Szaszkó Gabriella: Végtelen

A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Szaszkó Gabriella új önálló regénye a Végtelen. A regény a közeljövőben játszódik, amikor már tudományosan bizonyított tény a lélekvándorlás, néhány “szerencsés” kiválasztott terápiás célból a múltba utazhat, megfejteni a mentális betegségük eredetét. Kövesd végig a blogturné állomásait, a játékunk során megnyerheted a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!

 

Maxim Könyvkiadó 2022. június 9.

400 oldal

Goodreads: 4,67

Besorolás: mentális betegségek, lélekvándorlás, felnőtt, zene

Daniel Pollack negyvenhárom éves zongoraművész, aki hat éve, felesége halála óta nem hagyta el tóparti háza biztonságát – agorafóbiában és szorongásban szenved. Tetőtéri hangszigetelt szobájában komponál, és albumokat készít. Tinédzser fiával, Aaronnal úgy élnek együtt, mint két idegen.
Minden megváltozik, amikor Danielt beválogatják egy kísérletbe. Egy új tudományos áttörés bebizonyította, hogy a lélekvándorlás létezik, és kifejlesztettek egy olyan szert, ami lehetővé teszi az utazást korábbi életekbe. Az orvostudomány így kívánja gyógyítani az előző életekből hozott traumákat. Daniel eleinte ellenáll, de mivel szeretne visszatalálni a fiához, végül úgy dönt, részt vesz a kísérletben és az ahhoz kapcsolódó terápiában. Bele is vág az életei közötti utazásokba, melyek során számos megrázó élményt kell újra megtapasztalnia, és sok titokra derül fény.
Időközben megjelenik az életében a fia barátnője, Hazel, akivel kapcsolata az első pillanattól kezdve különös, és csak egyre különösebb lesz. Összekeverednek a jelen és a múlt szálai, és kétségessé válik, hogy a kísérlet végül segítségére lesz-e Danielnek, vagy végképp romba dönti az életét.

Akik ismernek, tudják, hogy Szaszkó Gabi az egyik kedvenc magyar íróm, minden regényét olvastam, azt a bizonyos elsőt pedig jóval a megjelenés előtt, előolvasóként. Drukkolok minden új regényének, és eddig tökéletesen betalált az ízlésembe a könnyűnek éppen nem mondható témáival. A Végtelen fülszövegét olvasva borítékolható volt, hogy ismét komoly témákkal fogok találkozni, fel is keltette az érdeklődésemet, alig vártam, hogy a blogturnésokkal megkapjuk a kiadótól.

Aztán ahogy elkezdtem olvasni, a fejemben kettévált ez a történet. Az egyik része nagyon érdekelt, és faltam az oldalakat, amikor a lélekvándorlással kapcsolatos utazások történtek, és hihetetlen módon belassultam, amikor Daniel jelenbéli jelenetei zajlottak. 

Már a Kora februárban is imádtam a szerző sci-fi ötletét, az öt évnyi emlékkiesést, úgyhogy örültem, hogy itt is hasonlóan egyedi lesz a téma. Nem mondom, hogy hiszek a lélekvándorlásban, de nem is zárkózom el, az biztos, hogy nagyon érdekel ez a felvetés.

A 2050-es években, amikor a regény játszódik, már a tudomány felfedezte, hogy az emberek lelke újjászületik, a lélekvándorlás egy tudományos tény. Egy különleges módszer segítségével néhányan lehetőséget kapnak visszautazni az előző életeikbe, kizárólag terápiás céllal. Ezek a kísérleti alanyok mentális betegek, akiknél segíthet ez a módszer abban, hogy rájöjjenek, milyen traumák érték őket, ami kihat a jelenlegi életükre. Főszereplőnket is kiválasztják, bár nem könnyen áll rá a dologra, végül talán a fia megjegyzése a döntő, aki szerint érdemes lenne megpróbálnia, hiszen nem igazi élet, amit agorafóbiásként él. Danielnek nem ez az egyetlen mentális problémája, hat éve özvegyült meg, ez a trauma kihúzta a lába alól a talajt, a zongoraművész karrierje kettétört, egy csúnya baki után már semmilyen élő szereplést nem vállalt. Azóta nem mozdul ki otthonról, online tartja a kapcsolatot a világgal, és ami a legeslegnagyobb probléma, szinte idegenek lettek egyetlen fiával. Aaron 11 évesen veszítette el az édesanyját, szüksége lett volna egy szerető apára, az együttes gyászfeldolgozásra, de Daniel ennek nem tudott megfelelni.

Három korábbi életig van lehetőség visszamenni, és ezeknek az utazásoknak én minden percét élveztem. Az első nagyon különleges volt, nem lövöm le a poént, de egészen elképesztő emlékeket idézett fel a szerző egy másik könyvével kapcsolatban. A következő élet még furcsább, hiszen itt nemet is vált Daniel, de még mindig csak részben talál válaszokat, így hamar eljutunk a harmadik, a legrégebbi még elérhető életéig, ami az angliai Cornwall-ba viszi. A második világháború utáni ötvenes években, egy tengerparti településen éli az életét, egy gazdálkodó egyetlen fiaként. Daniel hamar a megszállottja lesz William Penrose életének, alig várja a terápiákat, amit Victoria, a terapeutája online felügyel, ő figyeli, ahogy "alszik", utána együtt kielemzik az átélteket, már amennyit Daniel elmesél. Őszintén szólva én is türelmetlenül vártam minden egyes időutazást, mert Will élete kegyetlenül valóságos volt, tanulságos és szívszorító. Will elég magányos volt addig, míg a farmra nem kerül kisegítőként a hozzá hasonló korú James Moon, aki a barátja lesz, támogatója, aki végre felnyitja a szemét, és bebizonyítja, hogy igenis van esélye elérni az álmait. 

Szépen kialakultak a párhuzamok a való élet, és a távoli múlt között, ennek az egyik legfontosabb összekötő eleme a zene volt. Will kezdetben magányosan játszott a sziklaszirten, a nehéz munka után röpke kikapcsolódásként zenélt, később már fellépett a környéki kocsmákban, és ezt Moon-nak köszönheti, aki kiállt mellette, biztatta, az apja ugyanis nagyon ellenezte a "buzis" hegedülést. A zene természetesen végigkíséri az egész regényt, és támadt is egy kis dejavu érzésem, ugyanis pár könyvvel ezelőtt olvastam A Note of Madness-t, és ott is a Spotify segítségét hívtam a vonatkozó zenék lejátszásához, és most is meghallgattam minden megemlített darabot, aztán már maguktól jöttek a felajánlott lejátszási listák. Új felfedezéseket is tettem, úgyhogy köszönöm az élményt a szerzőnek, a zene szeretetének erejét tökéletesen visszaadta a lapokon.

Nem halogathatom tovább, rá kell térnem a számomra elfogadhatatlan részhez, ami tulajdonképpen a jelenben zajló események nagy részét érinti. Ez egy szubjektív vélemény, természetesen emberek vagyunk, mindenkinél máshová esik az a bizonyos határ, amit még befogad egy fikció kapcsán. Sok mindenfélét olvastam már, elég edzettnek érzem magam, de nekem ez egy olyan cselekményszál, amit nem tudtam elfogadni, azonosulni meg semmilyen szinten sem. Talán csak én vagyok érzékenyebb, ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie. 

Daniel egy 43 éves érett férfi, akinek ugyan mentális problémái vannak, de ez nem menti fel az alól, hogy hogyan volt képes összejönni a házukba átmenetileg beköltöző, még éppen kiskorú lánnyal. A szerző nagyon késélre tette Hazel korát, ugyanis az első találkozásuk után kb. két héttel lett 18 éves, de ez az elején még nem ismert. Ami viszont ismert, hogy mint Aaron barátnője van jelen. A lány "véletlenül" folyton összefut Daniellel a konyhában és próbál beszélgetni vele, akire nagy hatással van a lenge öltözékű, gyönyörű, cserfes táncos lány. Innen már csak egy lépés, hogy napi rutinjukká váljon,  délutánonként a férfi zongorázik, Hazel meg táncol rá. Aztán a lány bizonygatja, hogy nincs köztük Aaronnal semmi komoly - "csak szex" -, és lépésről lépésre behálózza a férfit, amíg végül az nem is tud ellenállni neki, sőt meggyőzi magát, hogy végül ő kezdeményezett. Felmentés ugyan nincs erre, de legalább megvárta a konkrét nagykorúságot.

Én nem tudtam ezt nem szülőként olvasni, aki tanúja volt már két lánya felnőtté válásának, akiknek meg még számos barátnőjük is volt, tehát valamennyire ismerem a fiatal lányok lelki világát, hogy finoman fogalmazzak. Nekem Hazellel kapcsolatban túl sok dolog hiteltelen volt, olvasóként sem tudok mindent elfogadni. Számos megvezetés, hazugság történt, ami alól nincs felmentés, hiába az utólagos nagy magyarázkodás. Épp ezért Hazel karaktere taszított, mert ha valaki igazán szeret valakit, akkor nem hazudik neki, nem hagyja, hogy bajba keveredjen. Hazel pedig sok mindenről tudott. Azt elismerem, hogy próbált Daniel állapotán segíteni, talán el is ért valamit, de attól ő még nem egy orvos, mert átélt hasonló dolgokat, nincs két egyforma eset, akár rosszul is elsülhetett volna az egész. Hogy a stílusáról is mondjak valamit, a falra másztam attól, hogy minden irtó volt, irtó menő, irtó jó, irtó bármi. Később aztán rájöttem, hogy ez egy 2050-es évekbeli szleng lehet, mert Daniel is előszeretettel használta. Szóval Hazel kétségtelenül egy erős hatást kiváltó karakter, de az én szemszögemből nem hiteles.

Danielről ezek után mit mondhatnék?  Őszintén szólva, ijesztő volt olvasni a rohamait, a szenvedését. A szerző roppant érzékletesen írta le ezeket, totál átérezhető volt számomra is, a szívem megdobogtatta rendesen. Ugyanakkor a fentebbieken túl is nagyon haragudtam rá Aaron miatt, akivel sikerült majdnem végérvényesen elcseszni a kapcsolatát. Önző volt Becca halála után, és világjárványok ide, fóbiák oda, észre kellett volna vennie, hogy konkrét segítség kell a fia mellé, hiszen beismerte, hogy beteg, saját maga nem tud megbirkózni a helyzettel. Daniel tökéletes hozta a mentálisan beteg ember karakterét, és tapasztaltam rajta előremenetelt, fejlődést, ami az ő esetében még jelentősnek is mondható.

Aaront inkább áldozatnak láttam, igaz, hogy anyagilag mindent megkapott, de valódi törődést nem. Őrültségeket csinált, megbocsáthatatlan dolgokat, hiszen ezek tulajdonképpen bűncselekmények, mégsem tudtam elítélni maximálisan, mert sérült volt, ezt a végén elég konkrétan bebizonyította. De volt itt még más is, amit nagyon nem értettem, és ebben a dologban a szerző következetesen Hazel szájába is ugyanazokat a mondatokat adta, hogy nincs értelme kapcsolatról beszélni 17-18 évesen. Ez akkor azt jelenti, hogy nem keresik ebben a korban (mármint 2050 körül) a fiatalok a szerelmet, már nem is akarnak járni egymással? Elég csak a szex?  Ez nagyon reménytelen jövő lenne, és végtelenül elszomorító. Én hiszek abban, hogy egy fiatal szív mindig is keresni fogja a szerelmet. Mások remélhetően nem ilyenek, mint ez a két fiatal. Illetve Hazel talán mégsem volt ilyen, csak éppen rossz időben élte meg a szerelmet.

Tetszett a befejezés meg nem is. Az apa-fia kapcsolat elrendeződésnek természetesen örültem. De Hazel epilógusa mintha felmentést akarna adni Danielnek, mintha ez bármire is felmentés lehetne. Az érintetteket legjobban feszítő kérdésre itt választ kapunk, kérdés, hogy ki mit gondol róla, érdemes-e ezt  tovább feszegetni egy másik történetben.   

Egy összetett, erős érzelmeket kiváltó, elgondolkodtató regényt olvashattam, amelyben különleges karakterekkel ismerkedhettem meg, a jelenben és a múltban egyaránt. A múlt szereplői voltak a nagy kedvenceim. Ötletes és szépen kivitelezett a világfelépítés, nagyon élveztem a múltba tett utazásokat, ez igazi kuriózum volt. A több szálon futó feszültség végig kitart, egészen a regény csúcspontjáig, és az epilógus még lazán rádob egy lapáttal. Nagyon örülök, hogy olvashattam ezt a regényt, sokat hozzátett például a zenei világomhoz, újra ráébresztett a végtelen szabadságvágyamra, és alaposan kirántott a komfortzónámból, olyan érzelmeket átélve, amelyek miatt  érdemes egyáltalán olvasni. 

Képek:Pinterest

Borító: Nagyon szép, kifejező a borító.

Kedvenc karakter: James Moon, William Penrose

Szárnyalás: James Moon

Mélyrepülés:  Hazel 

 

Érzéki mérce: Néhány jelenet felkorbácsolja az érzelmeket, de grafikus ábrázolás nincs, ennek ellenére  csakis felnőtteknek ajánlom a regényt.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

 

A játékunk során Szaszkó Gabriella korábbi regényeiből adunk meg minden állomáson egy-egy idézetet.  Nincs más dolgotok, mint felismerni és beírni a vonatkozó regény címét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

“Pár évvel ezelőtt úgy éreztem, hogy a házassági papírokkal egész életemre megvettem a mentességet a szerelmi bánat ellen. Mintha egyetlen délután és két fogadalom bárkinek bármi biztosítékot adna arra, hogy három év múlva is ugyanaz az ember marad.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások:
06.19 Kelly és Lupi olvas
06.22 Fanni’s Library
06.25 Sorok között
06.28 Ink, Maps & Macarons

Sarah Vaughan: Egy botrány természetrajza

 

Sarah Vaughan elgondolkodtató regénye a #metoo margójára… Az izgalmas Netflix sorozat, az Egy botrány anatómiája alapjául szolgáló könyv turnéját követhetitek ezúttal végig, ha bloggereinkkel tartotok, s melynek végén ezúttal is egy példányt várhat rátok a kötetből, ha velünk játszotok!

General Press, 2018

344 oldal

Fordította: Szabó István

Goodreads: 3,68

Besorolás: krimi, rejtély

Sophie ​férjét, a szerető családapát, a karizmatikus és sikeres közszereplőt szörnyű bűncselekménnyel gyanúsítják. Az asszony kétségbeesetten próbálja megvédeni a családját, szilárd meggyőződése ugyanis, hogy James ártatlan. Sophie egykor feladta az egyéni karrierterveit a közös céljaikért, és pontosan tudja, mennyire sérülékeny a sokak által irigyelt boldogságuk. Annak idején Oxfordban, a kapcsolatuk elején is egyik pillanatról a másikra következett be a tragédia… A vád képviselője, Kate tapasztalt ügyész, akinek egyetlen célja, hogy kiderítse az igazságot. Biztos az államtitkár bűnösségében, és mindent megtesz azért, hogy elítéljék a férfit. A bizonyítás azonban nem egyszerű, hiszen két volt szerető legintimebb pillanatának a részleteit kell tisztázniuk.

Sarah Vaughan első regénye pergő cselekményű bírósági és megindító családi dráma, amelyben a szereplőknek a legféltettebb titkaikról is vallaniuk kell. A saját múltjukkal való szembenézés során pedig kiderül, kik a történet valódi áldozatai.

Őszinte leszek, a Netflix sorozatát előbb láttam, mint ahogy a könyvet olvastam volna, így nagy meglepetés nem ért a történettel kapcsolatban. De, mint sok másik esetben, amikor a tévésorozat nagyon tetszett, most is kíváncsi voltam, hogy ad-e a könyv valamivel többet, mint a sorozat (igen, adott).

A történet, ahogy a cím is mutatja, egy botrányból indul ki. James Whitehouse államtitkárt megvádolja a szeretője azzal, hogy megerőszakolta. A szerető feleség, Sophie nem hiszi el a történteket és megpróbál kiállni a férje és családja védelmében.

"Ellenfelük" Kate Woodcroft ügyész, aki viszont mindenáron szeretné bebizonyítani, hogy a szeretőnek van igaza és James nem más, mint egy közönséges erőszaktevő, akit a rangja megvéd a mindenkori igazságszolgáltatástól.

Forrás: Netflix

Ez így mondhatjátok, hogy egy sima, egyszerű történet, ilyet hallunk, olvasunk naponta a hírekben, a bulvársajtóban. Ez így is van, de a Sarah tett róla, hogy ennél többet kapjunk ebben a regényben. A szereplők saját szemszöge (főleg Sophie és Kate kapott rengeteg időt) nagyon mély betekintést nyújt a lelkivilágukba, mit is érezhet egy feleség, aki épp megtudta, hogy az imádott férje más nővel csalta meg és mint jó feleségként ki kell állnia és jó arcot kell vágnia ahhoz, hogy nap, mint nap végighallgatja a bíróságon, hogy a férje mit csinált egy másik nővel.

Kate pedig harcol azért, hogy lerántsa a leplet az államtitkár úrról azzal, hogy nem mind arany, ami fénylik hiszen az, hogy végtelenül sármos, híres és befolyásos, még nem mentesíti az alól, amit tett / tehetett.

Mondjuk ez a harc nekem picit hiányos volt, mert az általam látott filmekben és olvasott regényekben az ügyész (ahogy a védőügyvéd is) elég sokat nyomoz, keresi a hiányzó láncszemeket, itt pedig annyit láttam csak, hogy Kate a szerető vádjára támaszkodik, nem nagyon nézett utána semminek.

De az is igaz, hogy ez a regény nem a nyomozásról szól. Itt emberi sorsokat ismerhetünk meg, méghozzá elég alaposan.

James és Sophie is Oxfordba jártak egyetemre. A híresek és gazdagok világát élték, számukra (illetve főleg a fiú számára) az egész csak egy jó szórakozás volt, bármit megtehettek úgy, hogy apuci-anyuci majd elsimítja a problémákat.

De kapunk egy rejtélyes plusz szereplőt is a visszatekintés évei alatt, mégpedig Hollyt. Róla annyi tudunk csak, hogy rettentően okos és azon kevesek közé tartozik, akik nem a szüleik kapcsolatai révén jutottak be erre a híres egyetemre, hanem a saját szorgalmuk, eszük és hozzáállásuk miatt. Sajnos az ész itt nem elég, mert a fiatal lány nem igazán tud beilleszkedni az egyetemi életbe. Egészen addig, ameddig az egyetem két "sztár" lánya fel nem karolta..

Amikor a sorozatot néztem / könyvet olvastam, sokáig nem tudtam, hogy Holly mit keres a történetben és hogyan kapcsolódik a jelenhez. Aztán, amikor leesett, hatalmasat csattant :D és fogtam a fejem, hogy én erre miért is nem jöttem rá!

Igazából a vád a nemi erőszakról csak a jéghegy csúcsa. Itt sokkal több van a felszín alatt és ezt mutatja be a szerző nekünk, lassan indítva, majd a végén eléggé felgyorsítva a cselekményt. Ki mond igazat? Vajon tényleg erőszak történt vagy a sértett fél fújja csak fel a dolgot? James tényleg annyira feddhetetlen? Vajon a sármja feljogosítja arra, hogy bármelyik nőt megszerezze, akár úgyis, hogy a másik nem akarja őt? Egyáltalán szükség van arra, hogy erőszakodkodjon, amikor bármelyik nőt megkaphatja? Egy szerető családapa és férj képes ilyen borzalomra? És ha igen, akkor már megtette-e ezt korábban is vagy ez egyszeri botlás volt?

Ami számomra nagyon tetszett, az az újabban már megszokott kettős szálvezetés. Az egyik a jelenben, a másik a múltban játszódik. Látszólag két egymástól teljesen eltérő történet, de végül mégis egybe fut a kettő és minden értelmet kap. Sarah Vaughan ezt az új módit nagyon ügyesen játszotta ki, számomra élmény volt mind a két szálat végigkövetni és rádöbbenni a végén az igazságra.

És a történet vége? Bár nem hiszem, hogy mindenki meg fog elégedni vele, nekem megfelelt így a befejezés.

Összességében tetszett a regény, már a tévésorozatot is szinte egy ülőhelyemben végignéztem és a regény ehhez számos plusz kiegészítést nyújtott. Én mindenképpen azt javaslom, hogy először a könyvet olvassátok el, úgy nagyobb lesz az élmény (és a csattanó is), de utána érdemes megnézni a tévésorozatot is.

Borító: Szerintem tökéletesen illik a történethez, nekem nagyon tetszik

Kedvenc karakter: Sophie, Kate

Szárnyalás: ahogy Sophie szépen lassan a sarkára állt

Mélyrepülés: ami történt...

Érzelmi mérce: engem leginkább megrázott az egész és felháborított

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Ezúttal a játékunk során kicsit elrugaszkodunk a konkrét könyvtől és az adaptációk felé vesszük az irányt. A Netflix ugyanis a könyvmolyok megtestesült (rém?)álmát is jelenti a számos könyves feldolgozásával, éppen úgy, mint az Egy botrány természetrajza esetében. A bloggereink oldalán most egy-egy ilyen adaptációból láthattok egy-egy képet, amely alapján ki kell találnotok, hogy mely könyvről van szó, annak címét pedig be kell írnotok a Rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Június 12 - Nem félünk a könyvektől

Június 14 - Kelly és Lupi olvas
Június 16 - Könyv és más

A. M. Howell: Az elveszett titkok kertje

 

A. M. Howell ifjúsági regénye, Az ​elveszett titkok kertje 1916-ba kalauzol bennünket egy Kelet-Angliai kisvárosba, ahová főhősünk, egy Clara nevű kislány kerül a rokonaihoz a háború idején. A titkokkal és rejtélyekkel átszőtt kötetben egyaránt képet kapunk a korabeli vidéki Angliáról, egyúttal egy szívmelengető történetet olvashatunk családról, bátorságról és az igazság fontosságáról. Tartsatok három bloggerünkkel a blogturnéra, és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

Manó Könyvek, 2022

288 oldal

Fordította: Neset Adrienn

Goodreads: 3,87

Besorolás: ifjúsági, történelmi fikció

1916. október

Angliában háború van, Clarát pedig a nagynénjéhez küldik vidékre. A kastélyhoz tartozó kertészlakban azonban titkok fogadják… Egy sötét, bezárt szoba, egy rosszban sántikáló tolvaj, és egy titokzatos, éjjelente felbukkanó fiú. Clara ugyancsak titkot őriz a háborúban harcoló bátyjáról. Amikor a helyzet veszélyesre fordul, össze kell szednie minden bátorságát, hogy mentse magát és a szeretteit.

Titkok, rejtély és bátorság ötvöződik ebben a történelmi hátterű regényben.

Valószínűleg nem leszek egyedül, aki a cím alapján azonnal a Frances Hodgson Burnett: A titkos kert című könyvére gondolt és mivel azt a regényt nagyon szerettem, ezért nem volt kérdés, hogy megnézem hogy ez a történet mennyire hasonlít rá vagy tér el tőle. Mellesleg a borítója is gyönyörű, vonzza a tekintetet, úgyhogy ez is egy plusz pont volt a regény mellett.

A történet szerint 1916-t írunk, a világban pedig háború dúl. Clara édesapja már visszajött a frontról, de nagyon rossz egészségi állapotban van, a kislány bátyja pedig még a fronton harcol. Clarát a szülei vidékre küldik a nagynénjéhez, amíg ők elutaznak, hogy az édesapjának jobb lábadozási körülményeket biztosítsanak Devonban.

Clara kénytelen kelletlen beleegyezik, de a fogadtatás, ami Suffolkban várja, minden, csak nem meleg. A nagynéni hidegen és ridegen fogadja, a nagybácsi inkább csak szótlan, illetve nem mer ellentmondani a feleségének, Clara pedig az első megrázkodtatása után rettentően unatkozik. Iskolába itt nem tud járni, segíteni pedig nem igazán engedik semmiben. Az már csak hab a tortán, hogy egy súlyos titok nyomja a lelkét (és a zsebét), hiszen az elutazása előtt érkezett egy levél a frontról, amit nem mert odaadni a szüleinek, látva, hogy amúgy is nagyon rossz állapotban vannak. Így Clara magával viszi a levelet, de szólni róla nem mer, ahogyan kinyítni sem meri.

A kastélynak, ahová kerül van egy gyönyörű kertészete, gyümölcsfákkal, veteményessel és egy üvegházzal, ahol különleges egzotikus növényeket természtenek. Egy nap kiderül, hogy valaki folyamatosan dézsmálja a terményeket, de nemcsak a hétköznapi zöldségeket és gyümölcsöket, hanem a drága és ritka déligyümölcsöket is.

Clara pedig egy éjszaka megpillant a kertben egy titokzatos fiút, aki ahogy jön, úgy hirtelen el is tűnik. A lány pedig úgy dönt, hogy megpróbál utána járni, hogy ki ez a fiú és vajon köze van-e a tolvajhoz...

Az Ickworth-birtok Suffolkban, amely 
alapjául szolgált a regényben szereplő birtoknak

A. M. Howell nagyon jól ír, méghozzá úgy, hogy a fiatalabb korosztályt is lekösse. Olvasmányos, érdekes, jó a cselekményvezetése. Egyszerűen imádtam, ahogy bemutatta a birtokot, a kertet és az ottaniak életét. Mintha egy időutazáson vettem volna részt, szó szerint éreztem az illatokat, láttam magam előtt a kertet, az üvegházat, a kastélyt, a kis kertészlakot és igen, annyit olvastam az ananászokról, hogy a regény befejezése után ölni tudtam volna egy ananászért :D - az már csak hab a tortán, hogy ezidáig nem is tudtam, hogy az ananásznak ennyi alfaja van, számomra egy létezett és pont :).

Azt is nagyon jól elkapta a szerző, hogy egy gyermeknek mennyire megrázó lehet a háború, úgy is, hogy csak a "szele" érinti meg. Hogy a szerettei veszélyben vannak, megváltozik az egész élete, hogy mennyire nem érti meg, hogy miért küldik el vidékre, ahol biztonságban lehet, de számára idegenek között.

Will és Clara között pedig imádnivaló a barátság. A közös szenvedésük, magányuk és szomorúságuk és persze a nyomozás összehozza őket és véd és dacszövetség alakul ki köztük. Clara pedig megmutatja, hogy milyen melegszívű és jólelkű teremtés és mit meg nem képes tenni azért, hogy megvédje a barátját.

A cselekmény is érdekfeszítő, hiszen több izgalmas és rejtélyes szálat is kapunk. Egyrészt ott van a tolvaj, másrészt ott van a nagynéni titka és persze nemcsak Clarát, hanem minket is izgat, hogy mi lehet abban a levélben, amit Clara nem adott át a szüleinek, de kinyitni se meri.

Kapunk betekintést a háború borzalmaiba is - de a szerző nagyon figyelt arra, hogy ez ifjúsági regény, tehát azért a borzalmakat is csak abszolút emészthetően adagolta, így az ifjabb korosztálynak sem lesznek rémálmai az olvasás után.

És a történet vége? Mindenkit megnyugtatok, szerintem nagyon jó lezárása lett a regénynek, minden rejtély megoldódik, mindenki megkapja azt, amit érdemel és amit mi is nekik szánnánk.

Összességében ez a regény messze nem az értékelés elején említett A titkos kert másolata, hanem egy teljes más típusú, megható, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt érdekes és izgalmas ifjúsági regény. Én személy szerint nagyon szeretnék még a szerzőtől olvasni.

Borító: Látványos, tetszetős, illik a történethez

Kedvenc karakter: Clara és Will

Szárnyalás: Clara merészsége és jó szíve

Mélyrepülés: Ami Willel történt

Érzelmi mérce: Néhol szomorkás, néhol megható, kedves történet

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Nagyon szeretjük a Manó Könyvek ifjúsági regényeit, ezért mostani nyereményjátékunkban is ilyeneket keresünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“A térképek elgondolkodtatnak azon, hogy hol vagy, és hol nem vagy. Hatalommal ruháznak fel. Gondolatokat tesznek a fejedbe.”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Blogturné Klub
Június 08 - Könyv és más
Június 11 - Kelly és Lupi olvas
Június 14 - Olvasónapló

Kristen Ciccarelli: A hatalom tőre (Iskari-trilógia #2)

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Kristen Ciccarelli Iskari trilógiájának második részét A hatalom tőre címmel. Ebben a részben  Dax és Roa történetére kerül sor, akik az új sárkánykirály és királyné Firgaard trónján. A  Blogturné Klub négy bloggere újabb izgalmas utazásra visz benneteket a sárkányok földjére, tartsatok velünk és egy szerencsés játékos megnyerheti a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Maxim Könyvkiadó 2022. 06.09. Dream válogatás

432 oldal

Fordította: Komáromy Zsófia

Goodreads: 4,05

Besorolás: YA, fantasy, sárkány, mágia

 

Egyszer régen született két nővér, olyan erős kötelékkel, mely örökre összekovácsolta őket. Olyan mágia volt ez, melyet nagy becsben tartottak – addig a napig, amikor egy borzalmas baleset következtében Essie elveszítette az életét, ám a lelke rabságban maradt ebben a világban. Dax – Firgaard trónjának örököse – volt a felelős a balesetért. Roa megesküdött, hogy örökké gyűlölni fogja érte. Ám nyolc évvel később a fiú megjelent, és az ő segítségéért esedezett. Elhatározta, hogy megfosztja trónjától kegyetlen apját, kinek elnyomó uralmától Roa népe szenvedett. Roa megegyezett vele: biztosítja számára a hadsereget, ha aztán őt teszi meg királynővé. Ugyanis csak így menthette meg az embereit Firgaard szabályaitól. Azonban lehetőséget kap, hogy mindent jól alakítson – lehetőséget, hogy egyedül megszabaduljon az ellenséges királytól, és megmentse szeretett testvérét. Az alkalomkor, amikor a történetek szerint a holtak lelke visszatér, Roa felfedezi, hogy végleg visszahozhatja az életbe Essie-t. És mindehhez csak a királyt kell megölnie.

 

Ez a regény nem Asha és Torwin történetének a folytatása, ők egész keveset szerepelnek itt, hanem most Roa és Dax kerülnek a főszerepbe. Kb. három hónappal vagyunk Az utolsó namsara történései után, amikor is megdöntötték a zsarnok sárkánykirály uralmát, és annak fia, Dax került Firgaard trónjára, oldalán a sikeres harcokhoz segítséget nyújtó, Dalok Házából származó Roá-val. A lány segítségének feltétele volt, hogy Dax vegye őt feleségül, csak így látta biztosítottnak, ha a háborúban mellé áll, később az új uralkodó segíteni fog a felesége népének, egyenlőbbé teszi a viszonyokat, csökkenti az adót, megszünteti az éhezést. Ám az ígéretek a levegőben lógnak, úgy tűnik Dax nem igazán törődik ezzel, inkább folyamatosan flörtöl az útjába kerülő nőkkel és látványosan unatkozik a hivatali gyűléseken. Roa még nem tudta rávenni magát a házasság elhálására, hiába történt meg az esküvő, hiszen frissek a sebek, amit Theo-val kötött jegyességének felmondása okozott. Úgy érzi cserben hagyta a fiút, ugyanakkor a népe iránt érzett elköteleződés úgy tűnik fontosabb. Közben Firgaard népének egy része nem nézi jó szemmel az idegen királynét, a nyomában járó testőrség ellenére megtámadják, nem is egyszer kerül rázós helyzetbe, Roa azonban tud vigyázni magára. Ugyanakkor a király ellen is cselszövés zajlik, és ehhez Roa-t is be akarják szervezni. Létezik ugyanis egy mágikus tőr, az Égszövő kés amivel vissza lehet hozni a holtakat az élők közé, ha megölik vele azt az embert, aki az elhunyt halálát okozta. Mindezt az Elengedés éjjelén kell elvégezni, amikor az itt rekedt lelkek eredeti alakjukban jelennek meg egyetlen éjszaka erejéig. Roa minden vágya visszahozni a testvérét, aki nyolc éve halt meg, és egy hófehér sólyom képében vele maradt a mai napig is, nem tudott átkelni a túlvilágra. Essie halálát Dax okozta, most lehetősége lenne megölve őt visszahozni a testvérét az életbe. De meg tudja ezt tenni, árulóvá, gyilkossá válni a férje, a királya ellen? Megéri ezt az árat a testvére élete?

Különleges olvasásélményt nyújtott nekem ez a történet, volt benne rengeteg izgalom, de voltak nyugisabb részek, ahol a stratégia vette át a főszerepet, és rengeteg mély érzelem, ami nem kizárólag a szerelmi kapcsolatra utal, hanem egy csodálatos testvéri szeretetre.
Úgy gondolom ez a történet merőben más, mint az első rész, hiszen Az utolsó namsara Asha önmagára találásáról szólt, sárkányokkal és sok akcióval, végig pörgős izgalmas történetbe foglalva, szép szerelmi szállal. Dax és Roa története ennél rétegesebb, egyrészt egy küzdelmes utat mutat be az intrikákkal és hatalmi harcokkal teli uralkodói életről, a házasságuk kezdetéről, amikor kettejük bizalmának kellene felépülnie. De erre visszatérek később, mert nekem a regény jelentős részben a testvéri szeretetről szólt, erről a különleges kapocsról, amit mindig nagyra értékelek, és amiről szívesen olvasok. Itt összekapcsolódott ez a gyásszal és az elengedés kérdésével, ami szintén erősen foglalkoztat. A testvérpár és Dax története régről indul, gyerekkoruk óta ismerik egymást, hiszen a nehezen tanítható (diszlexiás) Dax sok időt töltött a Bozótföldi palotában, össze is barátkozott a tőle nem sokkal fiatalabb ikerlányokkal, sok kalandban volt együtt részük, egészen addig, amíg meg nem történt a baleset. Dax ügyetlenkedett és majdnem lezuhant a tetőről, Essie ugrott oda, hogy megtartsa, de aztán a lány lezuhant. Innentől gyökeresen megváltozott minden, hiába volt ez baleset, Roa csupán udvarias tudott lenni Dax felé, a belsőséges barátság megszakadt, pedig a fiú itt érezte igazán jól magát, otthon szinte terror alatt tartották.

Roa nem tudta elengedni a testvérét, már kicsi koruk óta mágikus kapocs van közöttük, amit morajnak neveznek, megérezték egymás minden rezdülését és erős érzelmi hatásokra ablakokat tudtak összetörni. Hiába hamvasztották el Essie testét, a lelke egy sólyomba költözött és Roa mellett maradt, de ahogy telnek az évek, érezhetően csökken a kapocs intenzitása, és ez rettegéssel tölti el a lányt, nem tudja elengedni. Ezért válik annyira éles kérdéssé a Dax elleni merénylet, hiszen a testvéri szeretet kerül szembe a becsülettel.
Dax iránt érzett gyűlölet pedig annyira képlékeny, vannak jelek, apróságok, amik megzavarják a lány eltökéltségét, ugyanakkor merülnek fel újabb adalékok, melyek tovább mélyítik az ellenséges érzéseket. Nagyon megszerettem Roa karakterét, drukkoltam neki a testvére miatt, de nem azért, hogy visszahozza, ennek meg voltak az okai, hogy miért nem, hanem azért, hogy végre el tudja engedni. Aztán még jobban izgultam Dax-al való kapcsolatáért, mert őszintén szólva, egy bizonyos megjegyzés után én Theo-t kidobtam a cukros kosaramból. És egyre jobban értékeltem Dax apró jeleit, ami bizonyította, mit is érez valójában és ki iránt. Roa annyi mindent nem vesz észre, dühös és csalódott.
Dax engem megvett magának, egyre jobban megszerettem, a kezdeti furcsaságok után is éreztem, van őbenne valami, amire érdemes várni. Minden jel ellene szólt, de számítottam rá, hogy nagyon is taktikus karakter. Volt amit nem lehet eltitkolni, és ő évek óta remek stratégának bizonyult, nagyon jó megfigyelő, ismeri a környezetét, és mindig egy lépéssel mások előtt jár. Nem is tudom, beszélhetek-e klasszikus karakterfejlődésről, ha azt gondolom, ő eredetileg is már majdnem tökéletes volt, sikeresen palástolta némi ügyetlenkedéssel és ostobasággal.

A cselekmény érdekesen volt felépítve, az elején meg is vezetett egy kissé, ugyanis egy veszélyes sivatagi viharos résszel indított a szerző, azt hittem az első részhez hasonló kalandok lesznek végig. De mégsem, mert innen jó ideig Firgaard-i palotában maradunk, és utána sem a harc jellemző, bár jó néhány kardozós jelenet azért megörvendeztetett. Itt a cselszövés kap igazi főszerepet, és én imádtam az ehhez kapcsolódó eszközöket, a titkos folyosókat, a pletykákat, a rozsdás kulcsot, a mágikus tőrt, a macska-egér játékot. A fejezetek közötti történetek adagolása az első részhez hasonló, a mondák, legendák mellett most a szereplők múltbéli történetei is helyet kaptak. Ezek nagyon is szükségesek voltak a karakterek motivációinak megismeréséhez. Imádtam a regény hangulatát, hiába egy kitalált világ, nekem kicsit a keleties mesevilágot juttatta eszembe. Egyedi a világfelépítés, sok új részletre derült fény a házakkal kapcsolatban. Valami azért hiányzott, a sárkányok alig-alig szerepeltek, ennél azért többre számítottam. De az érzelmek sokfélesége viszont ellensúlyozta ezt. A szerző stílusát az első résznél már méltattam, nagyon szépen fogalmaz és ebben a részben a szívemhez nagyon közel álló érzelmeket is megpendítette. A gyász és az elengedés előbb utóbb minden ember életében napirendre kerül, szerettem erről olvasni és azt is értékeltem, hogy ebben a regényben nem csak a szerelem fokozatai jelentik az érzelmi szálat, hanem ugyanilyen hangsúlyos a testvéri szeretet is. Az sem mellékes, hogy az ellenségekből szerelmesekké váló toposz mennyire bejön nekem. A szerző a feszültséget több szálon is építi és fenntartja, bár néhány dolog kitalálható volt, azért okozott meglepetéseket is a csavarokkal. Számomra letehetetlen volt ez a regény, messze nem csak egy tucatkönyv a rengeteg fantasy között, hanem igazán mély érzelmekre ható történet, amit bármikor újraolvasnék. Realizáltam is magamban, mennyire hatásos és emlékezetes tud lenni egy karakter-vezérelt regény, ha a szerzője ennyire beletalál az ízlésembe. Az első részhez hasonlóan ezt is nagyon ajánlom.

 

Borító: Nagyon szépséges.

Kedvenc karakter: Roa, Dax

Szárnyalás: Imádtam a titkos folyosók felfedezését.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Engem mélyen érintett érzelmileg a gyász és az elengedés témája, a romantikus szál gyengéd és a zsánernek megfelelő keretek között marad.

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

 

Nyereményjáték

 

Kedvelitek a sárkányokat? A játékunkban nagysikerű sárkányos könyvek borítóit kell felismernetek egy-egy részlet alapján. Minden állomáson írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába a felismert könyvcímet. Sok sikert a játékhoz!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben újra sorsolunk! 

a Rafflecopter giveaway

 

Állomások:

06.08 Kelly és Lupi olvas
06.10 Könyv és Más
06.12 Csak olvass!
06.14 Dreamworld
 

Erin Watt: One Small Thing - Egy kis apróság

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Erin Watt szerzőpáros új regényét: One Small Thing - Egy kis apróság címmel. A magyar rajongók végre kezükbe vehetik Beth és Chase történetét, melyben kiderül, milyen mély sebeket tép fel és micsoda lavinát indít el ennek a két fiatalnak a találkozása. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2022. 06.09. Vörös pöttyös

360 oldal

Fordította: Farkas János

Goodreads: 3,81

Besorolás: YA, realista, romantikus, veszteségfeldolgozás

 

Követed a szabályokat, vagy kockára teszed mindazt, ami a legfontosabb a számodra?
Beth élete gyökeresen megváltozott a nővére halála után. Szülei a széltől is óvják, csapdában érzi magát saját otthonában, és szabadságra vágyik. Amikor kiszökik egy buliba, és megismerkedik azzal a sráccal, akiről mindenki beszél, megdöbben azon, milyen gyorsan egymásba habarodnak, és azon is, hogy milyen szerepet játszott Chase a nővére halálában. Mindketten egy tiltott szerelemre vágynak a legkevésbé, de minél több időt töltenek együtt, annál jobban elmélyülnek az érzelmeik egymás iránt.
Ám a titkuk mindent tönkretehet…

 

A szerzőpáros Jen Frederick és Elle Kennedy A Royal család első három részével engem nagyon elvarázsolt pár éve, bár a további részek már nem annyira tetszettek, és az utolsóval még meg is kell birkóznom, azért nem tudom elfelejteni, hogy mekkora ájulásban voltam a sorozat első két része kapcsán. Ezután kötelezővé tettem magamnak a szerzők további megjelenéseit, és a When it's Real 2019-ben nagyon tetszett, igaz az inkább a new adult korosztálynak szólt. És most végre olvashattam a legújabb regényüket, mellyel visszatértek a young adult korosztályhoz.
Elég karcsú a fülszöveg, bár már ebből is kitalálható, mi a nagy titka Chase-nek. Ez nagyon korán kiderül a könyvben is, szóval én a bejegyzésemben ezt nem tekintem spoilernek, ha meg akarsz mégis lepődni, akkor ne olvasd tovább!
Beth 17 éves, most kezdi a végzős évét, bulikról, szórakozásról álmodozik, de valójában nem teheti, mert a szülei a széltől is óvják, miután három évvel ezelőtt meghalt a nővére, egy autó elé szaladt, ami túl gyorsan száguldott, és a tragédia megtörtént. Ezt a traumát a család egyetlen tagja sem tudta feldolgozni, hiába teltek el évek a baleset óta. Beth a legfrissebb szobafogsága alatt kilóg otthonról és a legjobb barátnőjével, Scarlett-el furikáznak unaloműzésként. Egy benzinkútnál teljesen random idegen lányok hívják meg bulizni, de a barátnője nem akar menni, ő viszont annyira vágyik kiereszteni a gőzt, mielőtt elkezdődik a sulis mókuskerék, hogy egyedül is elmegy velük. Összeismerkedik egy titokzatos, kedves, helyes sráccal, aki úgy tűnik ugyanúgy egyedül van a buliban, mint ő. Végül egész messzire jutnak az ismerkedésben és ezt vegyétek szó szerint. Beth éjjel hazamegy, aztán nagyon csúnyán lebukik, a szülei elveszik az autóját, telefonját, sőt még a szobája ajtaját is leszerelik. Az egészről úgy szereztek tudomást, hogy lekérték az sms üzeneteit, így kiderült, hol is volt valójában. Ha ez még nem lenne elég csapás, később a suliban újra találkozik Chase-el, aki most iratkozott át ebbe a suliba, kiderül a legrosszabb, ami csak lehetséges, ő volt a nővérét halálra gázoló autó sofőrje.

Az Erin Watt páros könyveire nagyon igaz, hogy addiktívek, nehezen lehet letenni, ha egyszer elkap a történet, tudni akarod, mi lesz a vége. Erre a történetre ez maximálisan igaz volt, legalábbis az én olvasatomban, mert hiába másztam a falra bizonyos részletek miatt, nem tudtam haragudni ezekért, vagy félretenni miattuk a regényt, annyira jó volt a fő mondanivaló és az érzelmi szál, illetve ezen belül Chase karaktere, hogy eszembe sem jutott letenni.
Vegyük ketté a dolgot, aztán úgyis összeérnek a szálak. Az egyik szál a gyászfeldolgozás, mely érinti az egész várost. Rachel halála összeroppantotta a családot, a szülők közül nagyobb mértékben az apukát taglózta le, aki egy viccelődő mókás apából megkeseredett, gyűlölködő ember lett. Sajnos az anyuka partnere ebben, tulajdonképpen az életben maradt egy szem lányuk büntetését, korlátozását igazságosnak tartják, pedig ezek gyakran nagyon észszerűtlen megoldások. Azt furának találtam, hogy nincsenek is fokozatok, ők végig bicskanyitogatóan szélsőségesen viselkedtek, szülő létemre fogtam a fejem és csak bosszankodtam, hogy ilyen nincs. Úgy éreztem megfojtják a lányukat, aki tulajdonképpen még be is adta magának, ha jó kislány lesz, ez változhat. Hát jókat koppant. Azért hozzá kell tenni, hogy Beth is segítségre szorult volna alapból a gyászfeldolgozással kapcsolatban, a monológjai szerint egyáltalán nem tudta kezelni a testvére elvesztését, akire mindig is felnézett, igazi nagytestvére volt. Ez a lány meglehetősen össze volt zavarodva, rengeteg rossz döntést hozott, és az sem tetszett ahogy időnként viselkedett, hisztis volt, dührohamokkal fűszerezve. Aztán ahogy haladtunk a történetben, szerencsére egyre tisztábban látta a helyzetet és igyekezett helyesen dönteni, valójában nem sok dologra jött saját maga rá, a gondolatterelések nagyrészt Chase személyének köszönhetők. A fiú okos, jól látta helyzetét, minden kínos szituációt próbált menteni.
Az iskolatársak, Beth barátnői, illetve a fiúk, élükön Rachel régi pasijával, mind, kivétel nélkül mind full irritáló, idegesítő karakterek voltak, akik szemellenzősen ítélkeztek, a véleményükön semmi sem változtathatott. Nem értettem, hogy lehetett ezt így összehozni, már komikusba ment át egy egy helyzet. Nem vették észre a saját barátnői, hogy valójában mit érez, milyen támogatásra lenne szüksége, sőt ő még megbocsát nekik a sértésekért. A legjobb barátnője is támadta, és inkább Jeffnek pártjára állt, pedig az többször megalázta. Sajnos még a tanárok, vagy a továbbtanulási tanácsadó részéről sem éreztem, hogy bárki megerőltetné magát, utóbbi akart segíteni, de nem igazán láttam koncepciót. Senki nem gondolja úgy, hogy Chase eléggé megbűnhődött már, lelkileg összetört, megbánt mindent, végigcsinálta a javítóintézetet, megváltozott, és arról sem akarnak tudomást venni, hogy baleset történt, nem gyilkosság, és ebben van némi különbség.

A másik fő szál a megbocsátás, egyáltalán lehetséges egy ilyen helyzetben megbocsátani, magunknak, másoknak? Nagyon nehéz kérdés ez, főleg annak tükrében, vajon ha nem ismerik meg egymást azon az éjszakán Beth és Chase, ha nem kerülnek bizalmas kapcsolatba, ha csak a suliban találkoznak később, akkor meg tudott volna bocsátani a fiúnak? Milyen folyamaton mentek volna akkor keresztül? Nekem tetszett ez a verzió, ahogy a szerzők alakították az alaphelyzetet, bár zárójelben megjegyzem, erős lázadás volt Beth részéről belesodródni egy egyéjszakás kalandba. Érdekes és izgalmas volt olvasni kettejük reakcióit, mivel Beth mesél, az ő gondolataiba láthattam bele, vajon megengedheti magának ezt a barátságot, ragaszkodhat ehhez a kapcsolathoz, hiszen mindenki a nővére gyilkosaként tekint a fiúra. Chase volt az, aki elvitte a hátán a történetet, megszakadt a szívem, ahogy olvastam a történetét, az apja elutasító viselkedését, a javítóban töltött évek borzalmát, a küzdelmét a lelkiismeretével. Elárulta Beth-nek az életben maradásának titkát, minden napban próbált találni egy apróságot, ami segített könnyebbé tenni a túlélést, hogy megőrizhesse a józan eszét az őrületben. Szegény srác, amikor rájött, hogy valójában ki is Beth, megpróbált megszakítani vele minden kapcsolatot, de a lány nem hagyta. Őszintén szólva elég idegesítő volt Beth nyomulása, féltem, hogy bajba fog kerülni miatta és még rosszabb vége lesz, valami hatalmas verekedés kerekedik és végleg lesittelik a srácot, mint visszaesőt.
A szerzők tulajdonképpen jó munkát végeztek, úgy alakították a történetet, olyan interakciókkal manipuláltak a karakterek között, ami miatt nem maradhatsz közömbös, tudnod kell, hogyan alakul a sztori, nem teheted le a könyvet. Olvastam valahol, hogy tudatosan vették pl. a szülőket ilyen szélsőségesre, nem véletlen a döbbenet, amit az olvasók éreznek a büntetések kapcsán. De maga az ötlet, hogy egymásba szerethet-e ez a két fiatal, tudván a történteket, ez egy olyan feszült kérdés, amire nem egyértelmű igen vagy nem  a válasz. Komoly érzelmeket vált ki csak ez az egyetlen kérdés, és nem egy ilyen van a történetben. Rachelről is kiderülnek fontos információk a végére, sok minden a helyére kerül Jeff-el való kapcsolatáról is. tetszett a végkifejlet, ahogy kicsúcsosodik a feszültség, és végül egy keserédes befejezést kaptam, ami inkább a boldogság felé hajlik, hiszen a fiatalokon múlik, hogyan tovább.
Összességében hiába volt egy csomó bosszantó része a regénynek, az kétségtelen, hogy rengeteg érzelmet váltott ki, lenyűgöző és dühítő volt egyszerre, fájdalmas de reménykeltő,  tele vágyakozással és tiltott szerelemmel. Megosztó lesz az olvasók között, vagy imádni vagy utálni fogják, én maradok egy jó kis négyes értékelésnél. 

Képek:Pinterest

 

Borító: Igazából semmi nem utal a könyv tartalmára, de a színvilág nagyon tetszik.

Kedvenc karakter: Chase

Szárnyalás: A minden napra egy apróság gondolatát imádtam, és át is vettem magamnak.

Mélyrepülés:  A szülők erőltetettsége.

Érzelmi mérce: Nagyon cuki Chase, de itt a veszteségfeldolgozás több érzelmet mozgat meg, mint a romantikus szál.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

 

 Nyereményjáték

Erin Watt idézetekkel játszunk! Minden állomáson egy klassz idézet vár rátok, fejtsétek meg melyik könyvükben szerepel, és írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

 

Feladvány:  “Néha még mindig nem tudom elhinni, hogy mindegyikükkel utáltuk egymást, amikor először idekerültem. Reed elhatározta, hogy tönkretesz, a testvérei pedig felváltva gúnyolódtak velem, vagy éppen levegőnek néztek. Napi szinten eszembe jutott, hogy elmeneküljek.
Most pedig már el sem tudnám képzelni a Royal-fiúk nélkül az életemet.”

 

a Rafflecopter giveaway

 

További állomások:
Blogturné Klub
06.05 Kelly és Lupi olvas
06.08 Pandalány olvas
06.11 Readinspo

06.14 Sorok között

06.17 Sorok között extra
 

 

Helena Hunting: Költözz az ágyamba (Shacking Up #1)

A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Helena Hunting új regénye Költözz az ágyamba címmel. A Shacking up  sorozat első részében Bancroft Mills hotellánc örökös és az éppen munkanélküli Ruby Scott nem hétköznapi találkozásából alakuló romantikus szerelemről olvashatunk jó adag erotikával fűszerezve. Kövesd végig a blogturné állomásait, és ha szerencséd lesz meg is nyerheted a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!

 

Maxim Könyvkiadó 2022.05.31 Passion válogatás

448 oldal

Fordította: Ipacs Tibor

Goodreads: 4,08

Besorolás: felnőtt, chick-lit, romantikus, erotikus, realista

 

Rubynak se munkája, se lakása, se magánélete nincs, ám úgy tűnik, mindez egy csapásra megváltozhat, amikor beköltözik Bane luxuslakásába, hogy gondozza az egzotikus állatait. Ruby Scott hónapok óta késik a lakbérrel, és képtelen normális munkát találni. De ekkor jön egy meghallgatás, ami mindent megváltoztathat! A nagy áttörés helyett azonban megbetegszik, és a lehető legmegalázóbb módon járatja le magát. És mindez egy rejtélyes, jóképű srác miatt történik, aki az előző este megcsókolta. Szerencsére a barátnője egy tökéletesnek tűnő megoldással áll elő: egy hihetetlen munkalehetőséggel. Rubynak be kell költöznie a hotelmágnás, Bancroft Mills luxuslakásába, amíg ő elutazik, és gondoznia kell egzotikus háziállatait. De amikor a frissen hajléktalanná vált Ruby először találkozik jövendő munkaadójával, kiderül, hogy Bane ugyanaz a srác, aki miatt beteg lett. Amikor Bane rájön, hogy mekkora bajt okozott Rubynak, felajánlja neki, hogy költözzön hozzá, és gondozza az állatait, egészen addig, amíg rendbe nem jön az élete.

 

2019 év vége felé indult útjára a Maxim Könyvkiadónál a Passion válogatás sorozat, mely az erotikus-romantikus regények kedvelőinek ad olvasnivalót a kezébe. Az egyik első ilyen megjelenés volt Helena Hunting Shacking Up sorozatának harmadik része, a Piszkosul akarlak. Most pedig könyvheti újdonságként jelenik meg ennek a sorozatnak az első része, mely eredetileg a sorozatcímet viseli, magyar verzióban a Költözz az ágyamba címet kapta, melyet a kezdetektől "Kötözz az ágyamhoz" formában él a fejemben. Ám erről szó sincs a könyvben! És azon a téren is megnyugtatok mindenkit, hogy teljesen függetlenek egymástól a részek, tehát teljesen mindegy, hogy a harmadik rész jelent meg először nálunk és csak utána az első. Külföldön még Mills Brothers sorozatcímen is fut.

Nekem a Piszkosul akarlak eléggé tetszett, az ingatlan-felújítós téma emlékezetes maradt, úgyhogy szívesen vágtam bele az új megjelenésbe, mely New Yorkban játszódik. Ruby Scott művészlélek, színésznő szeretne lenni a Broadway-n, annak ellenére, hogy apja ezt nagyon nem támogatja. Eddig ő fizette a lakásbérletét, de mostanában elfelejtett utalni, ezért a lánynak felmondanak, napokon belül ki kellene költöznie. Ráadásul épp nincs munkája, spórolnia kell a kaján is, úgyhogy a barátnője eljegyzési partiján épp a táskájába lapátolja a jó falatokat. A mosdóba menet a sötét folyosón egy idegen nagydarab pasi hirtelen megcsókolja, ez annyira váratlan, megdöbbentő, de egyben mégis kellemes, hogy visszacsókolja. Kisebb balhé kerekedik, ugyanis a nem kicsit spicces pasi összetévesztette valakivel, viszont mivel épp nagyon beteg is, ráragasztott egy kis influenzát a lányra. Ez csak másnap derül ki, amikor meghallgatásra kéne mennie, de nagyon rosszul sül el, nem kapja meg a munkát. Viszont másnap együtt vacsorázik ez a baráti társaság, és hivatalosan is megismerkedik Bancroft Mills-el, aki épp segítséget keres a házi kedvencei mellé, ugyanis pár hétre Európába utazik munkaügyben. Összehozzák tehát a kellemest a hasznossal és a lány beköltözik Bane-hez, majd hosszas leírásokat kap a lakás és a két háziállat "kezeléséhez". Francesca egy görény kislány, aki illegálisan tartózkodik a városban, mert New Yorkban nem tartható göri lakásban, és Picúr pedig egy tarantula, terráriumban lakik, ő kevesebb törődést igényel.
Bane korábban profi rögbijátékos volt, de kevés barátnője akadt, mert a sok utazás miatt nem preferálta a távkapcsolatokat. Túl van egy nagyobb térdsérülésen, ezért most a kőgazdag apja szállodaláncánál dolgozik, a két fivérével együtt. Rubyval már az elutazás előtt is szikrázott közöttük a levegő, és hát ott volt az a bizonyos első csók is, szóval évődős, poénkodós jó hangulatban, de még abszolút munkaadó kontra alkalmazott viszonyban búcsúznak el. Aztán kezdődnek a napi videós bejelentkezések, amik során sokat beszélgetnek, folytatódnak a szócsaták, poénok, és különböző villantások főleg Ruby részéről. Amikor Bane hazajön, jön a fordulat, nem igazán tudják féken tartani magukat, az ágyban kötnek ki, és lassan kezd a dolog érzelmi része is komolyra fordulni. Bane beszélgetést harangoz be, aztán hirtelen elutazik és egy hétig se kép, se hang, csak Brittany, a betolakodó harmadik fél furán hangzó üzenete hallható a rögzítőn, és Ruby úgy érzi, le kell lépnie Bane életéből, lehetőleg azonnal.

Nagyon cuki volt ez a történet, elsősorban Ruby miatt, a néhány bénázása ellenére egy nagyon talpraesett lány, aki tudja mit akar, és azt minden nehézségen át keresztül is viszi. Az apja gyógyszeripari guru, az egész család neki dolgozik, természetesen tőle is azt várják el, hogy végül visszakullogjon legyőzötten a családi házba. A szülei elváltak, az apja pedig elvette az asszisztensét, aki csupán négy évvel öregebb Rubynál. A lány attól sem riad vissza, hogy jelenleg elég sikertelenek a meghallgatásai, viszont felveszik egy burleszkbe, ahol nagyon jól megállja a helyét, végre sikerül egy kis tőkét összeszednie. A szerző olyan hősnőt hozott a történetbe, akire nem illik ugyan a szegény lány kategória, de mivel nem hódol be apja akaratának, önállóan kell megteremtenie az életfeltételeit, és mégiscsak csóró benyomást kelt. Tetszett benne, hogy nagyon szókimondó volt, nem gond neki nevén nevezni a dolgokat, nem szerénykedett, főleg ha méretbeli igényei kerültek szóba. Az önérzete is a helyén volt, amint szerinte félreérthető volt Bane hozzáállása, azonnal lépni akart, egy percig sem volt elviselhető a lelkének, hogy kitartottnak minősüljön.
Bane is kellemes karakternek bizonyult, tetszett benne, hogy nem volt nőfaló, annak ellenére, hogy megtehette volna, mégsem használta ki a "rajongóit". Kicsit necces volt nekem, hogy pár nap ismeretség után befogadta Rubyt az otthonába, ez meredek szerintem, gyakorlatilag idegenek még egymásnak. Szívmelengető történet, ahogy megmentette a görit a sintérektől, és befogadta a lakásába, de hogy a görény tartása ennyire egyszerű lenne, azt erősen kétlem, és erről igazából Lupi bloggertársam tudna mesélni, aki hosszú évekig tartott göriket, és szerintem sosem csak egyet.
A korábban megjelent Helena Hunting regényhez hasonlóan ebben is a humor az egyik fő erősség. Hangos nevetésre ugyan nem késztetett, de végig mosolyogtam az olvasás alatt.
Kettős nézőpontból mesélnek, minkét főszereplő gondolatait megismerhettem, ez tökéletes az ízlésemnek. A mellékszereplők közül Ruby barátnője, Aime emelhető ki, nagyon jó barát, mindenben kiáll Ruby mellett, viszont a saját életét láthatóan épp elszúrni készül. Van egy olyan érzésem, hogy ő kap majd saját történetet. (Gyorsan megnéztem, és tényleg, az eredeti sorozat második része az övé.)
A szerelmi szálról szólva, a szereplők közötti kémia nagyon is jó volt, bár elég soká teljesedett ki, hogy finoman fogalmazzak. Akkor viszont mindent beleadtak, és szó szerint fellángolnak a lapok. A hosszú várakozás után maratoni szex jön, készüljetek fel, hogy még olvasni is fárasztó (viccelek). És jön pár ismétlés is.
Hogy a negatívumokra is rátérjek, igazából csak néhány furcsaságra tudok kitérni. Rögtön az elején a betegség elkapása még oké, bár ráköhögni tök felesleges volt, de hogy néhány óra alatt így kijöttek a tünetek, az túlzás volt, itt eltelhetett volna több idő. A dinamikát sem értettem, hiszen túl kevés időt töltöttek el az utazás előtt, aztán öt hét külön töltött idő, és mikor Bane visszatér, már a könyv háromnegyedénél járunk, valahogy optimálisabb is lehetett volna az elosztás.
Mindent összevetve azonban azt mondhatom, hogy egy kellemes, szórakoztató történetet olvashattam, ha nem is mondható tökéletesnek, néhány órai kikapcsolódást biztosít a romantikus-erotikus regények kedvelőinek. Remélem hamarosan jön a következő rész, szívesen olvasom majd.
Képek: Külföldi borító, illetve a második képen Lupi Elena nevű görije

 

Borító: Nagyon örültem a borítócserének, az előző tervezet borzalmas volt.

Kedvenc karakter: Ruby, Bane

Szárnyalás: Azt hittem a göri legalább egyszer megszökik, de szerencsére nem, viszont párszor elbujkált.

Mélyrepülés:  -

Érzéki mérce: Ez egy erotikus könyv, bevállalós, szókimondó, 18 felettieknek szól.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

 

 BELEOLVASÓ

 

Nyereményjáték:

Főhősünk Bancroft Mills hotellánc örökös, ez a tény inspirálta a játékunkat. Minden állomáson híres szálloda márkaneveket kevertünk össze, helyes sorrendbe rakva írjátok be a nevet a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Pl: Hilton
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

Feladvány:  totMrira

 
a Rafflecopter giveaway

 

Állomások:
Blogturné Klub
06.02 Kelly és Lupi olvas
06.04 Betonka szerint a világ...
06.06 Angelika blogja

 

 

Paige Toon: Ha bárhová mehetnél

 

Paige Toon ötödik magyarul megjelent kötete Olaszországba kalauzolja az olvasókat. Szép táj, egy ízig-vérig olasz család és egy kis szerelem… Kell ennél több egy jó kis kikapcsolódáshoz?

Tartsatok bloggereinkkel, hiszen most tiétek lehet egy, a kiadó által felajánlott nyereménykötet!

General Press, 2022

376 oldal

Fordította: Pejkov Boján

Goodreads: 4,06

Besorolás: romantikus, realista

…te ​hová utaznál?

Angie egész életében arra vágyott, hogy világot lásson. Mégis, a harminchoz közeledve még sohasem hagyta el az ausztrál sivatagban lévő kis bányászvárost, ahol születésétől fogva a nagyszüleivel élt. Amikor azonban a zárkózott, de melegszívű lány véletlenül talál egy levelet, amelyet az anyja az ő sohasem látott apjának címzett, Angie elhatározza, hogy megkeresi az egyetlen élő rokonát – még ha ehhez a világ másik végére kell is eljutnia. Az apja ugyanis olasz, és Rómában él! Angie egyik napról a másikra egy teljesen más világba csöppen: a szenvedélyes, pezsgő Itáliába, ahol a sajátjától gyökeresen eltérő temperamentumú emberekkel ismerkedik meg. Köztük a jóképű, de megközelíthetetlen Alessandróval, akinek a lelkét súlyos titok nyomja. Vajon lehet-e közös jövője két ennyire különböző embernek, és ki tudnak-e lépni a múlt árnyékából?

Róma! Ez az egy szó elég volt, hogy érdekeljen a történet és el akarjam olvasni.

A történet szerint Angie egy istenháta mögötti ausztrál bányászvárosban él, ahol opálkitermeléssel foglalkoznak. A szülei közül édesapját nem ismeri, az édesanyja pedig születése után meghal, így a nagyszülei nevelik fel. A lány rettentően szeretne világot látni, hiszen a városukba rengeteg turista érkezik, ki hosszabb, ki rövidebb időre és varázslatos helyekről mesélnek neki. De sajnos Angie nem tud elutazni, mert a beteg nagymamáját kell ellátnia. Azonban a nagymama halála után a lány talál egy levelet, amiből kiderül, hogy él az apja, méghozzá Olaszországban! Fel is veszi vele a kapcsolatot, aki boldogan meghívja magához a lányát.

Angie VÉGRE UTAZIK! Méghozzá a varázslatos Rómába, ami rögtön rabul ejti a szívét. Szívélyes, barátságos, temperamentumos olasz családja örömmel fogadja és kiderül, hogy van egy mostohatestvére, a jóképű Alessandro és hát egyikük sem lesz közömbös a másik iránt. De a fiú nagyon furcsa. Hol közel engedi magához a lányt és látszik rajta, hogy kedveli, tetszik neki, hol viszont megközelíthetetlen. Vajon mi lehet ennek az oka? Angie meg tudja fejteni ezt a rejtélyt és persze van esélyük egy közös jövőre?

Háromnegyed részben imádtam a regényt, a maradék negyed részével viszont nem tudtam igazán mit kezdeni.

Ami számomra elvitte pozitív irányba az egészet, azok a tájak és az ott élő emberek.

Különleges volt megismeri egyrészt azt a világot, ahol Angie felnőtt, annyira izgatta a fantáziámat, hogy még meg is "gugliztam" a várost, Coober Pedyt, hogy tényleg a föld alatt, barlanglakásokban élnek-e ott az emberek. És igen! Rettentő különleges hely, ha van pár percetek, keressetek rá!

És persze Olaszország. De nem is csak úgy általánosságban Olaszország, hanem RÓMA. Így nagy betűkkel. Egyszerűen örök szerelem az a város. Az írónőn pedig tényleg látszik, hogy járt ott, de nem csak járt, hanem valószínűleg el is töltött nem kevés időt ebben a városban, mert ahogy ír róla, az ott élő emberekről, azt csak olyan ember tudja így átadni, aki élt is ott (ezt nem tudom pontosan, csak tippelem).

Egyszerűen ittam a szavait, ahogy Angie olasz családjáról mesélt, a mindennapjaikról, az étteremről és annak üzemeltetéséről, vagy ahogy a lány bejárta a várost. Mintha ott lettem volna Angie mellett végig. Eszméletlen érzés volt, imádtam minden pillanatát.

És persze jártunk másfelé is Olaszországban, Pompeiben, Velencében, sőt eljutottunk a messzi Norvégiába is.

Csupa olyan helyre látogattunk el, ahol már jártam, vagy ahová nagyon vágyom. Szóval az írónő ezekkel a helyszínekkel teljesen levett a lábamról.

És amivel kevésbé voltam kiegyezve: az emberi kapcsolatok.

Angie és az édesapja. Ahhoz képest, hogy a főhősnőnk miatta utazza át a világot, alig kap valami szerepet ez a kapcsolat. Az írőnő annyira Alessandrora és Angie-re koncentrált, hogy ez a szál valahogy elsikkadt. Volt egy két aranyos, megható jelenetük, de kb egy hét múlva nem is fogok rá emlékezni, annyira semmitmondóak voltak. Ezt azért sajnálom nagyon.

A másik pedig Alessandro és Angie. Ennél a szálnál pedig számomra annyira hangsúlyossá tette Paige Toon a fiú kínlódását, őrlődését, hogy a szerelmi szálra vajmi kevés idő maradt. Itt is voltak aranyos, szívet melengető részek, sőt több is - bár azt az írónő annyira YA stílusban írta meg, hogy semmi forróság nem volt a jelenetben :D, de sajnos ez nekem kevés volt ahhoz, hogy imádjam a szereplők közti kémiát / kapcsolatot.

Angiet magát viszont kedveltem, bár az elején számomra túlságosan önfeláldozó volt, de később magára talált és egy nagyon szerethető főhősnő vált belőle.

Alessandro viszont... nekem egyáltalán nem hozta az olasz amorózót, legalábbis azt nem, amit vártam tőle. Azt rengetegszer leírta Angie, hogy milyen jóképű, milyen gyönyörű, de valahogy ez nekem már kevés volt. A fiút annyira felzabálta a mardosó bűntudat és önsajnálat, hogy valahogy ennél többre nem igazán telt neki. Ráadásul én úgy láttam, hogy ezért az egész kapcsolatért Angie harcolt nagyon, a srác, csak úgy sodródott az árral. És valahogy nem ezt vártam egy olasz férfitól. De lehet, hogy nekem voltak nagyok az elvárásaim :).

És a történet vége? Nekem picit gyors volt, de biztos lesz olyan, aki ezzel szembeszállva azt mondja, hogy így lett tökéletes. Nem mondom, hogy rossz, de valahogy túl hamarnak éreztem ezt a lezárást.

Összességében nem egy rossz könyv, ami azért lehetett volna picit jobb is, ha az emberi kapcsolatokba ugyanannyi energiát fektet az írónő, mint amit a helyszínekbe és a történet hangulatába ölt. 

Az Olaszországban játszódó történetek kedvelőinek mindenképpen ajánlom, ők nagyon fogják szeretni ezt a regényt.

Borító: Nagyon illik a történethez, látványos, tetszik nagyon!

Kedvenc karakter: Angie

Szárnyalás: az olasz részek és egy olasz család / étterem életének a leírása

Mélyrepülés: Alessandro tragédiájának túlságos előtérbe helyezése

Érzelmi mérce: néhol szomorú, néhol romantikus, néhol vicces

Értékelés:  

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek Róma nevezetességeit. Minden bloggernél találtok egy képet egy helyszínről, a ti feladatotok pedig beírni az adott hely nevét a Rafflecopter megfelelő dobozába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Május 28. – Fanni’s Library

Május 30. – Csak olvass!

Június 01. – Kelly és Lupi olvas