Emma Cline első könyve A lányok a 60-as években játszódik és egy otthonról elszökött tinédzserről szól, aki aztán igazán rossz társaságba keveredik. A lebilincselő és sokkoló regényről sokat megtudhatsz, ha követed augusztus 4 és 8 között a három állomásos turnét, s ha megfejted a rejtvényeket, te is nyerhetsz egyet a Libri Kiadó által felajánlott három könyvből.
Libri Kiadó 2017.
348 oldal
Fordította: Tóth Attila
Goodreads: 3,49
Besorolás: Felnőtt, fikció
Észak-Kalifornia, a hatvanas évek vége. A tizennégy éves, kallódó tinédzser, Evie Boyd nyáron megpillant egy csapat lányt a parkban. Mágnesként vonzza veszedelmes szabadságuk, féktelenségük, és legfőképp Suzanne, az egyik idősebb lány. Evie hamarosan útnak is indul vele arra a farmra, amely egy szekta karizmatikus vezetőjének bázisa.
Evie varázslatosnak tartja a hegyek rejtette, hátborzongató ranchet, pedig a házban és környékén minden rohad. A magányos kamasz kétségbeesetten vágyik rá, hogy befogadják. Miközben egyre több időt tölt távol otthonától, és rajongása Suzanne iránt egyre nő, szinte észrevétlenül sodródik a szekta által elkövetett véres eseményekbe.
Emma Cline első regényében lebilincselő és emberközeli emléket állít a Manson-gyilkosságoknak. Ez a könyv az ártatlanság, a vakhit és a kiábrándulás sokkoló története.
Mást kaptam ettől a történettől, mint amit a fülszöveg alapján vártam. A híres-hírhedt Manson gyilkosságok egészen kicsi részét képezik a cselekménynek, pedig őszintén szólva ez érdekelt volna a legjobban. A szerző a 4 áldozatot követelő mészárlást mélyrehatóan tanulmányozta, és egy alternatív fikció keretein belül különleges szemszögből mutatja be a szörnyű gyilkosságokhoz vezető utat. Tehát senki se várja ettől a történettől a Manson-gyilkosságok egyik lehetséges valós változatát, a megtörtént eseményekre alapozva, mintegy történelmi regényként tálalva. Emma Cline megidézte ezt a korszakot, ezt a helyszínt, és a valósághoz nagyon hasonló karakterekkel és cselekményszállal egy saját történetet hozott létre.
Evie Boyd meséli a történetet, aki azon a bizonyos nyáron 14 éves kamaszlány volt, szülei 4 hónapja váltak el, az apja elköltözött, anyja pedig lelkileg megzuhanva próbált újra kapcsolatokat építeni. Ez azt is jelentette, hogy nem bánta, ha Evie elfoglalja magát, és legtöbb idejét a legjobb barátnőjénél tölti. Evie szeret náluk lenni, főleg amiatt is, hogy Connie bátyja tetszik neki, és minden feléje irányuló apróságnak óriási jelentőséget tulajdonít és álmodozik a végtelenségig a srácról. De egy nap összevesznek és Evie teljesen egyedül marad, unalmában iszik, nem is keveset. Ebben a magányos időszakban figyel fel a környéken felbukkanó lányokra, akikről ordít, hogy mennyire szabadok, féktelenek és vidámak, még akkor is, ha a kukák környékén guberálnak ennivaló után. Először Suzanne-vel ismerkedik meg, akiért szinte azonnal rajongani kezd és mindenáron el akarja nyerni a bizalmát. A következő alkalommal a farmra is kijut, ahol megismeri az egész csapatot, Russellt és családját, a hippiket. Ez a hely egy életformáról szól, Russell megtanítja nekik, hogyan találhatják meg az igazság útját, és hogyan szabadíthatják meg önmagukat a bennük rejlő béklyóktól. A nők egytől egyig rajongással imádják ezt a férfit, akit bálványoznak, akinek alárendelik magukat, lesik minden szavát. De a farmon élő férfiak is elismerik vezetőjüknek és vakon követik az utasításait. Russell egyébként énekes-gitáros, lemezfelvételi szerződése lóg éppen a levegőben Mitch révén, aki befutott zenész. Mitch folyton tologatja az időpontokat, cserébe pénzeli a kommunát és elfogad némi szexuális extrákat a lányoktól. A bajok akkor kezdődnek, amikor Russell rájön, hogy nem igazán lesz ebből a lemezből semmi, és a harag eluralkodik az elméjén.
Emma Cline nem gondolom, hogy zseniális szerző, de vannak fortélyai, amit jól alkalmazott ebben a debütáló regényében. Az írásmódja túlírt, nem picit, hanem eléggé. Sokszor éreztem azt is, hogy nagyon lírai akar lenni, pedig egyáltalán nem illett ehhez a regényhez. A könyv szerkezete viszont elérte azt, hogy ne akarjam letenni. Evie felnőttként emlékezik vissza a történtekre, és egyértelmű az olvasó számára, hogy mennyire nagy hatással voltak rá az események, hogy a mai napig nem tud nyugodtan aludni, retteg. Ide-oda sodorja az élet, nincs normális munkája, nincsenek időtálló kapcsolatai. Az olvasó már az elején megtudja miről van szó, hogy ez a történet arról a bizonyos mészárlásról szól, a cselekmény odavezet és Evie egy volt közülük, akik a kommunához tartoztak. A kíváncsiság tartotta az én kezemben is a könyvet, hogy megtudjam, mekkora szerepe volt benne.
Egyáltalán mi vehet rá egy 14 éves lányt, hogy ide jusson? A farmon élők valójában idősebbek voltak, Suzanne 19 éves például. A többi lány is egytől egyig a családjuktól elszakadt kóbor lelkek, akik ezen a helyen szeretetet és figyelmet kaptak. Arra vágytak, hogy elfogadják őket, hogy tartozhassanak valahová, ha már a családjuk szétesett.
Én igazából azokat a regényeket szeretem, ahol van kivel azonosulnom. Itt nem találtam ilyen személyt, sőt még simán elfogadni is nehéz volt a többséget. A szabadságvágy fogalma nagyon közel áll hozzám, de Evie esetében nem éreztem ezt nemes tulajdonságnak, mert elhomályosította a butasága, oly erősen kívánt megszabadulni az ártatlanságától - minden szempontból - amit nem értettem, nem adott a könyv elég mély magyarázatot. Evie közel sem volt annyira Russell hatása alatt, mint a többiek, őt Suzanne vonzotta, az ő érzései érdekelték, vele akart lenni. Utáltam Suzanne-t, mert neki az elején helyesen kellett volna cselekednie, nem kellett volna egy 14 éves lányt maguk közé vennie. Miért? Miért csinálta ezt?
A drogok, a pia, a szex. Nos, ha kinyitom ezt a könyvet, szinte érzem a füstszagot, amit áraszt. Meg a rothadás bűzét, de ahhoz hozzá lehet szokni. Nem ennek a korszaknak szülötte a szerző, de maximálisan jól írja le, hogy mennyire átitatta ezeket az éveket a fű, az LSD és hát előkerült a kokain is. Néhány dolgot lehet a drogok hatásának számlájára írni, mint például a Mitch-nél előforduló orgia és leszbikus pillanatok. Evie előtt nem egy és nem kettő lehetőség volt, hogy észhez térjen, hiszen látta, hogy mibe keveredett, mégsem fordított hátat ennek a társaságnak, főképp Suzanne-nek.
A végkifejletre nincsenek szavak, aki ismeri az igazi eseményeket, annak megkönnyebbülés, hogy kis mértékben változtatott a szerző, aki nem ismeri, annak mindegy, mert így is úgy is brutális.Szerettem volna többet olvasni az események utáni nyomozásról, a szereplőkről, de csak keveset tudtam meg. A befejezés viszont tetszett, már ismét a felnőtt Evie-vel, szeretem ha a szerző tartogat a végére valami váratlant, amit az olvasónak kell megfejtenie.
Kizárólag felnőtt olvasóknak ajánlom ezt a könyvet, érdemes elolvasni, mert egyrészt remek korrajzot nyújt, másrészt megmutatja a szeplőtelen ifjúságból hogyan jut el Evie kiábrándult paranoiás felnőtté.
Borító: Eredeti.
Kedvenc karakter: Nem volt egy normális karakter sem.
Szárnyalás: -
Szárnyalás: -
Mélyrepülés: Russell, ő egy pokolfajzat.
Érzéki mérce: Felnőtt könyvről beszélünk, 18 év felett ajánlom lelki okokból is.
Értékelés:
Értékelés:
Nyereményjáték:
Mivel a regényben fontos szerepe van egy karizmatikus személynek és a vak hitnek, meg a szektás életnek, a turné állomásain leírást találhattok 1-1 vallásról vagy szektáról. Megfejtésnek a Rafflecopter megfelelő sorába a vallás/szekta nevét kell írnotok.
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Feladvány: A szektatagok úgy gondoltak magukra, mint hernyókra: a testük csak „szállító eszköz”, „konténer”, amit maguk mögött hagyhatnak a Földön. A Hale-Bopp üstökös volt a jel, „amelyre mind vártunk”. Az üstökös csóvájában úgy hitték láthatatlanul ott van az „űrhajó, amely majd hazavisz minket”.
