hogy a döntéseik akár a birodalom jövőjét is megváltoztathatják. Vajon összeütközik és harcban szétrobban, vagy éppen eggyé olvad a két fiatal világa?

Meddig mennél el a családodért? A szerelemért? A szabadságodért? Igen, ezekről a témákról már nem egy könyv és film szólt, néhol megható, néhol vicces, néhol megbotránkoztató tartalommal. Sabaa Tahir története pedig ezen kérdések megválaszolásán alapszik. A történetről nem szeretnék sokat mesélni, hiszen a fülszöveg ismételten elmeséli a fél regényt:(, de az biztos, hogy az írónő egy nagyon különleges világot épített fel. Amikor a könyv hátoldalán lévő ajánlót olvastam:

"Lebilincselő, mint Az éhezők viadala, képzeletgazdag, mint a Harry Potter, és kegyetlen, mint a Trónok harca." 

csak nevettem, hogy már megint egy kicsit túlzó ajánló, hogy az emberek ráugorjanak a témára. Pedig minden szava igaz. Egy olyan világ, ahol a kisfiúkat begyűjtik és nagyon kemény kiképzés után (aminek a során a gyerekek egy része meghal) kőkemény, érzelemmentes harcosokká változtatják őket, egy olyan világ, ahol az olvasni tudó embereket kivégzik, ahol az emberekre bármikor rátörhetnek a katonák, elhurcolhatják és megkínozhatják őket - igen ez Sabaa Tahir világa.

Nem tudom elmondani, hogy mennyire élveztem ezt a regényt. Reggelente majdnem elkéstem, mert rossz helyen szálltam le a metróról, éjszaka azt vettem észre, hogy már megint hajnali kettő van és még mindig olvasok  - annyira magába szippantott a regény.
A történet két szálon fut. Az egyik Laia története, a rabszolgalányé, akinek az egész családját kiírtották, egyedül a bátyja él még, de őt meg elhurcolták. Hogy kiszabadítsa, megkeresi a a felkelőket és a segítségüket kéri.
A másik szál pedig Eliasé, aki a Sötétszirt egyik legjobb katonai kadétja és épp az avatására vár. De a többi katonával ellentétben, ő megcsömörlik a rendszertől, mindentől, amit az képvisel és a szökésen gondolkodik, még úgy is, hogy tisztában van vele, hogy ezért halálra ítélhetik.
A kettőjük szála sokáig csak párhuzamosan fut egymás mellett és aránylag későn, körülbelül a könyv felénél fut össze. Persze itt hallom a hangos sóhajokat, hogy "oké, és akkor egymás karjaiba vetődnek és halálos szerelem alakul ki köztük". Nem, ez nem így van. Az írónő csak azok bosszantására, akik már unják a szerelmi sokszögeket, gyorsan kreált egy nem is háromszöget, hanem négyszöget:). Hiszen Eliasnak van egy katonatársa, egy gyönyörű lány, Helene, aki titkon a fiúba szerelmes, de a szerelme viszonzatlan, hiszen Elias csak a gyerekkori barátot látja benne. Laia sem marad "pár nélkül", hiszen az egyik Ellenállóval valami alakul... és persze a két főszereplő sem lesz közömbös egymás iránt:). De mindenkit megnyugtatok, hogy ez a "szerelmi négyszög" csak papíron létezik, Sabaa tökéletesen kézben tudta tartani a szerelmi szálat és csak néha adagolt nekünk (és a szereplőknek) egy cseppnyi boldogságot, olyankor, amikor már mi is szinte könyörögtünk neki, hogy a sok kínzás, fájdalom mellett adjon nekik egy kis örömet is.
És persze a szereplők. Én még ennyi erős női karaktert nem láttam egy regényben. Laia a kezdeti gyámoltalansága után nagyon hamar erőre kap és a szeretett bátyjáért olyan dolgokat is elvállal, amit normál esetben, normál ember soha meg nem tenne. Nagyon szerettem a karakterét, ugyanúgy, ahogy Helenéét is, a katonalányét, aki férfiakat meghazudtoló bátorsággal végzi el az akadémiát és kerül be a legjobbak közé. Azét a katonalányét, aki még most itt nem tudja eldönteni, hogy hová is tartozzon, küzd a kötelességtudata és a józan esze között. A fiúk közül pedig magasan Elias viszi a prímet, imádtam a fejében lenni és vele együtt kínlódni, gondolkodni, harcolni és küzdeni. De természetesen sorolhatnám a többi szereplőt is, mindegyik nagyon jól megalkotott, egyedi karakter.
A történet pedig egyszerre izgalmas és kegyetlen, imádtam és gyűlöltem az írónőt, hogy ennyit bántja és kínozza a szereplőket. És a próbákat még nem is említettem, amit Eliasnak és Helene-nek ki kellett állnia! Egyszerre volt mindegyik ötletes, fantáziadús, egyszerűnek tűnő, de mégis majdnem kivitelezhetetlen.
Persze a történet nem csak egy "sima" kemény disztópia, hanem mellette egy olyan történet is, amelyet átjár a mitológia, a varázslat és ez még különlegesebbé teszi.

És a könyv vége? Úristen, kérem szépen azonnal a következő részt! Nem teszek fel kérdéseket, nehogy valamit elspoilerezzek, dedededededededede szeretném tudni, hogy kivel mi történik!

Összességében egy ragyogóan megírt történetet olvashattam, amit nyugodtan ajánlok fiúknak és lányoknak is, de inkább 16 éven felülieknek, mert azért vannak benne kemény részek is. Az írónőt pedig a kedvenceim közé tettem és alig várom, hogy újabb regényt vehessek a kezembe tőle!

Borító: Gyönyörű, figyelemfelkeltő, tökéletesen illik a történethez

Kedvenc karakter: Elias, Laia, Helene

Szárnyalás: maga a történet

Mélyrepülés: Sötétszirt és ami ott a képzés alatt folyik...

Érzelmi mérce: ez egy nagyon kemény világ. Van benne egy kevés romantika, de aki csak ezt keresi, az hiába teszi.

Értékelés: 

Blogturné extra - interjú fordítás az írónővel

Rengetegen mondják azt, hogy valahol a semmi közepén nőttek fel, de te tényleg ezt tetted: ha jól értem, akkor a gyerekkorodat a szüleid által vezetett motelben töltötted valahol a Mojave sivatag közepén. Milyen volt egy tipikus napod? A motelben sok érdekes emberrrel találkoztál?

Nem volt tipikus nap a motelben. Az gondolom, hogy egy dolog volt állandó: a félbeszakítások. A recepción lévő csengőt berregtették az emberek, akik szobát vagy törülközőt vagy útbaigazítást vagy cserét akartak. A telefon cseng és az emberek az árakat akarták tudni vagy beszélni akartak a vendégekkel. Egy csőtörés, egy kábelprobléma vagy zajpanasz. Valami mindig történt.

Egy könyvet tudnék megtölteni történetekkel. Ellopott bútorok, megrongált falak, erőszakos lakók, vendégek, akik fizetés előtt távoztak. Elég sok mindent láttunk.

A regény helyszíne nagyon hasonlít a Római Birodalomhoz és van benne egy pici a görög városállomokból is. Az írástudók és a katonák közti összecsapás majdhogynem a régi Spártára emlékeztetett, arra a helyre, ami háborúra és rabszolgaságra épült. Milyen történelmi kutatásokat végeztél a regényhez?

Mindig is érdekeltek a spártaiak, így kutatásokat folytattam az agogé képzéssel (Spártában a fiúk nevelése - ford. megj.) kapcsolatban, ami a regény katonai akadémiáját, Sötétszirtet ihlette. Ugyanígy kutatásokat végeztem az ókori római társadalommal, a névkonvenciókkal, az öltözködéssel, a fegyverzettel és a katonai hódításokkal kapcsolatban is. Olvastam arról, hogy hogyan bántak az ókori Rómában és az Egyesült Államokban a rabszolgákkal. Ez keményebb volt - néhány igazán kemény dolog volt benne. 

Elmondhatom, hogy azért imádom a fantasyt, mert nem kell szorosan kötődni a történelemhez. Így lehet egy olyan világom, amit az ókori Róma ihletett, de összekeverhetem az építészetet, beleszórhatok pár hindi és afrikai nevet és hozzátehetek egy kis közel-keleti mitológiát. Ezért olyan szórakoztató fantasyt írni. 

Voltál újságíró is, és úgy érzem meg kell említenem, hogy milyen párhuzamot látok a Római Birodalom - és a regényed helyszíne és a 9/11 utáni Egyesült Államok között. A fegyverkezés, a birodalom feletti bírálat, átható érzése az anti-intellektualizmusnak. Vagy olyat is látok, amit nincs ott?

Amikor a Birodalomra tekintek, akkor a náci Németországra, a mai Oroszországra és a katonailag szabályozott Szudánra gondolok. Az Arab Tavasznak nagy hatása volt rá - különösen, amikor olvastam / láttam azokat az erőszakos módszereket, amelyeket a diktátorok használtak a hatalom megtartásáért. 
A fenti helyeken - és a Birodalomban - alapvetően nem teheted fel ez a kérdést. Vagy talán igen, de tudod, hogy hamarosan halott leszel / bebörtönöznek / megkínoznak, stb.

A fiúk katonáknak való besorozása sajnos nem korlátozódik csak a fikcióra - vagy a múltra. Volt olyan bizonyos modernkori konfliktus, amire a Szunnyadó parázs megírásánál gondoltál?

A libériai polgárháború volt az első olyan incidens, aminek kapcsán arról olvastam, hogy gyerekkatonák tették ki a katonai erő nagy részét. Sosem felejtem el az egyik képet ebből az incidensből - egy kisfiúról, akinek a hátán egy plüssállatos hátizsák volt, mialatt egy fegyverrel célzott. Később, olvastam más gyerekkatonákról is a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kolumbiában, Burmában, Ugandában és Irakban. És most ez történik Szíriában is. Ez egyszerűen borzalmas és ez egy modernkori probléma. Rengeteget gondoltam rá írás közben.

Beszélnél egy keveset a nemi szerepekről a regényedben? A Szunnyadó parázsban jó néhány nagyon erős női karaktert ismerhetünk meg.

Csak megpróbáltam olyan női szereplőket alkotni, akik komplexek és egyediek. Ilyen nőkkel vagyok körülvéve. Amikor nyolcéves voltam, egy őrült férfi jött a motelbe és az exe szobaszámát követelte. Az édesanyám nem adta meg. A férfi elkezdte fenyegetni, mire anyu egy seprűvel és puszta vadsággal elriasztotta még úgy is, hogy a férfi egy fejjel magasabb volt nála és vagy 50 kilóval nehezebb. A valóságom tele van vagány nőkkel. Megpróbáltam, hogy ezt tükrözze a regény is.

Milyen érzés, hogy egy olyan regényt írtál, aminek ennyire erős visszhangja van? Ez inspirál? Vagy kissé aggaszt a következő műveddel kapcsolatban? Vagy érzel egyáltalán bármilyen különbséget?

Évek óta éreztem, hogy el akarom mondani ezt a történetet. Ez volt minden, amire csak gondolni tudtam - és megszállottja voltam (és még mindig az vagyok) a szereplőkkel és a világukkal kapcsolatban. Most, hogy a könyv készen van és megjelent és az olvasók is kapcsolatba lépnek a szereplőkkel - ez a legfurcsább érzés. Gyönyörű, de egyszersmind eléggé szürreális is. És a második művel kapcsolatban - csak remélni tudom, hogy lesz rá lehetőségem.


Nyereményjáték:
Laia legfőbb álma az volt, hogy egyszer Kehanni, vagyis mesélő válik belőle. És bár a sors közbeszólt, mostani játékunk során kiderítjük, milyen mitológiai lényekről szőhetett volna izgalmasabbnál izgalmasabb történteket, ha másként alakul élete.
Minden állomáson találtok egy leírást, melynek segítségével ki kell találnotok, milyen lényre gondoltunk, és a megnevezését beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. Amennyiben minden állomást teljesítetek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott példányok egyikét. 

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni, ellenkező esetben újat sorsolunk.

Az arab mitológiában olyan gonosz dzsinnek, akik Iblísz, a sötétség hercegének leszármazottai. Temetőkben és más, elhagyatott helyeken élnek. Képesek állandóan változtatni alakjukat, de mindig felismerhetőek maradnak szamár patáikról.


A blogturné további állomásai:
Február 15 - Kelly & Lupi olvas
Február 16 - Könyvvilág
Február 17 - Dreamworld
Február 18 - Deszy Könyvajánlója
Február 19 - Függővég

2017. február 13., hétfő

Dragomán György, Fiala Borcsa, Garaczi László, Gimesi Dóra, Grecsó Krisztián, Háy János, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Lakatos Levente, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Németh B. Eszter, Nyáry Krisztián, Tasnádi István: Az első


Nem egyszerű szavakat találni arra, amit az Elsőnek nevezhetünk. A különleges témáról tizenöt szerző mesélt, a Blogturné Klub bloggerei pedig bevállalták, hogy megteszik ők is.

Kövessétek végig a bejegyzéseket, és persze nyerhettek is, a Menő Könyvek jóvoltából az antológia 1 példányát.

Menő Könyvek, 2017
220 oldal
Besorolás: realista

Még előtte? Vagy régen túl, de még mindig olyan, mintha tegnap történt volna?
Legyen nagyon jó, vagy kevésbé, mindenki emlékszik AZ ELSŐ alkalomra. Amiről nem beszél senkinek. Vagy épp elmondja mindenkinek. Ami annyiféle történet, ahányan vagyunk.
Milyen nehéz szavakat találni ARRA, amit nevezhetünk szexualitásnak, intimitásnak, csak olyan nehéz nem orvosian, nem gügyögve, vagy épp vulgárisan. Ami nem csak a testről szól, hanem az érzésekről is. És ami, valljuk be, igenis fontos és szép része az életnek.
Tizenöt kiváló szerző vállalkozott arra, hogy egy-egy novellában megmutatja ezt a sokféleséget. Dragomán György, Fiala Borcsa, Garaczi László, Gimesi Dóra, Grecsó Krisztián, Háy János, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Lakatos Levente, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Németh B. Eszter, Nyáry Krisztián,Tasnádi István szövegei egytől egyig olyan történetek, amiket garantáltan nem felejtünk el. Ahogyan AZ ELSŐT sem.

Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre. Nemcsak azért, mert egy olyan témáról írt, ami szerintem mindannyiunkat érdekel, hanem azért is, mert olyan szerzők vetették papírra a gondolataikat, akik közül többet ismerek és nagyra becsülök.
Igen, elsősorban a téma, ami érdekessé tette ezt az antológiát. Emlékszem fiatal tiniként mennyire izgatott ez a téma bennünket is, de akkoriban két verzió volt a felvilágosításra: vagy a Bravo és egyéb tinimagazinokban találtunk erre vonatkozó cikkeket, amelyek - szerintem nem csak én gondoltam így, inkább viccesek voltak, mint oktató jellegűek - némelyiken nyüszítettünk a nevetéstől, vagy pedig ott voltak a száraz oktatóórák, ahol megpróbáltak minél kevésbé +18 karikásan előadni mindent, amit tudni akartál a szexről (vagy amit ők akartak megosztani velünk ebből).

Igazából ez sem egy oktatókönyv, hanem inkább különféle megközelítésből olvashatunk az "elsőről". Sokkal színesebb, sokkal mélyrétűbb, én nagyon szívesen adnám minden tinédzser kezébe ezt a könyvet. Élveztem, hogy mind a két nem szemszögéből megismerhettük a félelmeiket, azt, hogy nemcsak a lányok lehetnek tapasztalatlanok, hanem a fiúk is éppúgy izgulnak az első nagy esemény előtt, mint ahogy mi is:). Bemutatott szép szerelmes együttlétet, olyat, ahol az első szerelem teljesült így be, olyat, ahol "essünk már túl rajta", de a másik oldalt is, amelyről az emberek nem szívesen beszélnek.

Egy-két kivétellel az összes novella tetszett, de kettőt emelnék ki belőle.
Az egyik Lakatos Levente, Minden, ami feledhetetlen című novellája volt. Levente írásait amúgy is nagyon szeretem, kíváncsian vártam, hogy erről a témáról mit fog írni. De nem csalódtam benne, ez a történet is hozta a megszokott színvonalat: két teljesen más környezetből származó tinédzser szerelme, beteljesülése és ami azután jön. Ez egy olyan téma, amiről fontos beszélni, mert a védekezés nemcsak a nem kívánatos terhesség elkerülése miatt fontos. Egyszer láttam egy nagyon megrázó filmet pont ezzel a témával kapcsolatban (címet nem mondok, szerintem a filmet anno be is tiltották) és ez a novella hasonló érzelmeket korbácsolt fel bennem, mint anno az a film.
A másik novella pedig Mészöly Ágnes, Nem öl meg című novellája. Ez egy rettentő megrázó történet. Valami teljesen másra számítottam, de amit kaptam végül, attól a hideg is kirázott. Pedig ilyen is van, sajnos. És jó, ha a tinédzserek, kamaszok erre is számítanak.

Összességében tetszett ez az antológia, érdekes volt, néhol nosztalgiázhattam egy picit, mert pár novella abban a korszakban játszódott, amikor még én is tinédzser voltam (jesszusom, ennyire öreg lennék már?:))) Bár pont ez a nosztalgia vetette fel bennem azt a kérdést, hogy nem lett volna jó, ha egy-két író a mai korszakot is belefűzi valamelyik novellájába? Hiszen pont a mai fiatalságnál értektelenedett el leginkább az első alkalom és egy görbe tükör talán elgondolásra késztette volna őket is.

Borító: Érdekes, figyelemfelkeltő, de számomra nem adja át, hogy mi is várható a könyvben

Értékelés: 

Nyereményjáték:
Az elsőben 15 ismert szerző írásait olvashatjátok el. Vajon felismeritek képről a novellák íróit? Nos, a mostani játékunk során ez kiderül! 
Minden állomáson megtaláljátok egy író képét, a feladatotok pedig, hogy rájöjjetek, ki ő, és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



A blogturné további állomásai:
Február 7 - Sorok között
Február 9 - Szembetűnő
Február 11 - Zakkant olvas
Február 13 - Kelly Lupi olvas

Egy téma, öt borító #41 - Blogturnés borítók

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :) 

AZ EHETI TÉMA :

BLOGTURNÉS BORÍTÓK



Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség (Kegyetlen szépség #1)
C. J. Redwine: Az árnyékkirálynő (Ravenspire #1) (sajnos itt jobb borítóképet nem találtam, pedig élőben gyönyörű ez a borító...)

És a kedvenc:


Cassandra Clare: Éjfél kisasszony (Gonosz Fortélyok #1)

Megosztanád az 5 kedvenc blogturnés borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)

2017. február 8., szerda

Sarah J. Maas: Queen of Shadows - Árnyak királynője (Üvegtrón #4)


Celaena Sardothien a.k.a. Aelin Galathynius, Terrasen királynője visszatért és erősebb, mint valaha. Tavaly decemberben jelent meg a nagysikerű fantasy sorozat, az Üvegtrón negyedik része, az Árnyak királynője. A Blogturné Klub tagjai pedig ismét egy turnéra invitálnak minden rajongót. Tartsatok velünk, mert az értékelések mellett érdekességeket tudhattok meg a legújabb Üvegtrón regényről, illetve a három legügyesebb és legszerencsésebb olvasónk pedig a könyv egy-egy példányával lehet gazdagabb!

Könyvmolyképző, 2016
816 oldal
Fordította: Hetesy Szilvia
Goodreads: 4,61
Besorolás: fantasy, YA

Első a bosszú, a többi várhat…

Celaena Sardothien mindenkit elvesztett, aki a szívéhez közel állt, végül mégis visszatért a birodalomba, hogy bosszút álljon, felszabadítsa egykor dicsőséges királyságát és szembeszálljon múltja árnyékaival…
Tiszta szívéből elfogadta, hogy ő Aelin Galathynius, Terrasen királynője. De mielőtt visszaszerezné a trónját, harcolnia kell.
Küzdeni akar unokatestvéréért, aki harcosként az életét is kész feláldozni érte, a barátjáért, aki egy borzalmas tömlöcben sínylődik, és a kegyetlen király rabságában tengődő népéért, akik rendületlenül várják eltűnt királynőjük dicső visszatérését.

Folytatódik Celaena utazása, mely fenekestül forgathatja fel az életét.

Kövesd és éld át szenvedélyes és időnként fájdalmas kalandjait!

Ezúttal picit rendhagyó értékeléssel készültünk - jó olvasást hozzá:) !

Andie (Függővég) és jómagam (Lupi - Kelly & Lupi olvas).

Borító: Gyönyörű. Olyan vérzivataros, mint amilyen maga a történet.

Kedvenc karakter: Aelin, Dorian, Lysandra, Manon

Szárnyalás: Aelin / Celeane karakterfejlődése

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: van benne romantika is itt-ott, de a fő hangsúly most nem ezen van

Értékelés:

Nyereményjáték:
A mostani nyereményjátékunkban mesteri anagramma tudásotokat kell hasznosítanotok. Aelin fontos információkat kapott néhány Üvegtrón szereplőről egyik szövetségesétől, ám a biztonságuk érdekében kódolva kellett megírniuk az üzenetet. A ti feladatotok az, hogy segítsetek megfejteni kikről szólnak ezek az információk. Tehát négy Üvegtrón szereplő nevét keressük.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válaszok elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

csalt mord na


A blogturné további állomásai:
Február 5 - Könyvvilág
Február 8 - Kelly & Lupi olvas
Február 8 - Függővég

2017. február 6., hétfő

Egy téma, öt borító #40 - fekete

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :) 

AZ EHETI TÉMA :

FEKETE



Mia Castile: Generations: Book of Enlightenment (Generations Saga #1)

És a kedvenc: 


Mallory McCartney: Black Dawn

És van egy kakukktojásom, ami egyszerre borító is meg nem is, de egyszerűen annyira megtetszett a különlegessége, hogy nem tudtam volna kihagyni. :)


Gabrielle Prendergast: Zero Repeat Forever (Zero Repeat Forever #1)

Megosztanád az 5 kedvenc fekete borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:) 

2017. február 1., szerda

W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete (Egy kutya négy élete #1)


Minden kutya a mennybe kerül… kivéve, ha elintézetlen feladatuk maradt itt, a Földön. De mi lenne a kutyák küldetése? Többek között erről szól W. Bruce Cameron lenyűgöző regénye, amiből film is készült - most elcsíphetitek a mozikban is.

A regényről a Blogturné Klub négy bloggere mondja el a véleményét, és nyereményjáték is van, aminek a fődíja egy példány a regényből.

Könyvmolyképző, 2017
352 oldal
Fordította: Varga Csaba
Goodreads: 4,35
Besorolás: fikció

Minden ​kutya a mennybe kerül… kivéve, ha elintézetlen feladatuk maradt itt, a Földön. 

Lenyűgöző történetünk főszereplője, egy aranyos kutyus nem egy, de több életen keresztül próbál meg rájönni arra, hogy mi is az élete célja. A Kutyás történet más, mint a többi megszokott, cuki kis kutyusokról szóló megható regény. Az élet legalapvetőbb kérdésére keresi a választ: miért vagyunk itt? Hősünk, Béni maga is megdöbbenve tapasztalta, hogy lenyűgöző szépségű, aranyló szőrű kiskutyaként született újjá, miután végigélte egy korcs, kóbor kutya tragikusan rövid életét. Az új lehetőséget kihasználva eljut a nyolcéves kisfiú, Ethan ölelő karjába. Együtt számtalan lélegzetelállító kalandot élnek át, és közben Béni megtanulja, hogyan legyen jó kutya. 

Hősünk kalandja azonban nem ér véget azzal, hogy egy szerető család kedvenc háziállata lett. Ismét újjászületik, és vaksin pislogó kölyökkutyaként megint csak azt szeretné kideríteni, hogy képes lesz-e valaha is rájönni a létezése értelmére. 

Béni története szívet melengető, lényeglátó, és gyakran elképesztően mulatságos olvasmány. A Kutyás történetben nem csupán négylábú barátunk számos életének megrázó és mulatságos kalandjait ismerhetjük meg, de feltárul előttünk az is, ahogy egy kutya látja az emberi viszonyokat. Megismerhetjük, hogy milyen erős kötelék fűz minket legjobb barátunkhoz. 

A megragadó és magával ragadó, gyönyörű történetből kiderül, hogy a szeretet halhatatlan, hogy hűséges barátaink örökre itt maradnak velünk, és hogy a földkerekségen minden teremtmény azért született, mert megvan a maga oka, mert értelme van az élhetésének.


Egy kiskutya. Egy kutya barátsága és társasága. Hányan álmodoztunk (és még álmodozunk) is erről? Kiskamaszként én is nagyon szerettem volna egy kiskutyát. Addigra már volt papagájom, csigám, (vidéken macskám, kopasznyakú kakasom), de egy kutya az más. Hatodikos lehettem, amikor a Szinák-Veress Kutyakalauzt már betéve tudtam, sőt az osztályunkat is végigfertőztem. Anyuék végül beadták a derekukat és egy jeles bizonyítványhoz kötötték az áhított kutyát. Év végére egy négyesem lett volna, testnevelésből, de az osztályfőnököm kikönyörögte a tornatanárunktól, hogy kapjam meg az ötöst, mert akkor meglesz a blökim, neki és az osztálynak pedig nem kell több kutyakiállításra mennie (Edit néni halálosan rettegett a kutyáktól:) és nem kell reggeltől-estig kutyákról hallgatnia. Saci néni pedig belement - megígértetve, hogy nem leszek sem akrobata, sem pedig hivatásos sportoló, én pedig boldog gazdája lettem Ámornak, egy koromfekete cocker spániel kölyöknek, "aki" 11 évig volt jóban-rosszban a társam, a legjobb barátom, a cinkosom. Akkor is szeretett, ha elviselhetetlen voltam, vígasztalt, ha megbántottak, velem örült mindennek és fáradhatatlan lelkesedéssel viselte azt, hogy mindenre meg akartam tanítani. Imádtuk egymást.

Erre a kicsit hosszas bevezetőre azért volt szükség, hogy lássátok, mennyire szeretem a kutyákat. A könyvtáram hatalmas részét teszik ki kutyás regények, a kutyákkal kapcsolatos szakkönyvek. Szóval méltán mondhatom, hogy olvastam már annyi kutyás regényt, hogy meg tudjam ítélni, egy róluk szóló történet megérdemelje-e a "tökéletes" jelzőt. És ez a könyv megérdemli, hiszen ez az egyik legszebb "szerelmi vallomás" a kutyákhoz. 
Ettől a könyvtől nem leszel okosabb, nem fogod tudni jobban kiképezni, nevelni vagy etetni a kutyádat, viszont az biztos, hogy a könyv befejezése után másként fogsz mind a saját, mind az összes többi kutyára ránézni. Ezt megígérhetem.
Négy különböző kutya történetét ismerhetjük meg, de a négy kutya mégis összekapcsolódik, hiszen a valóságban csak egy kutyáról beszélünk, aki négy különböző testben születik újjá, de érdekes módon mindig emlékszik az előző életére és ez segíti őt abban, hogy jobban megértse az embereket és még többet adhasson magából. Mind a négy történet fontos a maga nemében, hiszen különböző emberekkel és családokkal ismerkedhetünk meg, láthatjuk, hogy milyen az, amikor egy kutyát csak hóbortból vesznek magukhoz az emberek, hogy milyen apróságokon múlik az, milyen sorsa / élete lesz egy kölyöknek. A regény végén én is sokat gondolkodtam azon, vajon Ámornak milyen élete volt. Megkapott-e mindent nálunk, vajon eléggé szerettük és megértettük-e őt. Nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni. 
Tóbi/Bailey/Ellie/Cimbi pedig lelkesen vezet be minket a kutyák életébe, megmutatja, hogy ők hogyan látnak minket, az életünket és hol viccesen, hol pedig szívszorítóan narrálja nekünk a történetét. 

"Nagyapó és Nagyanyó beállított ugyan egy hétre, de ez távolról sem volt annyira vidám, különösen, amikor Apu és Nagyapó között éles szóváltásra került sor. Kettesben voltak a hátsó udvaron, és kukoricát morzsoltak. 
Éreztem, hogy mind a ketten nagyon mérgesek. Úgy véltem, hogy azért gurultak dühbe, mert a kukorica torzsája teljességgel ehetetlen. Ezt nemcsak a szagából következtettem ki, hanem mert meg is kóstoltam."

A történet gyönyörűen visszaadja, hogy a szeretetnek mennyi különböző formája létezik, lehet látványosan, de semmitmondóan szeretni, lehet gyermeki, de mégis mennyire szoros, lehet csendes, de annál többet mondó és így tovább. Négy történet, de mindegyik más mondanivalóval. Nekem talán a második tetszett a legjobban, Bailey története. Biztos vagyok benne, hogy az írónak is ez volt a célja, hiszen ez a történet lett a legrészletesebb és igazából emiatt válhatott Bailey végül azzá, akitől a regény végén elbúcsúzunk.
És ha már a búcsúról beszélünk. Az első történet kivételével - bár a történet brutális és szívszorító, de valahogy mégis olyan gyorsan történt ott minden, hogy mire észbe kaptam már vége is lett, - mindegyiket megkönnyeztem. Az író tökéletesen tudta, hogy egy-egy részt hogyan fejezzen be úgy, hogy akinek volt már kutyája és búcsúznia kellett már tőle, az mit érezhetett. 

"Egy jó kutya legfőbb dolga az, hogy az emberek oldalán legyen. Elkíséri őket, függetlenül attól, hogyan is alakult az életük. "

Összességében egy gyönyörű történetet olvashattam, amit mindenkinek csak ajánlani tudok - lányoknak-fiúknak, fiataloknak-időseknek, kutyásoknak és leendő kutyásoknak:). Olvassátok el és akkor biztosan megértitek, hogy mekkora szeretet és milyen megfelelni akarás van minden kutyában és hogy ezt megtapasztalhassuk, csak rajtunk múlik.



Borító: Tökéletes. Ezerszer jobban tetszik, mint az első variáció.

Kedvenc karakter: Tóbi, Bailey, Ellie, Cimbi és Ethan :)

Szárnyalás: az egész történet

Mélyrepülés: hogy néha az emberek mennyire nem érdemlik meg egy kutya barátságát

Érzelmi mérce: megható, szívszorító, néhol megmosolyogtató történet

Értékelés: 

Blogturné extra - borítók:
Ez a könyv rengeteg országban megjelent és a sok kiadás közül mutatnék meg nektek pár borítót.

Angol borítók:


Török, bolgár és cseh borítók:


Ausztrál, német és kínai borítók:


Portugál, olasz, thai borítók:



Nyereményjáték:
Végy egy kisgyereket és egy kutyát, és máris kész a kasszasiker - tartja a gonoszkás mondás. Mi nem bánjuk, szeretjük a kutyás filmeket. Az Egy kutya négy élete adaptáció kapcsán a játékunk során a feladat a következő: ismerjétek fel, hogy az adott képen szereplő kutya melyik filmben volt látható, és írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



A blogturné további állomásai:
Január 29 - Sorok Között
Január 30 - Szembetűnő
Február 1 - Kelly & Lupi olvas
Február 4 - Deszy Könyvajánlója

Rendszeres olvasók