Szabó Magda: Születésnap

A Blogturné Klub bloggerei Szabó Magda klasszikus ifjúsági regényei közül három kötettel szeretné megismertetni az ifjú olvasókat a Móra Könyvkiadó segítségével. Az Álarcosbál, az Abigél és a Születésnap a mai napig méltán népszerű az olvasók széles körében. A Születésnap blogturné három állomását követve a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Móra Könyvkiadó

264 oldal 

Goodreads: 4,55

Besorolás: lányregény, család, felnőtté válás, klasszikus

Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.

Az Álarcosbál és az Abigél után itt a harmadik regény a Szabó Magda blogturnék sorában, a Születésnap is tökéletesen beleillik a Múlt századi kedvenceim blogbejegyzések sorába.
A Móra Kiadónál megjelent elegáns küllemű lányregény sorozat meghozta a kedvem a nosztalgiához, és hiába teltek el évtizedek, a Születésnap olvasása is megannyi érzelmes emléket idézett fel bennem. A másik két regényhez hasonlóan ezt is 12-14 évesen olvastam először. 

Bori nagyon várja a 14. szülinapját, régen kinézett divatos ruhát és tűsarkú cipőt szeretne kapni, hogy igazán nagylánynak érezhesse magát, pont mint a 16 éves barátnője, akit mindenben majmol. Szilviát egyedül neveli a kozmetikus anyukája, őket sem veti fel a pénz, de ahelyett, hogy a tanulással igyekezne később jó állást és keresetet találni, inkább a férjhez menésről ábrándozik, ami majd kimenti ebből a kétségbeejtő helyzetből. Van is egy udvarlója, akivel nehezen tudnak kommunikálni, mivel a srác anyja tiltja a kapcsolatot, így Bori hozza-viszi az üzeneteiket. Ebben bezzeg szívesen segít, de az otthoni meg az iskolai feladatokban nem jeleskedik, az elsők között húzza ki magát a kötelezettségek alól. Nagy arculcsapásként éli meg, hogy a májusi születésnapjára télikabátot kap, ami nem is divatos, és "amúgy is kell" kategória. A szülei nem veszik jó néven a kényeskedést, egyre több a konfliktusuk apró cseprő dolgokon is. Bori apja trolisofőr a környéki járaton, sokszor látja a lányát bóklászni, pedig sokat lehetne segíteni az anyukának, aki a házmesterséget viszi a házban. Régi, híres műemlék épület ez övék, épp most új lakó költözik be, egy fiatal mérnök. Borinak van ugyan egy nyolcadikos udvarlója, de meneszti is, mert a mérnökben látja meg az álompasiját, akit magában "Rudolf"-nak hív. Sajnos a pasas kicsit túlkoros hozzá és ráadásul fél évre épp külföldre megy, de majd karácsonykor visszatér... Bori egész nyáron dolgozik egy kertészetben, hogy saját keresetéből megvehesse a vágyott ruhát, meg ajándékokat karácsonyra, ám a pénzt Szilvia kölcsönkéri, majd azt mondja, megőrzi neki, nehogy meggondolatlanul elköltse. Karácsony előtt azonban katasztrófák sora indul el, a pénzt Szilvia letagadja, Bori romokban, az anyukáját baleset éri, a ház ügyeit át kell vennie, ott a háztartás, rengeteg a munka, és mindjárt Rudolf is hazaér. Itt az ideje felnőni!

Teljesen más szemmel olvastam újra a regényt, hiszen tizenévesen engem is a ruhák és a pasik érdekeltek leginkább. Viszont az otthoni segítés hiánya Borinál nagyon bosszantott, én ebben más voltam, mert pl. a kilenc évvel kisebb húgom adott melót, sokat vigyáztam rá, játszottam vele, meg azért otthon is segítettem, takarításban leginkább. De vehetjük az iskolai életet is, amiben én inkább a minden lében kanál Jutka karakteréhez hasonlítottam, mindig őrsvezető voltam, nyolcadikban rajtitkár. Na ezekről tudnék mesélni. Akkoriban már lazább volt jóval az úttörősdi a regénybelinél, elég az hozzá, hogy például nyolcadikban filmbarát szakrajt alakítottam, és "Kopaszkutya" volt az őrsöm neve. Aki elég öreg hozzá, tudja miről beszélek! Nekünk pl. a moziban voltak az őrsi óráink megtartva, rendszeresen jártunk a közeli Olimpia moziba, akkor még csak pár forint volt a jegy. 

Visszatérve Borihoz, a hatvanas évek elején egész más volt a hozzáállás, lelkesen jobbá akarták tenni a világot, egészen apró lépésekben és a nagy dolgokban is. Jó érzés volt olvasni, hogy mennyire össze tudtak fogni, karácsony ide vagy oda, jöttek a gyerekek, felnőttek, szomszédok, és tették a dolgukat, segítettek Boriéknak. Ez léleksimogató része a regénynek, könnyekig meghatott anno és most is.

Voltak azért vitatható részek, például a télikabát ügye. Én is utáltam olyan dolgokat kapni ünnepekre, amit amúgy is meg kellett venni. Felnőttként tudatosan alakítottam úgy a két gyerekemnél, hogy ha esetleg ruhát kaptak ajándékba, mellette kaptak játékot is, vagy amire épp vágytak. 

Mit látok másként? Gyerekként nem izgatott Szilvia anyja, aki mindössze 39 éves, és a háború elvette a fiatalságát, most viszont még szeretne élni. Ez nem is lenne baj, de Szabó Magda negatívra árnyalta a karakterét azzal, hogy örült, hogy a lánya férjhez megy, így élheti világát. Ellentétben  Galambos nénivel, aki feláldozta az életét a fiáért, és elutasította az udvarlóját, nehogy mostohát kapjon a fia. Mellesleg nem ártott volna neki, talán egy apafigura jobban felnyitotta volna a szemét, hogy Szilvia miféle is valójában.

Bori szülei sem érdekeltek fiatalon, nem hasonlítottam a saját szüleimhez őket, most viszont feltűnt pár apróság. Volt ott anyuka részéről némi érzelmi zsarolás, mondjuk én megértem, hogy a saját gyerekkorukhoz képest Borié már szinte gazdagnak számít, de talán nem ezt a nevelési módszert kéne bevetni.

Bori apjának nehéz megfelelni, ezt minden családtag érezte, Bori nővére főleg, aki mintagyerekként viselkedve simán tudomásul vette, hogy Bori a kedvenc lánya apjának és kész. De miért is? Mert a halott húgára emlékeztette, a nevét is róla kapta, a haját is úgy kellett hordania, és végül akkor lett világbéke, amikor végre házias, jó lány lett a korábbi lusta Boriból. 

Mindezt Szabó Magda az ezerféle érzelmek tengerének áradásával tudja leírni, minden mondatának minden szava a helyén van. Hiába kitalált a helyszín, nincs ilyen nevű utca és ház Budapesten, mint ami a regényben szerepel, mégis a szerző szavaira tökéletesen el tudtam képzelni, ahogy minden egyes karakter akár kiléphetett volna a regényből, élők voltak a maguk erényeivel és hibáival. Képbe került számos emberi, társadalmi probléma, részben az akkori kornak megfelelő megoldásokkal kerülnek feloldásra, időnként azért kételkedtem, hogy tényleg így mentek-e a dolgok, hiszen én csak 15+ évvel később voltam úttörő, annyit haladt volna a világ? Más problémák viszont az örök érvényű normák szerint rendeződtek, az idő meghozza a megoldást jelleggel.

Szabó Magda a lányregényeit abban a korban írta, mikor ő maga is tanított, gyerekekkel foglalkozott. Nyilván a politikai elvárások is befolyásolták a témát és a megoldásokat, mégsem érzem ki belőle a propagandát, töredékében sem, mint a hasonló korban írt regények, pedig volt párhoz szerencsém. Hatott az érzelmeimre a regény, minden eltérő véleményemet félretéve, többször is megmosolyogtam illetve megkönnyeztem az írást. Minden jó, ha jó a vége érzést adott a végkifejlet, és az utolsó mondat, szerintem a legjobb befejező mondat címet elvihetné a magyar lányregények között.   

Ez is egy olyan regénye Szabó Magdának, ami megérdemli, hogy ott legyen a család könyvespolcán, mert minden újabb generáció a kezébe veheti és tanulhat belőle.

Borító: Elegáns fehér borító, fényes színjátszó részekkel.

 

Kedvenc karakter:  Bori, Jutka

Szárnyalás: A nagy takarítási akció.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Többször is megkönnyeztem az érzelmes részeket, például a karácsonyestét, aztán a karácsonyreggelt.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték
A játék nagyon egyszerű, kis utánajárással illetve a fülszöveg ismeretében könnyen megválaszolható. A válaszokat szokás szerint írjátok be a  rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

Feladvány: Hogy hívják a szülinapost?

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

03.05 Kelly és Lupi olvas
03.07 Spirit Bliss - Sárga könyves út
03.09 Szembetűnő

Jennifer L. Armentrout: A Shadow in the Ember - Árnyék a parázsban ( Hús és tűz #1)

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Jennifer L. Armentrout Hús és tűz sorozatának első részét A Shadow in the Ember - Árnyék a parázsban címmel. A Vér és hamu sorozat világában játszódik ez az előzmény történet, melyben a kiválasztott Sera hercegnőnek hazája megmentése érdekében el kell csábítania és meg kell ölnie a Halál Ősi Lényét. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2024 Zafír pöttyös

656 oldal

Fordította: Eszes Rita

Goodreads: 4,47

Besorolás: felnőtt, fantasy, sárkány, romantasy, 

 

Ejtsd ​szerelembe, válj a gyenge pontjává, végezz vele…
Seraphena Mierel az ősi lények fátylába burkolva született, a Sors ígérte Szűzként, ezért a jövője sosem volt az övé: születése előtt kiválasztották, hogy alanya legyen egy kétségbeesett alkunak, amelyet őse kötött a népe megmentése érdekében. Serának hátra kell hagynia az életét, és a Halál Ősi Lényének kell felajánlkoznia hitvesül.
Ám Sera valódi sorsa egész Lazania legjobban őrzött titka: ő nem a jól védett Szűz, hanem egy bérgyilkos, akinek egyetlen küldetése van – és egyetlen célpontja: a Halál Ősi Lénye. Ha kudarcot vall, a királyságát lassú pusztulásra ítéli a Rothadás keze által.
Sera mindig is tudta, hogy ki ő. Kiválasztott. Hitves. Orgyilkos. Fegyver. Egy kísértet, aki sosem ölthetett saját formát, mégis vérben ázik. Egy szörnyeteg. Egészen addig, amíg ő el nem jön érte… Amíg a Halál Ősi Lényének sorsa össze nem fonódik az övével. És a férfi csábító érintése olyan szenvedélyt lobbant fel benne, amilyet soha nem élt még át, és amit nem is érezhetne iránta. De Serának sosem volt választása.

 

A Vér és hamu sorozat óriási kedvencem, mindhárom részének faltam az oldalait, és nagyon örültem, hogy a harmadik rész után a következőig tartó szokásos kb. egy éves várakozást megszakítja a spin off sorozat első részének hazai megjelenése. Nyktos Az aranyozott csontkoronában nem csak említés szintjén, hanem valóságosan is szerepelt, amikor Poppy megidézte. Természetesen kellően titokzatos és főképp minden értelemben isteni volt a megjelenése, a mondanivalója, a célzásai, így nem kis várakozással kezdtem a regénybe, hogy felfedezzem az ő világát.

Nyktos háttértörténete több száz évvel korábban kezdődik, és ebben a sorozatban sem szakít a szerző azzal a felállással, hogy egy badass hősnő meséli el a történetet, jelen esetben Seraphena. Lazania hercegnőjét titokban nevelték fel, csak néhányan tudják, hogy ő a kiválasztott, aki egy alku kapcsán a Halál Ősi Lényének hitveséül szántak, ő a burokban született Szűz. Valójában azonban különleges kiképzést kapott, egész életében arra nevelték, hogy amikor eljön érte a "vőlegénye" neki le kell nyűgöznie, szerelemre kell lobbantania, hogy aztán egy alkalmas pillanatban le tudja szúrni az árnyékkő tőrével. Az istenek is legyőzhetők de csak a szívükbe vagy az agyukba szúrt különleges tőrrel. Erre azért van szükség, mert a földjeiket sújtó Rothadás terjedése csak így állítható meg. Hatalmas csalódás éri Serát, amikor a megidézett isteni Lény egyszerűen közli vele, hogy nincs szüksége hitvesre és eltűnik a semmibe. Három évvel később különös halálesetek után kezd nyomozni Sera, így találkozik egy isteni származású idegennel, akit a sötétben sikerül majdnem halálra sebesítenie. Ash szintén a gyilkosok nyomában jár és nem tudja Serát lerázni, sőt egyre inkább összefonódnak a szálak kettejük között, végül olyan események történnek, ami kapcsán felfedi valódi személyiségét, és magával viszi a lányt Árnyékföldekre.
Őszintén megmondom nektek, a könyv felénél le kellett tennem a könyvet, és ilyen még nem volt velem, hogy nem azon okból, hogy a történetet untam volna, vagy a szereplőket, szerintem mindenki tisztában van JLA értékeivel, stílusával, tagadhatatlan tehetségével. Ha valaki mégis most találkozik vele először, az is jól jár, hiszen nincs mihez hasonlítania, és megérdemelten szeretni fogja. Nekem viszont szúrta a szemem a szerző újrahasznosítási módszere, és a kérdés-felelet özön ami kikészített. Egyszerűen annyira sok a hasonlóság a két sorozat között, hogy amellett szó nélkül elmenni nem lehet. Poppy és Sera mindketten kiválasztottak, a Szűz szerepköréhez készítik fel őket, de titokban komoly kiképzést kapnak egy "apafigura" szerű férfitól, szeretnek összevissza szurkálódni és nem csak a puszta szavaikkal. Amin viszont fordított a szerző, az Sera és Ash kapcsolata, mert itt Sera volt az, akinek csábítani kellett. Nehéz feladat ez neki, mert Poppynál jóval meggondolatlanabb volt, előbb járt a szája mint az esze, abnormális szinten. Nyktost igazából eszembe se jut Casteel-el összehasonlítani, ez szentségtörés lenne, de persze vannak egyező részek, például az álcázás, meg a fogságban való szenvedés a múltban. Jaj és szintén királylányozik, csak más nyelven, milyen eredeti... De nem csak a karakterek voltak hasonlók, konkrét poénok is átmentésre kerültek, az "érzem rajtad a szagát" jelenet például egy az egyben.

Ha valamiben világrekorder a könyv, az a kérdések és az azokra adott válaszok számában biztosan az. Én nem igazán szeretem azokat a regényeket, ahol a világfelépítés nem az események kapcsán épül fel, hanem csak el van mesélve a szereplők szájából. Ez néhány alkalomig okés, de itt száz feletti a kérdések száma. Ez azért is baj, mert hiába beszélget egymással a párosunk, az információk mesélése és felfogása között elveszik a személyiségük, ők maguk kevésbé ismerhetők meg mélyebben. Azt gondolná az ember, 656 oldalon elférne a cselekmény szerinti világfelépítés is, de nem. És vegyük hozzá, hogy Sera meséli a történetet, ennek következtében rengeteg belső monológ is elhangzik, megannyi önmagának feltett kérdéssel. Jesszus. Én olyan 60% körül kényszert éreztem, hogy letegyem a könyvet pár napra, és olvassak valami egész mást. Aztán persze győzött a kíváncsiság, és szerencsére az utolsó harmadban felpörgött minden, mégiscsak beindult a cselekmény,  Árnyékföldeken a rivális erők felfedezik, hogy valami eddig nem látott entitás érkezett ide. A drakenek szereplése jócskán hozzájárult az érdeklődésem emelkedéséhez, imádtam őket. JLA megjátszotta a bébi sárkányok kártyát is, persze ez is bejött, apa-lánya drakenek kit nem vennének le a lábáról. És megint az ismétlődést véltem felfedezni, itt Kierant és a farkasokat Nektas és a sárkányok váltották, ugyanolyan kötődéses+legjobb barátok felütéssel.
A szerelmi szál... édes istenem, hát ebben aztán volt egy olyan pont, ami nagyon különlegessé tette. Nem akarom lelőni a poént, de az olvasás során megjegyeztem a bloggertársaimnak, én ötös adok a könyvre, ha igaz amit sejtet a könyv Nyktosról. Igaz lett, de mégsem adtam maximumot, viszont erősen ajánlom, hogy a fő szerelmi jelenetet olvassátok el Nyktos szemszögéből is, ami elérhető a szerző blogján.

Szóval végül is nem mondom, hogy feltétel nélkül tetszett ez a kissé kicsavart és nem kissé insta-love szerelmi szál, - amit persze mindkét fél tagad, hogy érzelmek is lennének köztük, - de a szerző előtt le kell vennem a kalapom, mert mégis az egyik legjobb a romantasy műfajban, és el tud varázsolni a leírásaival. (Nagyon sokat tudnék még erről beszélni, alig tudom visszafogni magam.)

Mielőtt a végéhez érnék, meg kell említenem, mennyire féltem a fordítástól, hiszen a fősorozatot Rácz Kata fordította, ezt pedig Eszes Rita, akit íróként ismerek és szeretek, de szinte ez az első fordítása (a másik a Vlad, még nem olvastam). Le voltam nyűgözve, én nem találtam benne semmi kirívó hibát, még úgy sem, hogy előolvasói, vagyis korrektúra előtti szöveget olvastam. Ami JLA szóhasználatát illeti a könyvben, az eredetiben is így van, néha kissé szövegidegen, egy középkori-szerű fantasy világban voltak oda nem illő szavak, kifejezések, de ezt már tényleg szinte fel sem vettem.
És akkor a regény végéről illene szót ejteni, mert a hosszas menetelés és információ dömping után végre eljutunk a lényegig. Kétszer is elolvastam, és ha az egész értékelésem azt sugallta, hogy ez egy gyenge könyv, hát mégsem az, szép lassan a helyére kerültek a puzzle darabok, és ott állhattam fejbe kólintva az utolsó fejezetben a szereplőkkel együtt. Annyi potenciál van még ebben az egészben, az agyam rögtön elkezdte gyártani a teóriákat, merre fog még elmenni a cselekmény. Egyszerűen nem kérdés, hogy folytatom -e ezt a sorozatot, mindenképp, akkor is ha egy guilty pleasure regény lesz.

Képek: Pinterest

 

Borító: Szokás szerint gyönyörű, és a sárkányszem is ott figyel.

Kedvenc karakter: Ash

Szárnyalás: A harcjelenetek a sárkányokkal.

 

Mélyrepülés: 127 kérdés és válasz.

Érzéki mérce: Spoileres lenne kimondani, de tartogat némi meglepetést a szerelmi szál. Egyébként nincs túltolva az erotika.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

 

 

Nyereményjáték:

A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok, így könnyen megválaszolhatjátok minden állomáson a kérdéseinket. A feladat a szokásos, a megoldást írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

 

KÉRDÉS:   Hogy hívják Seraphena mostohabátyját?

a Rafflecopter giveaway

 

További állomások:
Blogturné Klub
03.03 Kelly és Lupi olvas
03.05 Milyen könyvet olvassak?
03.07 Hagyjatok! Olvasok! extra idézetek
03.09 Insane Life
03.11 Könyv és más

 

2024. februári összegzés

Máris itt a február vége! Nem egészen a tervek szerint alakult a hónapom, de menjünk sorban. Volt még egy befejezni valóm hó elején, Agatha Christie: Adventi krimik, ez nagyon jó kikapcsolódás volt, persze ötöst kapott, el is határoztam, hogy idén is elolvasok tőle két-három havonta egy-egy könyvet, lehetőleg olyat, amit még nem olvastam, ezt a fajta krimit időnként megkívánom. Ezután sorra került Szabó Magda: Álarcosbál regénye, amiről már meg is született a bejegyzés, szintén öt csillaggal. Egy átfogó blogturnét szerveztünk Szabó Magda három legnépszerűbb lányregényének, febr. 25 és márc. 09 között. 

Ezután egy nagyon régóta várólistás könyv következett, Holly Black A levegő népe sorozatának első része, The Cruel Prince - A kegyetlen herceg. Igen, igen, nálam ez csak most került sorra, és nagyon tetszett, nem egy rózsaszín ködös tündérvarázslat, de éppen ezért volt jó. Ötöst kapott, folytatni is tervezem hamarosan, ahogy láttam a többieknél Caden fog még meglepetést okozni.  Ezután szintén egy régi várakozó került sorra, Aly Martinez-től A legsötétebb hajnal, ami idén eddig a legnagyobb csalódásom, két pontot adtam rá. Olyan történetre alapozott, ami nekem életidegen, és nem szeretem a gyerekekkel való manipulálást, ráadásul duplán. Beszereztem néhány könyvet a szerzőtől, remélem a többi jobb lesz. Ezután újabb Szabó Magda következett, a Születésnap, érdekes volt ezt is vagy negyven év után újraolvasni, ötös járt erre is. És akkor a hónap legnagyobb várakozású könyvéhez értem, ami JLA: A Shadow in the Ember - Árnyék a parázsban. Fúúúú. Aki olvasta a Vér és hamu sorozatot, annak több mint ismerős lesz, hiszen gyakorlatilag annak a 2.0 változata. Persze részben pazarul megírva, részben szörnyen idegesítően. Utóbbin azt értem, hogy a főszereplők egymás között több mint 100 kérdést tettek fel, ezzel magyarázva az ezer rétegű világot. A cselekmény kevés volt hozzá, és ezt olyannyira untam, hogy kb 60%-nál egyszerűen szünetet kellett tartanom. Letettem 2-3 napra, addig beiktattam a harmadik Szabó Magda könyvet, az Abigél bizonyult a legjobb közülük, nagyon élveztem. Utána már jobban csúszott a JLA könyv befejezése, az utolsó harmad felhozta, itt már bőven volt sárkányos jelenet, és igazából a szerelmi szálnak is volt egy olyan részlete, ami nem szokványos, és ettől különleges is. Ráadásul később megtaláltam a szerző oldalán a szerelmi jelenetet Nyktos szemszögéből elmesélve, ez extra jól sikerült, úgyhogy végül négy csillagot kapott a könyv, bár elárulom, sokáig hezitáltam. Tegnap estére még beiktattam egy ősrégi Tiffany novellát, Ann Major: Véletlen vőlegény, amit egy Moly-os kihívás miatt olvastam, 92 oldal lagymatag romantika,  három csillaggal értékeltem. Összesen kb. 2400 oldal, 6,5 könyv+1 novella a végeredmény.

A tervek szerint holnap  (márc.1) már kezdem is Lynn Painter: Újra meg újra regényét, ezt nagy reményekkel fogom olvasni, miután a Jobb mint a filmeken tavaly az év YA regénye lett nálam. Aztán a Twisted Lies következik Ana Huangtól, sorozat befejezőként, már Fanni jelezte, hogy nagyon fogom szeretni, ketten csináljuk a blogturnéját. Utána egy gyerekkönyv jön, Hana Tooke: Éjféli kalandok, tőle olvastam pár éve a Leleményes lelenceket, cuki történetet várok újra. Várható T.L.Swan: A Casanova című könyv érkezése a Maximtól, mindenképp olvasni szeretném, és ha még marad időm, jöhet a hónapok óta tologatott A nyári kert. Ha viszont befut Lucy Score: Amit magunk mögött hagyunk regénye, borul minden, mert azt előreveszem.

Saját beszerzésem nem volt februárban, csak kiadói olvasnivaló jött, a fentebb említett Twisted Lies, Éjféli kalandok és az Újra meg újra. 

Folyt.köv.

Szabó Magda: Abigél

A Blogturné Klub bloggerei Szabó Magda klasszikus ifjúsági regényei közül három kötettel szeretné megismertetni az ifjú olvasókat a Móra Könyvkiadó segítségével. Az Álarcosbál, az Abigél és a Születésnap a mai napig méltán népszerű regények az olvasók széles körében. Az Abigél blogturné négy állomását követve a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Móra Könyvkiadó 2022

352 oldal

Goodreads: 4,34

Besorolás: klasszikus, ifjúsági, háború

 

Ginával, ​Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit – méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé.
Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot.
Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon?

 

Szabó Magda életművében az egyik legjelentősebb regény az Abigél, generációk kedvence ez az ifjúsági történet. Mondhatjuk, hogy egyben a legnépszerűbb is, hiszen a belőle készült 4 részes tv-sorozat sikere évtizedek óta töretlen, minden ismétlés hosszú évek óta odaragasztja a nézőket a tv elé. Tulajdonképpen én is először a sorozatot láttam még 1978-ban, természetesen később meg kellett szereznem a könyvet is, ami számtalan újraolvasást megélt a családban. Mivel nagyon szerettem tizenévesen, nem volt kérdés, hogy szívesen olvasnám-e újra most, a blogturnéja kapcsán. 

Ahogy a többi Szabó Magda újraolvasásomnál, most is az tűnt fel, mennyire más szemmel olvasom, a felnőttek szempontjai már nem mellékesek, jobban megértem a hátterüket, a döntéseiket, átérzem a felelősségüket, erősebben fókuszálok rájuk. Például rögtön az elején azzal szembesültem, mennyire nehéz döntés volt Vitay tábornoknak, hogy távol a világ zajától és minden ismerőstől, keressen az országban egy olyan biztonságos helyet, ahol elhelyezheti egyetlen gyermekét. Elővigyázatosságból kell így döntenie, hiszen katonatiszt lévén, aki az ellenállás egyik fő szervezője, számolnia kell azzal, hogy a lányával könnyen zsarolhatóvá tehetik. Katonatiszt lányaként különösen azonosultam a helyzettel, gyerekként sokszor kérdeztem erről apámat, háború esetén mi történne velünk, a családjával. Meg is válaszolta. Gina esetében azonban tetézte a helyzetet az, hogy egyedül kellett mennie, az utolsó pillanatig szinte semmi információt nem kapott, kész tények elé lett állítva. Elfogadta apja parancsát, de nagyon nehéz szívvel, hiszen otthon hagyta a nagynénjét, a barátait, az iskoláját és Kuncz Ferit, aki épphogy csak elkezdett udvarolni neki. Árkodra kerül a Matula püspökről elnevezett bentlakásos lánynevelő intézetbe, ahol a legszigorúbbak a szabályok.  (Érdekesség, hogy a regénybeli Árkod egy fiktív város, bár van ilyen a valóságban is, de máshol. Abigél szobra is létezik, egy régi budapesti bérház belső udvarból vitték a forgatás helyszínére.) 

Ginát szeretettel fogadják, a többiek igyekeznek enyhíteni a pesti lány szomorúságán, és megismertetik a Matula egyik titkos hagyományával, a diákok az első tanítási napon férjhez mennek az osztálytermük leltárlistájához, névsor szerint. Ginának az üres terrárium jut, amit nem fogad el, óriási balhé kerekedik, megbüntetik az egész osztályt, miután a lány kitálal mindent az igazgatónak. Az osztály innentől árulónak bélyegzi, kiközösítik, Gina a szökésben látja a kiutat. A fordulópont akkor jön el, amikor a tábornok őszintén beszél az ország háborús helyzetéről, a veszélyekről, tudatosítja Ginában, hogy csak a Matulában van biztonságban, próbáljon meg kibékülni a lányokkal és a tanáraival, meg kell húznia magát és kivárni a háború végét. 

A regény első fele is kész érzelmi hullámvasút, a második felében ez még tovább fokozódik, kezdve az osztálytársakkal való kibéküléssel, amit sokadszorra is könnyezve olvastam. Itt már Abigél is "megjelenik", a levelei meggyőzik Ginát, a legenda igaz, de kérdés, vajon ki állhat mögötte. A felmerülő nehézségeket segít megoldani, de szigorúan figyelmezteti is, ha kell. Egy ilyen rideg, szabályokkal zsúfolt közegben megtestesíti a reményt, amit sosem szabadna elveszíteni.

Szabó Magda zseniálisan ír, minden mondata gyönyörűen komponált, úgy szövi a történetet, hogy lehetetlen letenni. A feszültség kitart a regény végéig, a történelem alakulása nem adhat nyugodt hátteret a nagy kibékülés után sem.  A mostani olvasásomnál is éreztem szívfacsaró és felemelő pillanatokat, a tábornok sorsa érintett meg leginkább, talán a saját apám miatt. 

Egy érzelmes fejlődéstörténetet olvashattam, egy eléggé elkényeztetett, naiv, gondtalan, álmodozó, később lázadó lányból néhány hónap leforgása alatt Gina hogyan változik szinte felnőtté. Közben rengeteg hibát vét, szerencsére olyan emberek veszik körül, akik látva, láthatatlanul, de vigyáznak rá. A szerző ebben a regényében is remekelt a karakterek megalkotásánál, hitelesek, élők a szereplők, az igazgatótól kezdve Kőnig tanár úrig mindenki szerethető, legyen akármilyen szigorú vagy szerencsétlennek tűnő. Most valahogy sokkal jobban odafigyeltem a felnőttek tetteire, reakcióira, ami fölött korábban elsiklottam. Nem beszélve a finom szerzői utalások, megjegyzések sokaságáról, amelyek most értelmet nyertek. 

Úgy érzem, nem lehet elvonatkoztatni a tv-sorozattól, az én fejemben is az ikonikus színészekkel játszódott a történet, és szerintem nincs ezzel baj, az Abigél remekmű lett mindkét műfajban. Én azt tanácsolom a blog olvasóinak, hogy mindenképp szerezzenek egy saját példányt, olvassák el a regényt, nem fognak csalódni, mert ez az egyik legjobb magyar ifjúsági regény. Ott kell tartani a család könyvespolcán, hiszen mindig következik újabb generáció, akiknek valódi élményt ad az olvasása, ez saját tapasztalat.

Képek: a tv-sorozatból

 

Borító: Elegáns fehér borító, fényes színjátszó részekkel.

 

Kedvenc karakter:  Kőnig, Horn Mici, Zsuzsanna, Gina, stb.

Szárnyalás: A randi megszervezése, szegény Torma!

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Hihetetlen, hogy még sokadik olvasásra is megvan a katarzis-élmény az utolsó mondatoknál.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

 Nyereményjáték:

 

Játékunk során a regényből válogatunk idézeteket, ismerd fel, melyik karakter mondta, és a nevét írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. (Segítség: Moly.hu-n mind szerepel)

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

Melyik szereplő mondja ezt a mondatot?  "Az én nagybátyám, ha bűnön kapja rajta magát, még saját magát is kicsapja."

a Rafflecopter giveaway

 

További állomások:

02.29 Kelly és Lupi olvas
03.02 Könyv és más
03.04 Szembetűnő
03.06 Spirit Bliss - Sárga könyves út

 

 

 

Szabó Magda: Álarcosbál

 

A Blogturné Klub bloggerei Szabó Magda klasszikus ifjúsági regényei közül három kötettel szeretné megismertetni az ifjú olvasókat a Móra Könyvkiadó segítségével. Az Álarcosbál, az Abigél és a Születésnap a mai napig méltán népszerű regények az olvasók széles körében. Az Álarcosbál blogturné öt állomását követve a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Móra Könyvkiadó 2022.

216 oldal

Goodreads:4,31

Besorolás: ifjúsági, klasszikus, lányregény

A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára… Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.

 

2021-ben kimaradt a blogunk a Szabó Magda blogturnéból, most viszont három regénnyel is jelentkeztem, ez remek alkalom, hogy bővítsem a blogon a "Múlt századi kedvenceim" bejegyzéseket.

A Móra Kiadónál megjelent elegáns küllemű kiadások nagyon megtetszettek, így az Álarcosbál, az Abigél és a Születésnap regényeket újraolvastam, és boldogan mesélek a régi és új olvasásélményeimről.

Fura érzés leírni, hogy több évtized telt el, mióta először olvastam ezt a történetet, kb. 1978-79-ben lehetett, durván húsz évvel később, mint ahogy a szerző először publikálta a regényt. Érdekes ez a visszaemlékezés dolog, mert ahogy olvastam a fejezeteket, sorra jöttek elő az emlékek, a történetbeli fordulatok kapcsán bevillantak érzések az akkori olvasásélményből. Például nagyon tetszett a farsangi ruha, ahogy a nagymama varrta a ruhát, az álarc, hogy tényleg nem ismerte fel senki a lányt, aztán a végén az elhunyt anyuka levele, na az már akkor is megríkatott. Gyerekkoromban is tetszett a regény, de nem tudtam volna megfogalmazni a miérteket, inkább csak annyit, hogy "minden jó, ha jó a vége". Igazából felnőttként érti meg az ember a mélyebb mondanivalókat.

Szabó Magda gyönyörűen ír, a helyén van minden szava, az érzelmek csak úgy áramlanak az olvasó szívébe. A történetnek a keretét az álarcosbál adja, amire Krisztina nagyon készül, hiszen egy hónapok óta folyó eseményláncnak szeretne pontot tenni a végére. Mondhatjuk úgy is, hogy be akar vallani titkokat, és kinyitni egy ajtót valaki előtt, aki talán nem is sejti, hogy ő mennyire vágyik rá, hogy belépjen. Kriszti félárván nőtt fel, apjával és a nagymamával élnek együtt, és Zsuzsa, a szülés utáni bombázáskor elhunyt édesanyja a zongorára kitett fényképről figyeli. A család sosem nevet, nincs zene, nincsenek programok, szomorúság és magány  jellemzi őket. A nagymama hamarosan elköltözik, megkérte a kezét egy szomszéd, és vidékre fog menni, emiatt lelkiismeret furdalás is felüti a fejét, a nagyinak azért mert elmegy, a többiekben meg azért, mert kicsit sajnálják magukat, jobban kéne örülniük a boldogságának. Közben az utóbbi hónapokban az apuka és Krisztina osztályfőnöke, Éva néni gyakran találkozgatnak esténként, a kislány iskolai és jellembéli fejlődése okán, persze mindenki mást is képzel ebbe, illetve szeretné, hogy több legyen. Az álarcosbál lesz a megfelelő helyszín, hogy elbeszélgessenek, a cigánylánynak öltözött Krisztina és az öregdiáknak álcázott Éva néni.

Mai fejemmel már látom, mennyi mély mondanivalót adott át a szerző ezen a történeten keresztül. A gyászfeldolgozás volt az egyik legfontosabb, és sajnos az apuka volt az, aki szerintem a legnagyobbat hibázta ennek kapcsán. Nagyon sokára olvasta el Zsuzsa hátrahagyott levelét, és akkor is szinte hiába, talán azt gondolta, már úgyis túl késő. Persze átérzem a fájdalmát, ahogy a nagymamáét is, hiszen neki a lánya halt meg, de egyikük sem volt elég erős ahhoz, hogy idővel a kislány érdekeit nézze. Neki minél hamarabb valódi anya kellett volna, és sokkal nagyobb nyitottság, beszélgetések, stb. Éva karaktere először túl sok volt, ahogy mindenbe beleavatkozott, akkor is irritált, ha kizárólag a segítő szándék vezette. Szabó Magda maga is hosszú éveken át tanított, megvolt a tapasztalata ebben a szakmában, úgyhogy nagyon hitelesen hozta a pedagógus karaktereket. Szerencsére sok Éva nénivel találkoztam a saját életem során, bár tíz-húsz évvel később jártam suliba, mint a történet ideje, és ez a fajta "világ újjáépítő" lelkesedés már nem sugárzott róluk, de az odafigyelés meg a személyesebb hang sokaknál megvolt. (Háromféle általánosba jártam, rengeteg tanárom volt.) Még Lujza nénit is megkönnyeztem, főleg a végső csavar után, pedig egy alsós tanáromra emlékeztetett, aki 6-7 évesen egy életre traumatizált egy fülrángatással (!). Mai napig nem értem, miért bántott fizikailag, leléptem a betonról a fűmagozott talajra szaladgálás közben, ez volt a vétkem. 

Ami az egyik legnagyobb különbség volt a gyerekkori és a mostani olvasásomban, az pont a karakterek rám való hatásában mérhető, gyerekként természetesen Krisztinával azonosultam, és nehezen értettem meg – vele együtt – a felnőttek világát, most viszont kinyílt a szemem, most már nekik is drukkoltam. De az igazi könnyözön Zsuzsa levelénél ért, annyira sajnáltam őt és persze később a férjét is, amiért nem tudta teljesíteni a kérését. Így Krisztina vesztett a legtöbbet, egy egész gyerekkort, de a regény végén azért ott a remény a boldogabb jövőre és ez nagyon is szívmelengető.

A regény besorolása ifjúsági regény, és nagyon sokan olvasták anno pöttyös vagy csíkos lányregényként, de szerintem sokkal szélesebb olvasóközönséghez szól. Felnőttként sokkal erősebben megérintett, jobban átéltem a karakterek helyzetét, az érzéseiket. Szabó Magda mondatai finoman tanítanak, minden helyzetben meg kell találni az élet apró örömeit és hogy mennyire fontos a szeretet, a tisztelet, az elfogadás. Szívből ajánlom a regényt minden ifjú olvasónak, lássák csak meg, milyen volt nagyanyáik fiatalkora a hatvanas években. 

Kedvenc idézet:

„Most elszomorodtál. De hiszen mondtam, hogy nem halt meg igazán. Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad.”

Kép: Pinterest, saját

Borító: Elegáns fehér borító, színjátszó részekkel.

 

Kedvenc karakter:  Krisztina

Szárnyalás: Ahogy összefonódnak olyan szálak is, amire nem számítottam.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Sok érzelmet megmozgatott, főleg a gyászfeldolgozással kapcsolatban, és nem kevés nosztalgikus iskoláskori élmény merült fel újra bennem.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték

 

Játékunk során a regényből válogatunk idézeteket, ismerd fel, melyik karakter mondta, kiről beszélnek vagy kit jellemeznek az idézett résszel, és írd be a nevét/titulusát a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

Feladvány:  „Némával nem érdemes tárgyalni” – mondta ................ azon a furcsa, magas hangon, amely nála mindig az ingerültséget jelezte, mikor őt Éva néni hiába faggatta az után az osztályfőnöki óra után.

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

02/25 - Hagyjatok! Olvasok!
02/27 - Kelly és Lupi olvas
03/02 - Fanni’s Library
03/03  - Spirit Bliss Sárga könyves út
03/05 - Szembetűnő

Sabrina Jeffries: A herceg hitvese (Hercegi kör 3.)

Harmadik részével folytatódik Sabrina Jeffries Hercegi kör című sorozata, melyet magyar nyelven a General Press Kiadó gondozásában olvashatunk. Most Thorn és a tudós Olivia kapcsolata kerül fókuszba, és  izgalmas fordulatokat tartogat a háttérnyomozás is a gyilkos után.
Szeretnétek megnyerni a Kiadó által felajánlott példányt? Akkor kövessétek blogturnénkat, vegyetek részt a nyereményjátékban, s kis szerencsével a tiétek lehet!

General Press 2024.

288 oldal

Fordította: Ács Eleonóra

Goodreads: 3,95

Besorolás: történelmi romantikus, kémia, nyomozás

Amikor ​egy hirtelen jött szikra mindent lángra lobbant
Egy múltbéli csók az elragadó és éles eszű Miss Olivia Norley-val látszólag már csak egy halvány emlék Thornstock hercege számára. Bár a legjobb partit kereső anyák és lányok világában a férfinak számtalan feleségjelölt kerül az útjába, a hódításairól hírhedtté vált Thorn továbbra is agglegény marad. Egy Oliviával való véletlen találkozás azonban kizökkenti a nyugalmából, hiszen még jól emlékszik a csókjuk utáni zsarolásra, amely mindkettejük nevét beszennyezhette volna.
Ráadásul Thorn féltestvére, Grey egy különleges vizsgálattal bízza meg a kémiarajongó Miss Norley-t egy, a családjukban történt titokzatos haláleset ügyében. A vegyésznek készülő Olivia lelkesen vág bele a kísérletbe, ám arra ő sem számít, hogy Thorn minden lépését árnyékként követi majd, és hogy a férfi állandó jelenléte őt magát is összezavarja, így lassan kezdi elveszíteni az uralmát a cselekedetei felett. Mindennek a tetejébe pedig valaki meg akarja akadályozni, hogy az igazság napvilágra kerüljön – az illető pedig semmitől sem riad vissza…

Bár az első részt nem olvastam, a második rész alapján megkedveltem a szerző stílusát és tetszik a keret történetet is, ami az anyahercegnő és elhunyt férjei körül bonyolódik. Közben elolvastam a Karácsonyi csók című kiegészítő kötetet, mely szintén a sorozathoz kapcsolódik, ez is remek kikapcsolódásnak bizonyult. örömmel vettem hát a kezembe a következő Hercegi kör regényt.

Manapság menő téma tudós nőkről írni, és ez nem kerülte el ezt a sorozatot sem. Olivia Norley a hősnőnk, gyerekkora óta foglalkozik a kémia rejtelmeivel, és komoly eredményei vannak például az arzénmérgezés kimutatása terén. Sok  időt töltött a  nagybátyja mellett, aki szívesen adta át a tudását az érdeklődő kislánynak. Ez a tudásvágy odáig fajult, hogy Olivia eladósorba kerülvén is inkább érdeklődik a kísérleti eredményei iránt, mintsem társaságba kívánkozzon, férjet szerezni meg pláne nem. Mostohaanyja viszont egyre jobban aggódik, szeretné, ha elrendeződne a sorsa egy megfelelő udvarló mellett. 

A sorozat első részéből már ismert Grey felkéri őt egy vizsgálatra az apja halálával kapcsolatban, amihez berendez egy kis laboratóriumot a birtokán. Azonban a hölgynek pár évvel ezelőtt volt egy vitás ügye Thornstock hercegével, aki nem bízik benne, ezért ő is a féltestvére birtokára tart, hogy szemmel tarthassa Oliviát. A történetben persze felidéződik a múlt, kiderült mi is volt a vitájuk oka, de az tagadhatatlan, hogy az akkoriban elcsattant csókot és visszautasított lánykérés körülményeit egyikük sem felejtette el. Persze a helyzet tovább bonyolódik, valaki nagyon nem akarja, hogy a hercegi testvérek nyomozzanak az édesapáik halálával kapcsolatban, ezért komoly stratégiát dolgoznak ki. Közben a vonzódás Olivia és Thorn között megállíthatatlan, miután egyre többet megtudnak egymásról, kezd feloldódni a bizalmatlanság, hogy aztán újabbakba bonyolódjanak.

Ez volt a harmadik része ennek a sorozatnak és amellett, hogy sorra megtalálják a boldogságot a hercegi sarjak, a háttérben egyre több nyom kerül elő az anyahercegnő három férjének korai halálával kapcsolatban. Ebben a részben már egész komoly szakaszába ért a nyomozás, még Gwent és Joshuát is bevonták. A következő részben arra is fény derül, vajon jól okoskodnak-e a testvérek és vajon ki lesz a bűnös a gyanúsítottak közül. De visszatérve a romantikára, azt kicsit furcsának tartottam, hogy a főszereplők kilenc év után találkoznak újra, és elég hamar nyilvánvalóvá válik, hogy mindkettőjüknek felkorbácsolja az érzékiségét ez a sokéves emlék. Közben a herceg élte a világát, írta a színdarabokat, melyhez a tapasztalatokat saját maga szerezte meg, például a bordélyokban... Uh, kicsit meredek volt ez nekem, de úgy tűnt, még Olivia is elfogadja a múltat.  A kapcsolat érzelmi részének beindulására elég sokat kellett várni, vívódtak rendesen a felhozott vélt vagy valós sérelmeken, de ez nem volt akadálya köztük a spicy jeleneteknek, amik szintén eléggé megleptek a merészségükkel. Magyarán Oliviának nem kellett sok rábeszélés, hogy letudja a szüzessége elvesztését.

Olivia karaktere tetszett, megtehette, hogy nem izgatta magát a társadalmi elvárások miatt, akár vénlányság árán is vegyész akart lenni, kár, hogy nem volt kifejezetten részem olyan jelenetben, amikor kotyvaszt a lombikjaiban. Thorn jól adta a sértett herceget, akit szerinte be akartak hálózni a múltban, és zsarolással házasságra kényszeríteni, nem könnyen ismerte el a tévedéseit. Élveztem a folyamatot, ahogy észrevétlenül beleszeretett Oliviába, ő csak a végén ismerte be, olvasóként ezt már jóval korábban láthatjuk. Azt szerettem Thorn-ban, hogy végül teljesen elfogadta Olivia "hobbiját" csak arra kérte, a terhességei alatt ne kísérletezzen majd. A színdarabok is fontos szerepet kaptak a regényben, a benne szereplő karakterekről nem is beszélve. Külön kiemelném Olivia mostohaanyját, aki elsőre banyának tűnt, főleg a kilenc évvel ezelőtti viselkedést illetően, de a jelenben egész jó oldalát mutatta, még az önirónia sem hiányzott. Tetszett nekem, hogy nem az a negatív kicsengésű mostohaanya volt, hanem igazán szerette a nevelt lányát.

Jól szórakoztam a regényen, hozta a szerző a formáját, kíváncsian várom a befejező részt is, természetesen a gyilkos személye is nagyon izgalmas, most már leszűkült a lehetőségek köre. Romantikus rajongóknak mindenképp ajánlom, kellemes kikapcsolódást nyújt.

Kép: Pinterest

Borító: Abszolút történelmi romantikus jellegű a borító, bár ez a jelenet nem szerepel a könyvben.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: A kémiával kapcsolatos jelenetek.

 

Mélyrepülés: Talán a kilenc év időugrás túlzás.

Érzéki mérce: Meglepődtem az erotikus tartalmon, nem sokat teketóriáztak.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték

 

A történet hősnője ellenállhatatlan vonzódást érez a tudományok, pontosabban a kémia iránt, ezért nyereményjátékunk is ehhez kapcsolódik. A turné minden állomásán információkat találtok egy-egy hölgyről, aki a maga idejében kiváló eredményeket ért el a maga szakterületén, a ti feladatotok az, hogy kitaláljátok kire gondoltunk és a nevet beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába
Figyelem! A beírt válaszokon nem áll módunkban változtatni, a kiadó csak magyarországi címre postáz.  A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Feladvány:   Grófi család ötödik gyermeke, egyben az első magyar nő, akit 1897-ben orvosdoktorrá avattak.

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

02.15 - Betonka szerint a világ…
02.17 - Kelly és Lupi olvas
02.19 - Insane Life
02.21 - Dreamworld

Margie Fuston: Kegyetlen illúziók

 

Margie Fuston Kegyetlen ​illúziók című fantasy regényében megismerkedünk egy fiatal nővel, kinek életét megkeserítették a vámpírok, elvéve tőle a legértékesebbet. Azóta csak a bosszú élteti, és egy titkos társaságnak köszönhetően talán szert tehet olyan képességekre, amikkel felveheti a harcot a sötétség teremtményeivel. Ha kíváncsiak vagytok, sikerrel jár-e, tartsatok három bloggerünkkel a három állomáson keresztül, és nyerjétek meg a Lampion Könyvek által felajánlott példányt!

Lampion Könyvek, 2023

472 oldal

Fordította: Erényi Mónika

Goodreads: 3,56

Besorolás: ifjúsági, YA, fantasy

Avát a bosszúvágy élteti. Az édesanyját tíz éve megölte egy vámpír, és azóta is meg akarja torolni a halálát. Egy nap különleges bűvészelőadásra téved, ahol a mutatványokra lehetetlen észszerű magyarázatot találni.

Ava kideríti, hogy a társulat tagjai egy ősi, titkos társasághoz tartoznak, akiknek varázserejük van. Mivel a lányban is felfedezik ezt a képességet, megígérik, hogy megtanítják, hogyan győzheti le az éjszaka teremtményeit. (Hogy erre pont egy szívdöglesztő pasi készíti fel ? Hát legyen!) Ám ahhoz, hogy Avából halhatatlan mágus váljon, részt kell vennie egy baljós hangulatú kastélyban rendezett versenyen, ahol elmosódik a határ valóság és káprázat között. A végkimenete pedig halálos is lehet…

A sötét hangulatú, romantikus fantasyk kedvelőinek!

Szeretem a mágiát, a titkos társaságokat, még nem tudtak eltántorítani a vámpíroktól sem és még mindig kedvelem a YA regényeket, így, bár a Goodreadsen nem voltak az olvasók túlságosan elájulva ettől a regénytől, de adtam neki egy esélyt.

Főhősnőnk Ava, egy fiatal lány, aki a kisöccsével együtt árván marad, miután egy vámpír kivégzi az édesanyjukat. Ava természetesen bosszút esküszik, képzi magát, hogy tökéletes vámpírvadásszá válhasson.

Egy szép napon meglát egy bűvészműsort reklámozó plakátot, elmegy az előadásra, ahol valami hihetetlen műsort lát, nehéz eldönteni, hogy trükköket vagy mágiát használnak az előadók. Nem megy ki a fejéből az előadás, így újra meglátogatja őket, a társulat tagjai pedig úgy döntenek, hogy befogadják maguk közé a lányt és meghívják, hogy tartson velük.

Ava - bár a kisöccsét nem szívesen hagyja magára, de mivel végre egy olyan nevelőcsaládba kerültek, ahol TÉNYLEG akarják őket és a tesvére is nagyon jól érzi magát, így a bűvészcsapattal tart, főleg, mert kiderül, hogy a csapat ténylegesen mágiával foglalkozik, egy titkos társaság tagjai, akik a vámpírok kiírtására esküdtek fel és segítenek felkészíteni Avát, hogy jó vámpírvadász lehessen. Az már csak "mellékes", hogy a lányban is felfedezik a mágiához, a bűvészkedéshez való tehetséget.

Közben persze kiderül, hogy nem "véletlenül" vette fel a lányt a társaság, szükségük volt egy újoncra, hiszen bizonyos időközönként szerveznek egy versenyt, amin a különböző csapatok újoncai vesznek részt és a győztes halhatatlanságot kap. Csak egy dologra nem készíti fel senki Avát - miszerint az addig oké, hogy egy nyertes van, de mi lesz a többiekkel? Miért fontos, hogy újoncok versengjenek? Vajon az Avát segítő két szívdöglesztő srác tényleg a lány miatt akar segíteni vagy van valami, amit mind a ketten eltitkolnak? Mit rejt az az ódon kastély, ahol a versenyt megrendezik?

Hát Goodreads értékelés ide vagy oda, nekem bejött ez a regény. Azt el kell, hogy mondjam, hogy lassan indul be, nagyon sokáig csak gyakorolgattunk, tébláboltunk a két srác között, hogy vajon melyik az igazi, de aztán végre eljutottunk a versenyhez. Ott olyan lett a regény, mintha az írónő észbe kapott volna, hogy "úristen, mindjárt vége a történetnek" és nagyon belehúzott. Onnantól kezdve úgy felpörögtek az események, hogy letenni nem tudtam / akartam a regényt, nehogy valamiről lemaradjak :). Az biztos, hogy a szerzőnek van fantáziája. Méghozzá nagyon sötét fantáziája. Egy idő után az ifjúsági regény átment valami nagyon dark és komor hangulatú történetbe, ahol csak úgy kapkodtam a fejemet, hogy mi is történik. És őszinte leszek, iszonyatosan élveztem! A próbák, amiket ki kellett állniuk az újoncoknak, brutálisak voltak és véresek, de ezek a próbák csak apró részei voltak annak, amin Avának át kellett verekednie magát, hiszen ez se volt piskóta, de az volt az igazán brutális, amire rájött és ami alapjaiban rengette meg a saját és a mágiahasználók világát is.

Amin számomra viszont elvérzett a regény, az a szerelmi háromszög volt. Annyira örültem, hogy vééégre, hosszú idő után újra szerelmi háromszögről olvasok, de sajnos meg se közelítette azokat, amikhez hozzászoktam. Volt az egyik bűvészsrác, Xander, akinek élénkzöld volt a haja, jól nézett ki és kb ennyi. Túl sok mindent nem tudtunk meg róla, azon kívül, hogy milyen színű a haja és jól néz ki. A másik srác Roman, egy másik bűvészklán tagja, aki, bár már közelebb került hozzánk, hiszen kaptunk egy tragikus háttértörténetet hozzá, de sajnos nekem ez még mindig nem volt elég ahhoz, hogy megkedveljem, hogy szurkoljak neki, hogy ő nyerje el Ava kezét, meg a történet ismeretében egyáltalán ÉLJE túl ezt a "kalandot". Így egy idő után nem is foglalkoztam a fiúkkal, inkább Avára és a történetre koncentráltam.

Ava viszont nagyon kedvelhető főhősnő volt, bátor, "tökös", harcias, aki képes volt a megfelelő pillanatban JÓ (és az egyetlen egy helyes) döntést meghozni. Ezért rettenetesen tiszteltem.

Ami külön fejezetet érdemel, az még a mágia. Úristen, az a kastély, ahol a próbákat tartották. A lelki szemeim előtt láttam az egészet, a mágiával átszőtt szobákat, termeket, növényeket, de természetesen nemcsak a "szép" részeit, hanem horrorisztikusat is.

És a történet vége? Ez egy "standalone" regény, így folytatás nincs, az írónő szépen le is zárta a történetet. Lehetne természetesen még folytatni (mindent lehet folytatni), de a fő konfliktusszál megoldódott, így vagy valami új konfliktust kellene kreálni vagy pedig egy langyos romantikus történetet lehetne belőle tovább kanyarítani és szerintem egyikre sincs szükség.

Összességében a félelmeim után pozitív csalódás ért, engem lekötött végig a történet, amit nyugodt szívvel ajánlok bárkinek, aki kedveli a mágiahasználók izgalmas, de sötét világát egy ifjúsági regény köntösébe bújtatva .

Borító: Nekem nagyon tetszik, utal a történetre, látványos, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Ava, Willow

Szárnyalás: a varázslatok és a próbák

Mélyrepülés: a számomra nem túl meggyőző szerelmi szál

Érzelmi mérce: van benne romantika, van benne gyász, fájdalom, megdöbbenés és harag

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban a vámpíroké a főszerep. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a regény címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Az emlékek élének le kell kopni, hogy enyhüljön a megoldatlan dolgok fájdalma.”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Február 06 - Kelly és Lupi olvas
Február 08 - Könyv és más
Február 10 - Dreamworld

2024. januári összegzés

Sziasztok! Elhatároztam, hogy idén bevezetem a havi összegzést a blogon, talán a bejegyzések segítségével év végén könnyebb dolgom lesz a legrosszabb, legjobb olvasásélményeket kiválasztani. 

Az első olvasmányom Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor regénye volt a maga 862 oldalával. Már december elején a kezemben volt a könyv, de nagy volt a hajtás, és tudtam, hogy csak január vége felé lesz turné, úgyhogy tudatosan hagytam idénre. Nagy izgalommal kezdtem bele, és megmondom őszintén, majdnem kétszáz oldal kellett, hogy berántson, és ki tudjak igazodni a négy nézőpontos, szövevényes történetben. Kb ekkor vettem észre, hogy a könyv elején található térkép mellett, ami nagy segítség volt, a könyv végén van szereplőjegyzék és szómagyarázatok. Na innen már nyugodtan olvashattam tíz napon keresztül. Ahogy a blogturnés bejegyzésben is írtam, a könyv óriási szerelem lett, imádtam, 5 csillag, és nagy eséllyel a legjobb fantasy is lehet az év végi összegzésben. 

Következett Adrianne Finlay: Cut Off - Játssz a túlélésért regénye, ami szintén tavalyról átjött blogturnés recenzió. A történet nagyon érdekes volt, egy közeli jövőben elképzelhető felvetés, miszerint egy virtuális valóságshow-ban már olyan technika van, hogy a nézők egy eszköz segítségével úgy nézhetik a közvetítést, hogy érzik is, amit a játékosok, mintha ott volnának. A játékba aztán hiba csúszik, és kérdéses lesz, hogy valaha kiszabadulnak-e ebből a világból. A könyvet 3,5 pontra értékeltem, mert végül olyan irányba ment, ami nekem már túl elvont volt, és szerepelt egy erőltetett szerelmi szál.

Úgy éreztem, ezek után valami mély romantikára vágyom, és eszembe jutott, hogy a True North sorozat Sarina Bowentől a polcomon csücsül, és ha tetszik, akkor bevállalhatom a második résszel a turnézást, amit januárra tervezett a klub. Az első rész még négy évvel ezelőtt jelent meg, de csak tavaly szereztem be, amikor kijött a második rész is, amúgy csupa jót hallottam a Bittersweet - Keserédes-ről. Az értékelésnél figyelembe vettem, hogy bár nagyon tetszett a regény, és tele volt élvezetes gasztro cuccokkal, nekem az érzelmi része nem volt tökéletes, de egy kellemes 4 pontos olvasásnak megfelelt. 

Következett rögtön a sorozat második része, a Steadfast - Rendíthetetlen, amitől elájultam, imádtam, volt itt tiltott szerelem, második esély trope, nálam nagyon betalált ez a kombináció. Fő mondanivaló volt még a függőségből való gyógyulás, a szerelmi szállal együtt egy nagyon emlékezetes, 5 pontos olvasmány lett. 

A hónap végére következett egy újabb blogturnés olvasmány, Sabrina Jeffries Hercegi kör sorozatának harmadik része, A herceg hitvese. Gyorsan olvasható a történet, egy kémiában jártas hölgy és Thornstock hercege közötti vonzalom boncolgatása történik a kilenc évvel ezelőtti időkből és természetesen a jelenben. Képzeljétek, végig azt hittem ez a befejező rész, és vártam, hogy kiderüljön a gyilkos személye, aki megölhette esetleg az anyahercegnő férjeit, erre elfogytak az oldalak, és folyt.köv. a negyedik részben. Február elején lesz ebből blogturné, egy szép 4-es csillaggal jutalmaztam. 

Hónap utolsó két napján kb a feléig jutottam Agatha Christie novellagyűjteményében. Az Adventi krimik kellemes kikapcsolódás, imádom a történeteit, legyen regény vagy rövid novella. 

Összesen 2424 oldalt olvastam januárban. Két kiemelkedő és három elég jó könyvvel azt hiszem jól kezdtem az évet. 

Beszerzéseket tekintve négy könyv került hozzám, a fentebb említett Cut Off a Maximtól, és a Móra Kiadó jóvoltából három recenziós példány a közelgő Szabó Magda vegyes blogturnéra. Az Abigél, a Születésnap és az Álarcosbál mind tizenéves korom olvasmányai, nagyon szerettem őket, meg is voltak a magánkönyvtáramban, de valószínűleg kölcsön/örökbe adtam őket. Nagy élmény lesz így kb negyven év után újraolvasni, februárra tervezem, aztán meglátjuk hogy haladok. Tökéletesen feléleszthetem a Múlt századi kedvenceim bejegyzéssorozatomat ezekkel a könyvekkel. További tervek februárra Ana Huangtól a Twisted Lies - Stella és Christian sztorijával és lehet belekezdek végre Paullina Simons: A nyári kert regényébe, de félek is tőle a 880 oldalas hossza miatt és a tartalom sem háborús, immár az új világban folytatják az életüket Tatjana és Alexander.

Új megjelenések februárban: JÖN! Lynn Painter: Újra meg újra (02.21)  - megkapjuk turnéra, szóval alig várom, a Jobb mint a filmeken engem elvarázsolt tavaly. JÖN! Lucy Score: Amit magunk mögött hagyunk (02.29) - szintén turnés lesz, de ez már márciusban. Mindent félre fogok dobni Lucian és Sloane történetéért!

Folyt.köv.