KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2022. február 25., péntek

R. J. Hendon: Médák (Overtoun-trilógia #2)

 


R.J. Hendon Korcsok című könyvével már futott egy turnénk, de most a Blogturné 3 bloggere újra ebbe az izgalmas disztópiába veti bele magát. Ráadásul segítünk azoknak is, akiknek szükségük van a történet felelevenítésére, hiszen az egyik bloggerünk által felidézzük az első részt is, a másik két bloggerünk pedig a második részt és az előzménytörténetet véleményezi. Természetesen a játék sem maradhat el, a turné végén Ti is nyerhettek egy példányt az egyik regényből.

Főnix Könyvműhely, 2021
416 oldal
Besorolás: sci-fi, disztópia

Kétezer ​évvel a civilizáció pusztulása után már régi igazság, hogy az ember és a természet párharcából mindig az utóbbi kerül ki győztesen.

Ám úgy tűnik, ez most megváltozott.

Az Emlékező Rany Seren immár tizenkét éve él az Overtount vezető család tagjaként, amikor ölébe pottyan a lehetőség, hogy végre elhagyhassa a várost, és férje társaságában diplomáciai küldetésen vehessen részt Jurában, egy távoli városban, amely nem is különbözhetne jobban Overtountól. A találkozót félbeszakító, rejtélyes támadás azonban nem csak a törékeny békére jelent veszélyt, de az egész élővilág számára rettenetes következményekkel jár. Az elszabaduló erő korábban soha nem látott pusztítást visz végbe, hogy aztán az alkotóelemeire bontott életből egy új, átalakított világ sarjadjon.

Rany menekülni kényszerül, hosszú és veszélyekkel teli utazásra indul, hogy hazajusson és válaszokat találjon, mielőtt még minden elveszne.

Mindeközben Overtoun kitenyésztett dolgozó kasztja, a gyermeki külsejű médák váratlan felfedezést tesznek önmagukról, és lassacskán tudatára ébrednek annak, hogy több van bennük, mint azt bárki hitte volna. A médák ébredése olyan változásokat indít el Overtounban, amely örökre megváltoztatja a város sorsát – sőt, talán az egész emberiségét.

A Korcsok folytatása ott veszi fel a történet fonalát, ahol a régmúlt szunnyadó emlékei ismét felszínre törnek. A maguk sötét, bosszúra éhes árnyaival.

A trilógia első részét majdnem 4 évvel ezelőtt olvastam, így picit azért féltem, hogy mennyire is emlékszem az első részből. De azt tudtam, hogy az első részt szerettem, érdekes volt és izgalmas, így reméltem, hogy hamar visszarázódom ebben a világba.

A történet jó pár évvel később játszódik az első rész után. Rany már nem kislány, hanem felnőtt nő, aki férjhez is ment, a férje az Overtount vezető család, a Mentmorek tagja, így Rany is bekerül az elit közé, amit nem túl jól visel, sőt azt sem, hogy a számára túl steril, túl mű városban él. Így örömmel ugrik arra a lehetőségre, hogy a férje oldalán egy diplomáciai küldöttséggel elhagyja a várost és Jurába utazzon.
De történik ott valami...

És innen indul a regény. Rany a férje és a küldöttség nélkül menekül egy hajón, próbálja elérni a szigetüket. Menekül valami borzalmas elöl, egy óriási feketeség, egy hatalmas vihar üldözi, amiről bár nem tudják, hogy mit csinál, de Rany rettegve próbálja elkerülni és hazakerülni Overtounba.
De ez csak az egyik szál, a regény még másik két szálon is fut tovább, az egyiknél megismerhetjük a Médákat, azokat a gyermek rabszolgákat? Akiket Overtoun tenyészt arra, hogy kiszolgálják az ott lakókat. Nem lehetnek érzelmeik, nem lehetnek vágyaik, csak és kizárólag a munkára koncentrálhatnak, a polgárok pedig ezt ki is használják :(.
A harmadik szál pedig egy visszatekintés, hogy mi is történt Jurában, mielőtt Ranynak menekülnie kellett - de az ott történtekbe csak lassan kapunk betekintést, a szerző lassan adagolja az információt, így sokáig mi is csak sötétben tapogatózunk.
A három szál aránylag lassan ér össze, mi pedig sokáig agyalhatunk rajta, hogy vajon mi köti össze ezt a három történetet.

R. J. Hendon ismét egy nagyon jó regényt alkotott, ami tökéletes második rész lett, bővelkedett izgalomban. Én speciel Rany menekülős részét szerettem a legjobban, mert egyszerűen imádtam a szerző világfelépítését, tájleírását, hogy hogyan változott meg Anglia, a nagyvárosai és a vidék képe ennyivel a világ pusztulása után. Izgalmas volt Londonba bejutni, "látni" a még mindig meglévő híresebb épületek romjait és hogy mi lett belőlük. Ezek a disztópiákban a gyengéim, kalandozni a régmúlt emlékei között. Azt is megemlítem, hogy jó volt kikerülni Overtoun falai közül, hiszen az első részben szinte végig ott voltunk, de túl sokat nem tudtunk az azt körülvevő világról. Na, most megismerhettük...
És persze nem hagyhatom ki azt az izgalmat sem, hogy vajon utoléri-e Ranyéket ez a borzalmas vihar és vajon mit tartogat azoknak, akik belekerülnek?
A Médák részeit sokáig nem tudtam hová tenni. Éreztem, gondoltam, hogy fontosak, hiszen a második rész címe is rájuk utalt, de itt is sokáig csak tippelgettem, tapogatóztam, hogy mi a pontos szerepük a regényben.

Ahogy fentebb is írtam, a regény izgalomban bővelkedett, de az érzelmi részt megint nem igazán tudom kiemelni. Az első résznél is írtam, hogy látszik, hogy a szerző férfi, mert az érzelmi részeket elég "lazán" kezeli. Ennél is ezt éreztem. Persze, ez nem egy romantikus lányregény és érdekes módon, bár máshol ezt hibának rónám fel, itt fel se tűnt, hogy nem rajongók egyik szereplőért sem. Maga a történet adott annyi izgalmat, kérdést és nyomozást, hogy a legkisebb problémám volt az, hogy Rany és a férje, Ayers végül tényleg megszeretik-e egymást vagy sem. Ugyanígy egyik szereplőért sem izgultam, valahogy elvesztek az egyének a nagyobb egészben.
Amit viszont sajnáltam, azok a kutyák (korcsok) jelenléte ebben a részben. Az első részben több szerepük volt, amit imádtam, itt valahogy a háttérbe szorultak Ranyék mellett. Ami részben érthető volt, de akkor is sajnáltam.

És a fő szál? A csattanó? Ami az egész történetet mozgatja? IMÁDTAM! Nagyon brutális volt és mindenek felett EMBERI. Az emberiség pont ilyen. Tökéletesen eltalálta a szerző.

És a regény vége? Persze függővége van:D. Nem annyira, hogy körömlerágva várjam a folytatást, de azért mindenképpen szeretném olvasni, mert sok dolog még nyitott maradt és hát, akivel lezárodott ez a könyv.... okozhat még sok-sok galibát.

Összességében imádtam ezt a regényt, az író pedig bekerült a kedvenceim közé és alig várom, hogy újabb regényt olvashassak tőle!

Borító: Találó, utal a történetre, szerintem nagyon jó lett!

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: a világfelépítés és a történet maga

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: volt picike romantika is, de nem ezen volt a fő hangsúly

Értékelés: 


HA megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A Korcsok blogturnéjában is a kutyák álltak a középpontban, itt sem lesz ez másként. Most azonban picit szűkítünk a körön és olyan kutyákat mutatunk Nektek, “akik” disztópiákban, poszt-apokaliptikus filmekben / sorozatokban tűntek fel. Annyit segítséget adunk, hogy nem a kutyák nevét kell kitalálni:), hanem a FILM / SOROZAT CÍMÉT kérjük beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. (lehet, angolul vagy magyarul is, bármelyiket elfogadjuk).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Február 22 - Könyv és más - Korcsok értékelés
Február 23 - Spirit Bliss Sárga könyves út - Médák értékelés
Február 25 - Kelly &Lupi olvas - Médák értékelés
Február 27 - Könyv és más - Médák értékelés
Március 01 - Spirit Bliss Sárga könyves út - Gyomláló értékelés
Március 03 - Kelly & Lupi olvas - Gyomláló értékelés
Március 04 - Spirit Bliss Sárga könyves út - extra interjú

2022. február 18., péntek

Tricia Levenseller: Daughter of the Siren Queen - A szirénkirálynő lánya (A kalózkirály lánya #2)

Könyvmolyképző Kiadó 2021.
328 oldal
Fordította: Szabó Krisztina
Goodreads: 4,13
Besorolás: YA, fantasy, kalóz, szirén

Apám hajói ki lesznek szolgáltatva a sziréneknek.
Mi érjük el a szigetet elsőként, és a miénk lesz a kincs.
Alosa végre teljesíti a küldetését. Megszerezte a legendás elrejtett kincshez vezető térkép mindhárom darabját, ráadásul a kalózok, akik korábban foglyul ejtették, most az ő hajóján raboskodnak. A továbbra is bosszantóan vonzó Riden folyamatosan eltereli a figyelmét, de legalább engedelmeskedik.
Ám amikor a hitvány Vordan felfedi az apja évek óta őrzött titkát, Alosa és a legénysége veszedelmes versenyre kel a rettegett kalózkirállyal. Hiába a tengernyi veszély, Alosa biztos benne, hogy ő fogja elsőként elérni a kincset… Hiszen mégiscsak a szirénkirálynő lánya.
 
Még 2018-ban Lupi értékelte A kalózkirály lánya regényt a blogunkon, mely a sorozat első része volt. Már akkor felvettem a várólistámra, mert egyrészt  a kalózkodás kedvenc téma nálam, másrészt nagyon jó véleményeket olvastam, a Molyos átlaga most is 90% körül van. Végre sort kerítettem az olvasására és egy-két apróságtól eltekintve nagyon tetszett. Persze azonnal kezembe vettem a folytatást is.
Az már az első részben kiderült, hogy Alosa félig szirén, félig ember, és apja a szirén képességét kiaknázva tervezi megszerezni a nagy kincset. A térkép utolsó darabját is sikerült megszerezni, így Alosa jogosan várja apja elismerését. Csakhogy Kalligan rejtekhelyén egészen váratlan fordulatot vesz a történet, egy véletlen folytán Alosa megtalálja és kiszabadítja a 18 éve ott raboskodó szirénkirálynőt, aki az ő édesanyja, Ava-lee. Hiába örülnek meg egymásnak, az anyja nagyon legyengült a tengervíz hiánya miatt, és nem bír ellenállni a késztetésnek, a vízbe veti magát és eltűnik. Alosának menekülnie kell, mivel az apja éktelen haragra gerjed az anyja kiszabadítása miatt, ráadásul nem tudja, hogy már nincs is vele. Mivel megvan a térkép, Alosáék elindulnak megkeresni az A la Carta szigetet, de nyomukban ott a kalózkirály teljes flottája.

Olyan ritkán kerül a kezembe kalózos regény, vagy egyáltalán olyan, ami a tengeren játszódik, pedig imádom a hangulatát, a végtelen tenger látványát, a közelgő viharok izgalmát és a különféle tengeri lények felbukkanásának lehetőségét. Ebben a részben minden áhított vágyam teljesült, bőven volt részem izgalmakban, csatákban, és persze a romantika sem hiányzott. A szerző még feljebb csavarta a lendületet, gyorsabb lett a tempó. Nekem nagyon tetszett, hogy a nők ebben a sorozatban nem a gyengébbik nemet képviselik, teljesen egyenrangúak a férfiakkal, és ha hozzáveszem, hogy a szirének is mind nőneműek ebben a világfelépítésben, ők is rátesznek egy lapáttal, hiszen ellenük erősen védekezniük kell a férfiaknak. Imádtam Alosa képességét, ahogy rá tudja venni bármire az énekével az ellenséget, és azt is látja, hogy mit éreznek valójában. A szirén tehetsége révén remekül úszik, meg tudja szárítani magát a vízből kilépve, és nem érez az emberéhez hasonló szomjúságot. Riden segítségével fejleszteni tudta az erejének irányítását, mert a probléma még mindig fennáll, a vízben felülkerekedik rajta a szirén énje. Most jobban előtérbe került Alosa személyisége, súlyos döntéseket kellett hoznia, sok belső vívódását olvashattam, és számos alkalommal bizonyította mennyire fontos, sőt a legfontosabb számára a legénysége, a biztonságuk, hiszen többet jelentenek egymás számára egy legénységnél, sokaknak a családot jelenti ez a hajó. Becsülendő benne, hogy soha nem adja fel és az utolsó lehetőséget is felhasználva küzd. A személyisége alakulásához hozzátartozik a szüleihez való viszonya, az anyja hiánya, főleg annak tükrében, hogy mikor megtalálja, az szinte nyomban újra elmenekül. Később persze tisztázzák a dolgokat, de ez újabb csalódásként éri, és nagyon letöri. Az apja megbecsülésének elérése iránti vágy meghatározta az egész eddigi életét, és most, hogy újabb mocskos dolgok derültek ki, Alosa már nem reménykedik tovább a normális apa-lánya viszonyban, sőt, egészséges bosszúvágy uralkodik el rajta. Viszont a legénységét félti, és meg is van rá az oka. Bizony kemény veszteségekkel kellett megbirkózniuk, pedig azt gondoltam, az első rész kegyetlenségeit nem lehet fokozni, hát a szerzőnek sikerült párszor megdöbbentenie, és nem csak az őket üldöző kalózsereg révén. Az nagyon tetszett, hogy a legénység több tagját is jobban megismerhettem ebben a részben, hogyan is kerültek a csapatba. Persze a kislány, Roslyn lett a legnagyobb kedvencem. Egy igazi nagy család voltak, akik odafigyeltek egymásra, nem csak parancsot teljesítettek, hanem voltak önálló ötleteik. Tetszett, hogy Alosa kapott a többiektől pár vicces beszólást Ridennel kapcsolatban, csak úgy barátilag, de jól csattantak!
Végre a szirénekkel is találkozhattam, Alosa révén megismerheti az olvasó az életüket, a birodalmukat, és persze megcsodálhattam a felhalmozott kincseiket. A romantikus szál édes volt, de a korábbiakhoz hasonlóan eléggé lassú égésű, mindkét fél bizonytalan, és a másiktól várja, hogy bizonyos dolgokat beismerjen és kimondjon. Eszméletlen jó volt a kémia közöttük, imádtam a közös jeleneteiket, főleg azokat, ahol Alosa szirén énjét próbálták korlátok közé szorítani, és ahogy rájöttek, mitől is működik egyre jobban a párosuk. Nagyon szerettem volna, ha kapok pár Riden szemszögű fejezetet, vagy legalább egy epilógust a végére, volt ezzel kapcsolatban némi hiányérzetem. Szerencsére Rident is jobban megismerhettem ebben a részben, kíváncsi voltam a történetére az apjával, ez igazi közös pont lett Alosával, hasonló problémákat tudtak megbeszélni. Makacsságban vetekedett a lánnyal, de végül csak elfogadta kapitányként is.
Meg voltam elégedve a végső harccal, bár kissé gyorsan lezárult, ahhoz képest, hogy erre vártunk az elejétől. A kalózkirály szerintem nem szenvedett meg eléggé, ahhoz képest, ami kegyetlenséget ő okozott a korábbikban. Továbbá arra számítottam, hogy Draxen valahogy előkerül, mert ahhoz képest, hogy komoly mellékszereplő volt az első részben, a szerző gyakorlatilag kiírta a folytatás elején. De hogy Riden sem hozta szóba többé, legalábbis nem emlékszem, hogy megtörtént volna, ez fura volt. Összességében nagyon tetszett a szerző stílusa, nem akart véresen komoly lenni, volt dráma, izgalom, de volt vidámság és romantika is, egy szóval kifejezve szórakoztató olvasmány, élveztem ezt a remek kalandos duológiát a déltengeri vizeken. Kíváncsi lettem a szerző egyéb műveire is, úgyhogy feltettem a radaromra, szívesen csatlakoznék hozzá újabb utazásra.

Borító: Szinte mindenhol ezzel a borítóval jelent meg, sajnos nem jön be.

Kedvenc karakter: Alosa, Riden, Roslyn

Szárnyalás: Ridennel a vizes jelenetek.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Fura, hogy elég sok a kemény kegyetlenkedés, veszteség, de a szerelmi szál a 15-ös karikát alig éri el.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!



2022. február 12., szombat

Bessenyei Gábor: Tested és lelkem

 


Bessenyei Gábor legújabb ifjúsági kötete egy, a napjainkban nagyon elterjedt problémát dolgoz fel, amely nem más, mint az internetes zaklatás és ennek a következményei. Ha kíváncsi vagy arra, hogy a történet két főszereplője ezután mihez kezd, tarts velünk, ráadásul most meg is nyerheted a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!

Könyvmolyképző, 2021
408 oldal
Besorolás: YA, romantikus, realista

Semmi ​bajom a meztelenséggel.
Hogyan is lenne? Igazából nincs is annál jobb, mint eljutni oda a lánnyal, hogy meztelenül láthasd. De mi van akkor, ha nemcsak te láthatod? Hanem az összes haverod, az egész iskola, és hirtelen mindenki azt hiszi, hogy jár neki belőle egy darab. Ez nem lehet a valóság. Mert ha az, nem biztos, hogy el bírom viselni. De ha én nem bírom elviselni, mi lesz Lucával?
Kemenes Bálint élete boldog. Ő a focicsapat ünnepelt sztárja, egyre sikeresebb a YouTube-csatorna, amit a barátaival csinál, és még egy gyönyörű lánnyal is flörtöl. Igaz, az a lány a legjobb haverja barátnője… De hát miért nem szakít Luca Áronnal? Talán fél a fiú bosszújától?
Orosz Luca az egyik legvidámabb, legmagabiztosabb lány az osztályban. Szeret olvasni, szívesen bulizik a barátaival, jól tanul és másoknak is segít. Aztán egy nap megtörténik vele az elképzelhetetlen: olyan képek kerülnek fel róla az internetre, amiket csakis egyetlen embernek szánt.
Hogyan lehet ezután folytatni az életet? Ugyanaz az ember tud maradni, aki eddig volt? Kire számíthat, kibe kapaszkodhat?
Bálint és Luca közös kalandja éppen csak elkezdődik, de a képek mindent megváltoztatnak. Bimbózó szerelmüket letöri egy olyan bosszú, aminek talán sohasem lépnek túl a következményein.
Mit hajlandó Bálint feláldozni azért, hogy Luca mellett kiálljon? És vajon mennyit ér ez a szerelem?
Te kitartanál a végsőkig is? Tudnál ítélkezés nélkül segíteni?
Tarts Bálinttal ezen a különleges úton, és ismerd meg a fiúk lelkének mélységeit!

Ennyit tudok csak mondani a könyvről a befejezés után, hogy BRUTÁLISAN jó volt! Ezt ugyanazt a fiú / férfi írta, akitől anno a middle-grade korosztálynak írt Olimposz legyőzése sorozatot olvastam? Hűha! Innentől jobban oda kell figyelnem rá!

A történet szerint Áron és Bálint jó barátok. Együtt fociznak, együtt csinálnak egy nagyon sikeres Youtube-csatornát és persze egy osztályban járnak. Egy csak a bibi: Áron barátnője, Luca. Bálintnak tetszik a lány, de nem mer lépni, mert hát a barátjának a barátnője... de mégis valami hibádzik, mert Luca láthatóan nem annyira viszonozza már Áron érzelmeit, mint anno.
Bálint és Luca viszont nagyon jóban vannak és a lány elmeséli a fiúnak, hogy bár a szerelemnek vége, de azért nem mer szakítani, mert Áron megzsarolta őt. Mégpedig elég gusztustalan módon... Luca, még a szerelmük hajnalán meztelen, eléggé merész képeket küldött át Áronnak, Áron pedig azzal zsarolja Lucát, ha elhagyja a lány, akkor mindenkinek megmutatja a fotókat...
Ez egy darabig működik is, de végül Lucánál betelik a pohár és lép. De egyúttal Áron is, és közszemlére kerülnek a fotók. Persze a "rettentő bátor Don Juan" névtelenül küldi szét a fotókat, ezzel Luca életét egy szempillantás alatt teszi tönkre, míg ő vígan éli tovább az életét.
Bálint megpróbál Luca mellé állni, de vajon Lucának szüksége van rá? Bálint elég erős, hogy mindent kockára téve segítsen Lucának? És persze, vajon megbűnhődik az a szemétláda?

Ez a regény tényleg egy óriási érzelmi hullámvasút volt. Olvasás közben leginkább a mérhetetlen düh kerülgetett Áron tettét és viselkedését megismerve. A regény befejezése utána pedig két gondolatom volt.
Egyrészt, hogy a bűnös méltó büntetést kapott-e, másrészt pedig milyen jó, hogy az én kamaszkoromban még nem volt ilyen lehetőség tönkretenni a másikat...

Bessenyei Gábor nagyon ütős történetet választott és ráadásul mindezt egy fiú szemszögéből élhetjük át. Ami különösen érdekes, mert eddig a legtöbb esetben az ilyen történeteket a szenvedő fél, a lány meséli el.
Azt külön szerettem benne, hogy Bálint nem volt kifejezetten "hófehér" karakter. Ő is esendő volt, férfi, aki bár szerette Lucát, de mint férfit ugyanúgy izgalomba hozták a fotók és nem tudta megállni, hogy ne nézze meg őket. Mellette pedig, bár elítélte a lelki bántalmazást, de eleinte nem nézett magába, hogy ő is ugyanezt tette. Másnál észrevette, magánál nem. Csak amikor a bántalmazott fél szembeállította a tetteivel, akkor esett le, hogy mi minden számít bele a "bullying" kategóriájába.
A szerzőnek mérhetetlenül hálás vagyok, mert ennyire hitelesen már régen jutottam be egy "pasi" fejébe. Nemcsak a lovagias gondolatokhoz jutottunk hozzá, a szerelmesekhez, a védelmezőhöz, hanem egy VALÓDI hús-vér kamaszéhoz, akit kétségek és vágyak gyötörnek, sokszor nem a legjobb döntés hozza meg és ő is csinál hülyeségeket. Talán éppen ezért a könyvből Bálint volt a kedvenc karakterem.
Luca már más téma. Tudom, "vén iszapszemű rája vagyok már", és lehet, hogy kamaszként, megtörve, megalázva, én is kb ezeket tettem volna, amit a főhősnőnk, de a mai szemmel nézve, nagyon nem így reagáltam volna le azokat, amiket vele tettek (mind Áron, mind pedig az osztálytársak, tanárok, szülők...).
A mellékszereplőkért is csupa pluszpont jár, hiszen akár támogató karakterek voltak, akár nem, mind tökéletesen testesítették meg a mai kor embereit. Akár arról a lányról beszélünk, aki majdnem ugyanazt a hibát követi el, mint Luca, csak hogy megszerezze a hőn áhított pasit (nem tanulva az osztálytársa hibájából..) vagy az iskolát, aki csak a suli jó hírnevét védte vagy a fiú osztály és iskolatársakat, akik a jó hecc és a "pasi mivoltuk miatt", bele se gondoltak, hogy mennyit ártanak Lucának... vagy a lányokat, akik még egyszer pluszként belerúgtak a már amúgy is a földön fekvő lányba, csak mert végre már nem Luca állt a "rangsor élén"....
A szerelmi szál pedig édes volt és aranyos, pont úgy tudta megalkotni a szerző, hogy ténylegesen elhihessük, hogy ez a két szereplő között még rettentően törékeny valami, ami bármelyik irányba elfordulhat.
És a "főgonosz"? Szerintem Bessenyei Gábor jóval "kesztyűsebb kézzel" bánt vele, mint ahogy én tettem volna. De szerencsére nem én vagyok az író :D, így az én "felnégyelem, lefejezem és fel se merem sorolni, hogy mit tettem volna vele" stílusommal nem találkozhattok :D
Az író maradt az élet, a realitások talaján. 

Összességében mindenkinek javasolnám ennek a regénynek az elolvasását, főleg a kamaszoknak - a lányoknak azért, hogy tanuljanak és ilyet még véletlenül se tegyenek azért, hogy megszerezzenek vagy megtartsanak egy fiút; a fiúknak pedig azért, hogy lássák, hogy a "vicces és bosszúálló" tettük milyen következményekkel járhat a másik fél számára...

Borító: Gyönyörű - szépek a színek, a kép adja a sztorit, és még picit dombornyomott is. Ha akarnék se találnak benne hibát.

Kedvenc karakter: Bálint

Szárnyalás: a hiteles kamaszfiú ábrázolás

Mélyrepülés: Áron, Áron és Áron.. és mondtam, hogy Áron is ?

Érzelmi mérce: engem inkább a düh hajtott előre, hogy olvassam a könyvet.. hogy a bűnös végre megkapja-e a megérdemelt büntetését... de igen, van benne romantika is :)

Értékelés:  



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Mostani játékunkban olyan könyvekre fókuszálunk, amelyek magyar szerző tollából származnak és középiskolásokról szólnak. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy az egyes állomásokon lévő idézetek melyik könyvből származnak, ezután pedig írjátok be a könyv címét a Rafflecopter megfelelő dobozába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak 
magyarországi címre postáz.)

„Addig kell felelőtlennek lenni, ameddig lehet, különben azt veszed észre, hogy negyvenéves vagy, családod van, és hirtelen nem találod önmagad.”


A blogturné további állomásai:
Február 08 – Fanni’s Library
Február 10 – Sorok között - extra
Február 12 – Kelly és Lupi olvas
Február 14 – Könyvvilág
Február 16 – Deszy Könyvajánlója
Február 18 – Spirit Bliss Sárga könyves út - extra
Február 20 - Veronika's Reader Feeder

2022. február 1., kedd

James Norbury: Nagy Panda és Kicsi Sárkány

 


A Nagy ​Panda és Kicsi Sárkány című felnőttekhez szóló, bájosan illusztrált könyvben filozofikus gondolatokon keresztül ismerkedhetünk meg a buddhista életfelfogással.
Tartsatok bloggereinkkel, és olvassátok el, ők mit gondolnak James Norbury könyvéről! Ne feledjétek, hogy a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a könyvet a 21. század kiadónak jóvoltából!

XXI. század kiadó, 2021
160 oldal
Fordította: Laik Eszter
Goodreads: 4,52
Besorolás: aforizma, filozófia

Vezérlő ​fény a sötétebb hónapokban – gyönyörű, illusztrált kiadvány két barátról, és elgondolkodtató utazásukról, amelyet a buddhista filozófia inspirált.

– Mi fontosabb – kérdezte nagy panda –, az utazás vagy a megérkezés?

– Az útitárs – mondta kis sárkány.

Nagy panda és kis sárkány barátok. Együtt utaznak végig az évszakokon, nappalokon és éjszakákon, esőben és napsütésben. Miközben kint vannak a természetben, reménnyel és inspirációval telíti őket a környezetük, hogy rájöjjenek, még a legsötétebb napokon is ott a bizonyosság: a tavasz mindig visszatér.

Érezd át nagy panda nyugalmát, aki mindig eszünkbe juttatja, hogy mik az igazán fontos dolgok, és nem mulasztja el kiélvezni az apró, egyszerű pillanatokat.

Fedezd fel mindennapjaid világát kis sárkány kíváncsi tekintetével, akinek, bár a termete kicsi, a szíve nagy.

A két barát utazása a folyton váltakozó évszakokon át tart – csatlakozz hozzájuk, ahogyan rájönnek, hogyan éljenek a pillanatban, békéljenek meg a bizonytalanságokkal, és merítsenek erőt, hogy együtt legyőzzék az életben felbukkanó akadályokat.

Ezzel a könyvvel még tavaly találkoztam és már akkor úgy éreztem, hogy ez nekem KELL. A megérzésemet tettek is követték, így ma már a polcomon csücsül ez a gyönyörűség.
A szerző a köszönetnyilvánításban leírja, hogy mennyit házalt ezzel a könyvvel, mire végre valaki HITT benne és hajlandó volt a kiadásra. Én rettentően örülök neki, hogy végül sikerült kiadót találnia és széles körben ismertté is tenni. Nem mondom, hogy hiánypótló mű, mert ilyen filozófikus témában vannak ennél jóval bőségesebb tartalommal bíró könyvek is, de ennyire cuki - kevés van.

A történet szerint a nagy panda és a kis sárkány találkoznak és együtt folytatják az útjaikat. Hogy hová tartanak? Szerintem lényegtelen. De az mindenképpen lényeges, hogy HOGYAN. Egymást segítve, bátorítva. Mindezt tündéri képekkel illusztrálva. Komolyan mondom, hogy nem tudom, mi kötött le jobban, a nagy panda bölcs tanácsai vagy a hozzájuk tartozó illusztrációk. Mert mind a kettő külön-külön is megér egy nézegetést/olvasást, de együttesen mindenképpen kihagyhatatlanok.
Az utazás négy évszakon keresztül történik, azok minden szépségével és jellegzetességével együtt és örök érvényű gondolatokat oszt meg velünk a szerző. Az aprócska sárkányba akár magunkat is beleképzelhetjük, a rengeteg kérdésével, megoldhatatlannak tűnő problémáival, amire a bölcs panda mindig megfelelő, elgondolkodtató és megfogadandó tanácsokkal szolgál. 

A könyv maga nagyon szép kivitelű, keménytáblás, vastag, jó minőségű lapokból áll, amelyeken az illusztrációk - legyenek azok fekete-fehérek vagy színesek, nagyon jól mutatnak.

Őszinte leszek, nem hittem volna, de a könyvet, amióta itt van nálam, már számtalanszor végiglapoztam. Amikor jó kedvem van/volt vagy amikor szomorú vagyok/ voltam. Egyszerűen nem tudok betelni sem a képekkel, sem a hozzá tartozó gondolatokkal. Legszívesebben egyik-másik képet kinyomtatnám és felragasztanám a falra. A könyv egyszerre szórakoztat, melengeti meg az ember szívét és közben talán egy-két problémájára is választ ad. Segít abban, hogy semmit se vegyünk véresen komolyan, hogy holnap is van nap, mindent meg lehet próbálni újra és hogy merjünk... barátkozni, változtatni, belevágni valami újba és ÉLNI.
Azt hiszem, hogy ezt a könyvet minden korosztály nyugodtan forgathatja, hiszen egyszerűen, érthetően, de mégis nagyon bölcs gondolatokkal gazdagíthat bennünket, a szemnek kedves illusztrációk pedig a gyerekeket is lekötheti. Mindenkinek ajánlom!



Borító: Egyszerűen tökéletes

Szárnyalás: A történet? Az illusztrációk? Az üzenetek? Vagy inkább így együtt az egész

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: a lelkemet simogatta

Értékelés:  

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

James Norbury gazdagon illusztrált könyvének két főszereplője Nagy ​Panda és Kicsi Sárkány, ezért úgy gondoltuk, hogy még több pandával és sárkánnyal ismerkedtetünk meg titeket! Találjátok ki, hogy melyik mesében található az egyes állomásokra kitett kép, és írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)



a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
[Blogturné Klub]
Január 21 - Hagyjatok! Olvasok!
Január 23 - Angelika blogja
Január 27 - Sorok között
Január 29 - Csak olvass!
Január 31 - Olvasónapló
Február 1 - Kelly és Lupi olvas
Február 2 - Ambivalentina
Február4 - Könyv és más
Február 6 - Readinspo
Február 8 - Booktastic Boglinc

2022. január 25., kedd

Vírusnapló - könyvmoly módra

Nem szoktam túl sok személyes bejegyzést közzétenni, de most úgy gondolom, a covid-19 okot ad arra, hogy megosszam a tapasztalataimat erről a betegségről, természetesen összefüggésben az aktuális olvasmányaimmal. Mert ugye sokan vetik fel magukban, most aztán otthon fogsz ülni, lesz időd olvasni! Ja, nem olyan biztos.
Mini Read-a-thon-nal akartam kezdeni az évet, de végül nem írtam bejegyzést, mert csak az első nap ment jól (január 1.), a második napon már nem sikerült egy teljes könyvet kiolvasni.  Nem gondoltam még akkor, hogy elég sok könyv fog még a januáromba beleférni. A kisebbik lányom hozta haza a vírust, valószínűleg a szilveszteri buli óta lappangott benne, és január 7. péntek reggelre lázas is lett torokfájással. Még aznap hoztam neki egy gyorstesztet, ami negatív lett, a vasárnapi ismétlés már vadul pozitív. Ekkorra már nekem is jelentkeztek a tünetek, láz és olyan brutál torokfájás, amit eddig egyszer éreztem, a mandulaműtétem utáni napokban, mint akinek felvágták a torkát. A lányomnak két Pfizer oltása volt egyébként, nekem két AstraZeneca és egy Pfizer november végén. Hétfő reggel hívtam a háziorvost, aki intézkedett, hogy jöjjön a mentőktől a tesztelőkocsi, ettől függetlenül 10 nap karantén már garantált. Délután már hívtak is a mentősök, 2-3 nap múlva várhatom őket, telefonba nagyon kedvesek voltak. Azért a többes szám, mert tévedésből 2x is felhívtak. Különösebben extra gyógyszerre nem volt szükségem, volt itthon köhögésre, fájdalomra, lázra való orvosság. Rengeteg teát ittam, szóval nem árt, ha friss citrom is van mindig a hűtőben. Ezekben az első napokban nem volt kedvem semmihez. Inkább csak figyelemelterelésnek vettem elő Amy Harmon: The Bird and the Sword - A madár és a kard regényét, a 368 oldalt öt napomba tellett elolvasni.  Nagyon kimerített a köhögés és az állandó hőemelkedés, szerencsére kiemelkedően magas lázam nem volt, de az első három napban alig tudtam éjjel 2-3 órát aludni. Napközben csak néztem ki a fejemből, hogy a francba történik ez épp velem? Az nagyon sokat segített az elviselésben, hogy legalább a lányom hamar jól lett, neki kb 3 napig voltak tünetei, utána csak pár köhintés, sokat segített teát melegíteni, meg amire megkértem. 
 

Hálás vagyok a családnak, akik többször is bevásároltak, gyógyszertárba mentek és kész kaját is hoztak. Egyébként sokkal kevesebbet ettünk, úgy általában is, szóval több ideig elég volt egy-egy adag, és persze voltak tartalékaink is. A második héten már erőm is lett a főzéshez. Közben a mentős tesztelő csak az ötödik napon, péntek délután ért ki hozzánk, le kellett menni az utcára, mert nem jöttek fel. Be kellett ülni a mentőbe és  nekem a gyorsteszt rögtön pozitív lett, lányomnak kellett pcr is, az vasárnapra került fel a rendszerbe, ő is pozitív lett. Mivel már ekkor nem volt háziorvos rendelés, megint csak a következő hétfőn tudtam telefonálni az orvosomnak, aki közölte az aktuális új protokollt, a pozitív eredménytől számítva még újabb 7 nap karantén vár ránk. De hogy esetleg ezután még fertőzőek vagyunk-e, az senkit nem érdekel. Egyébként  egyszer sem volt senki ellenőrizni, hogy tényleg otthon dekkolunk-e.
Visszatérve az olvasáshoz, a torokfájás enyhülésével az olvasási kedvem is megnőtt, így belevágtam 11-én Jessica Park: Flat-out Love - Szeretni bolondulásig regényébe (386 oldal), mely majdnem nyolc éve csücsül a polcomon. Nagyon tetszett, úgyhogy rögtön folytattam is a Flat-out Matt - Titkolni bolondulásig (156 oldal) résszel, ezt hétfőre be is fejeztem. Ezután valami más műfajt szerettem volna beiktatni, mert a sorozat befejező része Celeste története, aki az előzőekben még gyerek, úgyhogy hagynom kellett pár nap szünetet neki, hogy 18 éves lehessen. Következett a covid második hete, és ez már kellemes volt olvasás szempontjából, több kedvem is lett hozzá, meg sokkal jobban is lettem, bár a fáradtság állandósult, pedig sokat feküdtem. Elővettem Penelope Ward: Jake Understood - Jake kitárulkozik regényt (328 oldal), aminek az első részét pár hónapja olvastam és nagyon szerettem. Jól szórakoztam ezen is, de nem lett csak négy pontos. Régóta terveztem már elolvasni egy régi kolléganőm ajándékát, a díjnyertes Christine Nöstlinger: Néha jobb lenne egyedül (124 oldal) kisregényét, mely különböző szituációkat elemez vicces fennhangon, amibe a családanyák, feleségek kerülnek. Huszonx éve várta ez a könyvecske, hogy elolvassam, őszintén szólva akkor sem értettem, miért kaptam, és most se, jobb szeretném azt gondolni, hogy csupán a címe miatt.
 

Következett végre a Flat-out Celeste - Celeste bolondulásig, ami újfent nagyon tetszett, és gyorsan csúszott a maga 360 oldalával. Ezzel sikerült egy teljes sorozattal végeznem, ez feldobott! Közben persze rengeteget neteztem is, és arra is volt időm, hogy a Moly-on átnézzem az új kihívásokat, persze, hogy feljelentkeztem jó párra, köztük egy olyanra is, ami arra késztet, hogy el is kell olvasni idén minden új könyves beszerzést. Vagyis, amit főztél edd is meg!  Ez úgy gondolom baromira ösztönző lesz azokra a pillanatokra, amikor épp rányomnék a könyves oldalakon a kosár-fizetés gombra. Úszok a könyvekben, sürgős selejtezésre lenne szükségem.

Január 19-én robbant a hír, meghalt síbalesetben Gaspard Ulliel, 37 évesen. Nem tértem magamhoz azóta sem.  Én előbb ismertem őt könyves álompasi dreamcastosként, mint színészként. Persze később sok filmjét megnéztem, de nekem ő mindig is Kingsley Edge marad az Eredendő bűnösökből. Többek között. Ugyanis ha képet keresgélek a posztjaimhoz, egyszerűen mindig beleakadok. Óriási veszteség, nagyon fáj a szívem érte.
Egy nap kihagyás után újabb könyvet poroltam le, Katie McGarry: Take Me On - Kísérj el! (486 oldal) több, mint 5 éve várta, hogy elolvassam. Lupi annak idején kicsit uncsinak találta, én meg nem akartam csalódni, hiszen a Feszülő húr sorozat minden része nekem ötcsillagos szerelem volt eddig. Kár volt várni, mert imádtam minden sorát. A következő választásom Simone Elkeles: Chain Reaction - Láncreakció, a Perfect Chemistry harmadik része. Természetesen magyarul is tökéletes volt, faltam a 334 oldalt. Végül a covidos betegállományom utolsó napján, hétfő délelőtt elmentünk az igazolásokért a háziorvoshoz és ezzel befejezettnek tekintem ezt a betegséget, bár még időnként köhögök kicsit, remélem elegendő antitestem van bármilyen újabb támadás visszaveréséhez. Az én tanulságom: legyen otthon mindig az alapvető gyógyszerfélékből, köhögésre, lázra, fájdalomra, legyen citrom, teafű, könnyen elkészíthető kaja, esetleg pár adag fagyasztott készétel, ásványvíz. Meg pár jó könyv.
 
Összesítve: 2542 oldal, 8 befejezett könyv, ebből egy teljes sorozat, én - covid: 1:0
 
Vigyázzatok magatokra!
 


2022. január 7., péntek

Abbi Glines: Te vagy nekem a rejtély - Sea Breeze #8

Maxim Könyvkiadó - 2021. december - Dream válogatás
288 oldal
Fordította: Sárossy-Beck Anita
Goodreads: 4,30
Besorolás: new adult, romantikus, realista

Abbi Glines Sea Breeze-sorozatának fülledt erotikájú folytatásában Dewayne és Sienna számára eljött az idő, hogy végre szembenézzenek a kettőjük között izzó, tüzes szenvedéllyel. Sienna Roy hat évvel ezelőtt megtudta, hogy teherbe esett a fiútól, akivel akkor együtt jár. Miután Dustin alig pár nappal később autóbalesetben meghalt, Sienna elhagyta Sea Breeze városát, hogy egyedül nevelje fel kisfiát. Most együtt térnek vissza, és hamarosan minden megváltozik. Dewayne Falco még mindig nem tudta feldolgozni az öccse, Dustin halálát. Bánatát nőkbe és alkoholba fojtja, így próbál elbújni a világ elől, és felejteni. Amikor azonban Sienna visszatér a városba, Dewayne rájön, hogy mégis vannak dolgok, amikért érdemes küzdeni. Sienna magában őrzi Dustin emlékét, de bármennyire is szerette a fiút, a szíve mélyén annak bátyja, Dewayne is érdekelte. És ez azóta sem változott. Kamaszkora színhelyére visszatérve Sienna érzi, hogy továbbra is vonzódik Dewayne-hez, mégis retteg attól, hogy újra szeressen. Amikor Dewayne ennyi év után megjelenik Sienna ajtaja előtt, a szerelem és a vágy újra fellobban köztük: itt az ideje, hogy véget vessenek érzelmeik rejtegetésének, és örökre együtt maradjanak.

Örömmel olvastam nemrég a hetedik részt a sorozatban, lényegesen jobb volt mint a korábbi, szóval visszatért a hitem Abbi Glines tehetségét illetően, mégis izgultam, hogy kiterjed-e ez a javuló tendencia a nyolcadik részre. És igen! Imádtam ezt a részt!
Sienna Roy 16 évesen elhagyta az otthonát, nem önszántából, a szülei kényszerítették erre, pedig éppen arra lett volna szüksége, hogy szeretet vegye körül, ugyanis épp kiderült, hogy teherbe esett. Sajnos a gyerek apja, a 17 éves kosaras sztárpalánta Dustin Falco nem vállalhatja a felelősséget, mert részegen egy fának hajtott és meghalt. Sienna vallásos családja pedig úgy látta jónak, hogy elküldik a lányt a nagynénjéhez Texasba, hogy ott szülje meg a gyereket, a környezetüknek meg azt mondják, idegileg kikészült és valamilyen orvosi intézetbe került. Hat év elteltével Sienna visszatér Sea Breeze-be a kisfiával Micah-val, akit eddig egyedül nevelt, mellette leérettségizett és a fodrász szakmát is kitanulta. Az édesapja nemrég meghalt, az anyja pedig idősotthonba ment a biztosítási pénzből, így a régi családi házukat a lányára íratta, mintegy bocsánatkérésként, enyhítve a kimaradt éveket. Ugyanis gyakorlatilag alig tartották a kapcsolatot, a nagyszülők nem is ismerték meg személyesen az unokájukat.
Dewayne Falco sosem tudta túltenni magát az öccse halálán, főleg annak a tükrében, hogy annak barátnője is eltűnt a városból, akibe ő is titkon szerelmes volt, de félreállt. Évek óta kizárólag egyéjszakás kalandjai vannak, nem akar hosszútávú kapcsolatot, és értetlenül figyeli a barátait, akik egymás után találnak rá az igazi szerelemre, vagyis a varázspuncira, ami elveszi az eszüket. Egy napon azonban egy idegen, lestrapált autó parkol a szülei házával szemben, ahol a lány és családja lakott. Azonnal átmegy és szembesül az immár felnőtt, gyönyörű nővé érett Siennával és annak kisfiával, akinek létezéséről eddig semmit sem tudott. Pedig a lány évekig küldözgette a képeket a gyerek fejlődéséről a Falco nagyszülőknek, ám Dewayne állítja, hogy soha nem kaptak meg egyetlen küldeményt sem. Óriási érzelmek szabadulnak fel, a Falco család hirtelen visszakap egy darabot Dustinból, hirtelen nagybácsi és nagyszülők lesznek belőlük. 

Azt hiszem, ezzel a sorozatrésszel Abbi végleg visszaédesgette magát a kedvenceim közé, sikerült egy nagyon cuki történetet írnia, szerethető szereplőkkel. Igazából Dustinra azért tudtam haragudni attól függetlenül, hogy 16-17 évesen ismerjük, milyenek a kamaszfiúk. Azért az ő viselkedése nem az átlagot tükrözi, a gyakran közbeiktatott visszaemlékezős fejezetekből megismerhetjük milyen volt, mennyit küszködött vele a bátyja, hogy helyes irányba terelgesse, kevés sikerrel. Sienna is rájön, mennyi mindenről nem tudott, és sajnos beárnyékolják ezek az új információk Dustin emlékét. Kicsit tartottam attól, hogy ez a testvér dolog árnyékot vet a szerelmi kapcsolat alakulására, ez még nagyobb tabu szerintem, mint a legjobb barát szerelmét elvenni. De nem volt ebben egy szemernyi rossz érzés sem, Dewayne karakterét megismerve az olvasó csakis drukkolni tud ennek a szerelemnek a beteljesüléséhez. A korábbi részekben mindig azt olvashattuk, hogy durva dolgokon ment keresztül ez a pasi, nem véletlenül épített falakat a szíve köré. Most végre megtudhattam, mi is történt korábban. A srác hiába vágyik őrülten Siennára, hosszú ideig tagadásban van az érzelmeit illetően, alulértékeli önmagát. A visszaemlékezésekből pedig világosan kiderül, hogy a kezdetektől odavolt ezért a vörös hajú lányért, mindig is őt védelmezte. 
Az a helyzet, hogy a regény kb 60%-áig öt ponton állt a véleményem, annyira tetszett a két karakter, na meg a kisgyerek kártya is remek húzás  egy romantikus regényben. Dewayne vívódása letaglózott, mennyire akarta a lányt, de közben a legjobb partnert akarta neki, akinek egy jobb embernek kellene lennie, mint ő. Plusz teljesen odavan a gyerekért, akiért mindent megtenne, hogy biztonságban tudja, és szeretne bepótolni minden elvesztegetett évet, ami a szeretetéből kiesett. 
Szóval itt 60% körül volt egy jelenet, ami nekem nem tetszett, és emiatt fél pontot levonok az értékelésből. Sokkal jobb lett volna, ha ez kimarad, mert igazából semmi szükség nem volt rá, nálam visszafelé sült el, mintsem előrevitte volna a kapcsolatot. Plusz volt még egy jelenet a végén, ami  túlzóan élesre sikerült, mondjuk ez nem a két főszereplő között zajlott, de nekem óriási tiszteletleségnek számít, ha valaki ennyire durván beszél egy nővel. Túl mélyre sikerült a földbe döngölés. 
Ezt leszámítva újból felfelé ívelt a történet, persze minden csavar és fordulat "abbis" volt, kellemesen kiszámítható. Emlékezetes marad számomra Sierra karaktere, ő egy nagyszerű nő, imádtam a kapcsolatát a fiával. Mindenek elé helyezte Micah-t, és a gyerek is imádta őt, szófogadó volt, okos és rettentő cserfes, ami sok poén forrása volt. Ez a lány mindenkivel kedves volt, legyen régi vagy új ismerős. Mellé Dewayne telitalálat választás, ahogy a morcos nagydarab medvét lassan megszelidítette, az nagyon cuki folyamat, és végül világosan kirajzolódott a különbség a két testvér között. Bizonyos dolgok alól nem menti fel a kora Dustint, önző volt és soha nem törődött kellően a lánnyal. Dewayne kapcsolata az unokaöccsével szintén imádnivaló, az első pillanattól egy húron pendültek, jó volt olvasni a közös programokról. Egy anya azért sosem tudja pótolni a gyerek számára az apafigurát is, szóval jó volt látni, ahogy csüng rajta a kissrác, milyen jól elvannak.
Ahogy a sorozat többi részében, itt is volt pár jelenet, amikor összejöttek a régi barátok itt-ott a városban, most különösen sok poénkodás volt Dewayne kontójára, hiszen alig várták a többiek, hogy kibújjon a csigaházából és végre boldog legyen valakivel. Nagy öröm volt találkozni velük újra a Live Bay-ben, a törzshelyükön.
Összességében meg voltam elégedve ezzel a résszel, sőt várakozáson felül teljesített, szóval mindenképp ajánlom, akár önállóan is olvasható. Végre úgy áradtak az érzelmek, ami ellen nem lehet kifogásom, és a cselekményt is jól összerakta a szerző. Tetszett, hogy a váltott szemszög minkét főszereplő fejébe be engedett látni, és a teljes kép kialakításához remekül alkalmazta Abbi a visszaemlékezős részeket. Bemutatott borzalmas és jó szülőket, kiemelte a család fontosságát, és természetesen azt, hogy meg kell adni azt a bizonyos második esélyt, ami jelen esetben félig inkább első. 
El sem hiszem, hogy már csak egy rész van a sorozatból, és lezárul egy korszak Trisha és Rock történetével.  Remélem hamar megkapjuk a kiadótól, most nagyon szívesen venném akár azonnal a kezembe. Köszönöm a Maxim Kiadónak az olvasás lehetőségét.

Borító: Spoileres!
 
Kedvenc karakter: Micah

Szárnyalás: Amikor Dewayne bemegy a suliba lekáderezni az igazgatóhelyettest.

Mélyrepülés: Az ordítozás a vége felé.

Érzelmi mérce: Az erotikus jelenetek kellően izgalmasak, de a sorozat többi részéhez képest talán visszafogottabb és kevesebb.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

 

2022. január 3., hétfő

K.A.Tucker: Four Seconds to Lose - Négy másodperc és nincs tovább (Tíz apró lélegzet #3)


A Könyvmolyképző Kiadó karácsony előtt jelentette meg K.A. Tucker legújabb romantikus regényét: Four Seconds to Lose - Négy másodperc és nincs tovább címmel, mely a Tíz apró lélegzet sorozat harmadik része. A turné során megismerheted a sztriptízbár-tulajdonos Cain és a táncosnak jelentkező Charlie történetét, ha velünk játszol, meg is nyerheted a regény egy példányát.
 
Könyvmolyképző Kiadó 2021. december 17. - Rubin pöttyös
448 oldal
Fordította: Varga Petra
Goodreads:
Besorolás: New Adult, romantikus, realista
 
Sztriptízklubot üzemeltetni nem olyan felemelő, mint amilyennek a legtöbb srác gondolja.
Hosszú munkanapok, munkavállalók egy pszichiátriára is elegendő problémával, a rendőrség folyamatos szaglászása – a huszonkilenc éves Cain kezd elbizonytalanodni kimondatlan küldetésében, hogy óvja a nőket, akiket felvett. Aztán a szőke, barna szemű Charlie Rourke belép az ajtaján, és a dolgok még sokkal bonyolultabbá válnak. Cain tartja a fogadalmát, hogy nem fekszik le az alkalmazottakkal.
A huszonkét éves Charlie Rourke-nak sok pénzre van szüksége, méghozzá gyorsan, hogy el tudjon tűnni, mielőtt túl késő lesz. Felfordul a gyomra a gondolattól, hogy levegye a ruháit egy klubnyi férfi előtt, de meggyőzi magát, hogy így legalább bevetheti színészi és táncosi képességeit. És bár a többi táncoslány alig várja, hogy megkaparintsa szexi, elegáns, gondoskodó főnöküket, a lányt ez egyáltalán nem érdekli. Végtére Charlie Rourke nem is létezik – és nem terelheti el a figyelmét romantikázással.
Charlie sajnos hamar rájön, hogy a Cain iránti érzései egyre inkább átveszik fölötte a hatalmat – és hogy talán nem is viszonzatlanok. De elveszíteni a férfit, ha rájön, mibe is keveredett, sokkal fájóbb lenne, mint bármi más, ami rá vár.
Hiszem, hogy nincsenek éveid, hónapjaid vagy heteid arra, hogy hatással legyél egy másik ember életére. Csak másodperceid vannak. Másodperceid arra, hogy megnyerd. És másodpercek alatt el is veszítheted. 

Egyik kedvenc szerzőm K.A. Tucker, a Tíz apró lélegzet sorozattal alapozta meg a biztos helyét a polcomon. (Lupi bejegyzése az első részről, az én bejegyzésem a második részről) Tudtam, hogy ez a rész más lesz, mint a sorozat első két része, hiszen eddig a két testvér, Kacey és Olivia kicsit sötét, de nagyon is érzelemdús történetét olvashattam, most pedig a felnőtt férfi, a szuperdögös Cain kapott saját regényt. Persze nagyon vártam, mit hoz ki a szerző ebből a karakterből, akit kicsit már megismerhettem korábban, és kellőképpen csodáltam is, hiszen annyi kiderült róla, hogy hihetetlenül rendes az alkalmazottaival, segíti, támogatja őket, és nem tart igényt a privát szolgáltatásaikra, ami mondjuk egy sztriptízbár tulajánál Miamiban nem épp általános. 
A női főszereplőnk - jelenleg Charlie néven fut, kétségbeesve keres sztripper állást a környéken, ugyanis egy nagyobb összeget kellene összegyűjtenie ahhoz, hogy letiplizhessen. Szeretne nyomtalanul eltűnni a nevelőapja szeme elől, aki drogfutárként használja a saját nevelt lányát. Charlie kicsi kora óta áll a befolyása alatt, a kényelmes élete fejében meg kell tennie pár nem éppen legális feladatot. Konkrétan el kell mennie találkozókra, átadni a cuccot és átvenni a pénzt. Ártatlan fiatal lány, flörtölget a szállodásokkal, sporttáskával jön-megy, váltogatja a sminkjét és a parókáit, nem gyanús senkinek. Őbenne azonban egyre gyűlik az ellenérzés, tudja, hogy bűncselekményben vesz részt, de ez nem olyan dolog, amire nemet mondhat. Kisgyerekként kezdte először használni a nevelőapja, fokozatosan vitte egyre veszélyesebb helyzetekbe. Az anyja meghalt évekkel ezelőtt, nincs senkije, akire támaszkodhatna. Most annyi az előnye, hogy egyedül van Miamiban, Sam inkább a távolból irányítja egy eldobható mobil segítségével. Charlie megismerkedik a sztriptízbár pultosával, aki úgy gondolja, meg kell próbálnia felvételt nyerni, itt kereshetne a legjobban a városban, híresen rendes főnökük nem vesz le a táncosoktól jutalékot. Cain ugyanis egyik fő feladatának tartja, hogy egyengesse a nála dolgozó lányok sorsát, hogy minél előbb saját lábra tudjanak állni. Cain rábízza a lányokra, hogy ki vállal privát táncot, semmire sincsenek kényszerítve, arra főleg nem, hogy neki bármiben is kedveskedjenek. 
Charlie ezt alig hiszi el, hogy ekkora szerencséje lehet, de sikerül, Cain azonnal felveszi, sőt, nem tud ellenállni a látványának, minden fellépését megnézi, pedig nem szokása bámulni a műsort. Cain pontosan tudja, mi babonázta meg, Charlie ugyanis sokban hasonlít régi szerelmére, akit meghalt, Cain nem tudta megvédeni a féltékeny vőlegényétől. De nem csak ez az egy rémálomszerű esemény rejtőzik a múltjában, az apja gyakorlatilag harcosnak nevelte, akinek pénzért kellett verekednie, testi és lelki sebekkel volt tele a fiatalkora. Aztán az egész családját meggyilkolták, és neki folytatni kellett az életét, 19 évesen, egyedül. Ekkorra már mindent látott a drog pusztításáról, ez tette tönkre az egész családját. Összeszedte magát, és 28 évesen egy menő bár vezet, de a kapcsolatait tekintve csak vonzó üzletasszonyokkal találkozik, egy-egy alkalomra, közös döntés alapján. És most itt van ez a lány, aki megbabonázza, aki ártatlan és profi táncos egyszerre, és tele van titkokkal, ahogy ő maga is. 
A váltott szemszögnek köszönhetően jól megismerhettem mindkét főszereplőt, mivel mindkettőjüknek rengeteg titka volt, a saját hang mindenképpen segített megérteni a tetteiket. Imádom a szerzőben, hogy különösen jók a leírásai, pergett a film a fejemben, jól el tudtam képzelni mindent, és Cain, nos, ő igazán bevésődött, tett róla a remek jellemzés. Az érzelmeket, vívódásokat is szerettem, nagyon tetszett a romantika alakulása, imádom, amikor meg kell szegni szabályokat, és itt Cain alapszabálya az, hogy nem alakít kapcsolatot alkalmazottal. Mégis, Charlie megtörte az ellenállását, de ez nem egyik napról a másikra történik, lassan jutnak egyre közelebb egymáshoz. Megvolt közöttük a kémia, egyedül a tengerpartos jelenet nem tetszett, nekem nem ez lenne az álomrandim. Egyiküknek sem tetszik, hogy hazugságokra építsenek, szóval nem könnyű belevágni ebbe a kapcsolatba, Charlie ugyebár tisztában van azzal, hogy nem maradhat a városban sokáig. Közben a lánynak teljesítenie kell az apja utasításait is, ami egyre zűrösebb, és közeledik a borítékolható lebukás. A regénynek ugyebár ez az egyik mondanivalója, milyen nehéz kikeveredni egy ilyen helyzetből, amikor zsarolnak azzal, hogy már ezer éve bűnrészes vagy. 
Nagyon félelmetes jeleneteket is olvashattam az adás-vétel ügyletek kapcsán, Charlie többször is volt kiszolgáltatott helyzetben, később életveszélyben. A lány egyébként remek színésznő, tanulta ezt is, ahogy valóban tanult táncolni is, sok helyzetben jól jött az álarc, a reakciók elrejtése. Tetszett benne, hogy előre gondolkodott, próbált kiutat keresni, még ha a kapcsolatait kell beáldozni is, nem rántotta magával a szerelmét. Mindez nagyot üt a végén annak tükrében, hogy kiderül, valójában ki is ő, mi az igazi neve és kora. Lesz ám meglepetés.
Nagyon tetszett a klub egysége, ahogy az alkalmazottak vigyáztak egymásra. Oké, ahol nők dolgoznak, mindig van egy kis cicaharc, de most inkább összességében gondolok az odafigyelésre. A szerző megalkotta az álomfőnököt, szerintem ez minden olvasóban nyomot hagy, de ismerve Cain előéletét, meg lehet érteni nem csoda, hogy az önállóság megteremtése mellett igyekezett óvni azokat, akik neki dolgoztak. 
Egy pillanatra azért a végén meglepett a szerző a megoldással, kicsit túl egyszerű is volt, meg túl brutális is. Mindegy, túltettem magam rajta, főleg annak tükrében, hogy pont most hallottam, hogy Escobar idején egy hétvége alatt 70-80 millió dollárt keresett csak Miamiban a drogokon. Egyetlen átlagos hétvégén. Na ebbe sok minden belefér.
Továbbra is nagyon szeretem és szívesen olvasom a szerző könyveit. A sorozat negyedik része Cain barátjáról Benről szól, remélem hamar megkapjuk a magyar kiadást.   
Képek: Pinterest

Borító: Jobb, mint a közzétett korábbi tervek, de lehetne egy fokkal jobb is.

Kedvenc karakter: Cain

Szárnyalás: Egy jelenetben a sorozat korábbi szereplői is feltűnnek.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Az erotikus jelenetek kellően izgalmasak, de a lány drogfutári munkájának borzalmai is pulzusemelkedéssel járnak.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


Nyereményjáték
 
Egyre több olvasó zárta a szívébe a romantikus történeteiről ismert K.A. Tuckert. A mostani játékunk során az író könyveiből találsz idézeteket. A feladatod, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy mely K.A. Tucker regényből származik az idézet.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány: "– Te vagy az egyik legkedvesebb ember, akivel valaha is találkoztam, Livie. Olyan érzékenyen reagálsz az emberi szívfájdalomra. Olyan, mintha magadba szívnád mások fájdalmát. Hiába a szélsőséges félénkséged, szinte bármit hajlandó vagy megtenni, hogy ne vallj kudarcot. Nem szereted elbukni a teszteket, de még ennél is kevésbé szeretsz csalódást okozni az embereknek. Főleg azoknak, akiket szeretsz és tisztelsz."

Állomáslista:

01.03. - Kelly & Lupi olvas
01.05. - Sorok Között extra állomás
01.07. - Könyvvilág



Rendszeres olvasók